A Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggő feladatainak célja, hogy gondoskodjon a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-ban rögzített szakmai változások, fejlesztések sikeres megvalósításáról. Ügynökségünk feladata, hogy tisztességes, kiszámítható piaci feltételeket teremtsen a hatályos jogszabályok felülvizsgálata és átalakítása révén, jelentős mértékben fehérítse a turizmust. Kiemelt célunk, hogy a szálláshely-szolgáltatási programunk a turizmus szereplőinek munkájához biztosítsa a megfelelő szakmai koordinációt, partnerséget, edukációt. A turizmust segítő szakmai változások, fejlesztések sikere mögött komoly jogszabályalkotó-, felülvizsgáló folyamatok zajlanak. A szálláshelyekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekben a szakmai és állami érdekeket figyelembe véve állást foglalunk, javaslatokat teszünk. A hatályos jogszabályok korszerűsítésére törekszünk, egyúttal részt veszünk az előterjesztések közigazgatási egyeztetésében, véleményezésében.
Fotó: Jens Kalaene/dpa-Zentralbild/dpa A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 éppen három éve, 2017 őszén készült el, a tízéves program a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulását az akkor 13-ról 16 százalékra célozta növelni 2030-ra, amivel Magyarország 19 helyet lépett volna előre a turizmus nemzetközi versenyképességi listáján. Emellett elérendő célként határozta meg, hogy 2030-ra a kereskedelmi szálláshelyeken megduplázódjon a vendégéjszakák száma, a fejlesztéseknek köszönhetően ezer szállás- és vendéglátóhely újuljon meg, és a Magyar Turisztikai Ügynökség részvételével 500 projekt valósuljon meg. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
(A dokumentum hamarosan elérhető lesz az honlapon. ) Ennek kinyilvánítására gyűltek össze május 27-én a szakmai szervezetek és a történelmi egyházak képviselői, és együttműködésüket közös nyilatkozatban is megerősítették. Ennek legfőbb üzenete, hogy bíznak a közösen alakított stratégiában, az összefogás erejében. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az esemény sajtótájékoztatóján kiemelte: a járványválság után Magyarország az első között indult el. A cél nem változott: a turizmus legyen ismét a magyar gazdaság húzóágazata, és 2030-ig Magyarország legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely éves szinten 20 millió vendéget fogad és 50 millió vendégéjszakát könyvel el. Az aláírt nyilatkozat szövege a következő: Mi, akiknek hivatásunk a turizmus, hisszük, hogy új korszak kezdődött Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az újraalkotott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia erős és biztos alapja az újraindulásnak, hiszen kitűzi a célt, és meghatározza az eszközöket.
Erre kérte az iskolákat az Emmi A tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérte az iskolákat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön. Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése Júniusban 20, 5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3, 1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17, 4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2, 5 százalékponttal, 4, 5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme. A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta.
A stratégia helyzetelemző része azonosítja azokat a globális trendeket és kihívásokat, melyekre választ kell adni. Ezek közül kiemelik, hogy a turizmusban várhatóan jelentős növekedés lesz 2030-ig: az elkölthető jövedelem emelkedésével, új térségek és csoportok turizmusba való bekapcsolódásával, illetve a fogyasztói szokások változásával a turizmusban jelentős növekedési potenciál azonosítható. Térségi átrendeződés várható, míg Nyugat-Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként egyaránt csökken a következő 10-15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet korábban kevésbé keresett desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt. További trend lesz, hogy az utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt, nem pedig terméket, szolgáltatást keresnek. A stratégia szerint a megosztáson alapuló gazdaság gyors terjedése drasztikus átalakulást eredményezett például a szálláshely-szolgáltatás, személyszállítás terén, mely változásokat eddig csak korlátozottan volt képes követni a szabályozási környezet.
Az intézményt a Krisztus előtti 4. században alapították Pergamon városában. A szent vizű forrás köré épült klinika, amelyek falai részben ma is állnak, egykor pszichoterápiás, masszázs-, gyógynövény-, fürdő- és iszapkezelések helyszínéül szolgált. Más egységeiben álomfejtés zajlott. Az Asklepionban a rómaiak idején fordultak meg a legmagasabb rangú betegek, így Marcus Aurelius és Hadrianus császár is. Nem véletlenül, hiszen mások mellett a Kr. u. 2. században itt praktizált a több mint 500 orvostudományi művet jegyző, birodalom-szerte befolyásos orvos, Aelius Galenus is. Izmir Agora Szmirna ókori görög eredetét semmi nem bizonyítja jobban, mint a városi agora létezése. Az Ókori Görögország – Városállamok | ComeniusBereck. Az agora az ókori görög városállamok "nyilvános gyülekezőhelye vagy piaca" volt. A Szmirnai Agora ma világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori agorája. A Nagy Sándor által átépített, majd egy nagy földrengés után újjáépített épületek, a még álló oszlopok, boltívek bepillantást engednek abba, hogy milyen lehetett az egykori városközpont.
Az ókori görög városállamok: Azonosság és a Polis Robert Garland, Ph. D., Colgate Egyetem Kr. e. 800 körül valami figyelemre méltó esemény történt Görögországban. Miután sötét korszakon ment keresztül, a görög társadalom hirtelen megalapozta a polist, a városállamot. De mitől lett egy görög polisz? A lakosság és a társadalom elemzése segíthet ennek magyarázatában. Ókori Görögország - görög civilizáció. Sötét kor után az Ősi A görög civilizáció a Kr. E. 8. században tért vissza A városállamok erőteljesé válnak. (Kép: matrioshka /) Attika népességrobbanása Egyes régészek szerint a nyolcadik század első felében Attika lakossága, az Athént körülvevő terület megnégyszereződött, és a következő fél évszázadban majdnem megduplázódott. Lehet, hogy ez túlzás, de tagadhatatlan, hogy a görög ajkú világ népessége valóban bővült. Ennek részben az lehet az oka, hogy a gabonatermesztés az állattenyésztést mint a gazdálkodás fő eszközét váltotta fel.. Míg az ökör vagy a tehén csak néhány étkezésre jó, a gabona sokkal nagyobb populációt képes fenntartani.
Felmentést azt kaphatott, aki vagyonához mérten éppen támogatott néhány a városállam által meghirdetett projektet. Előfordult, hogy egy liturgista megvádolta a másikat, hogy nála jóval gazdagabb, mégsem adakozott. Ilyenkor a polgár három dolgot tehetett. Elfogadta a felkérést és adakozott magától, megvárta a bíróságot, hogy eldöntse, kinek nagyobb a vagyona, vagy keresett valakit, aki helyet cserélt vele. Az ókori görögöknél önkéntes volt az adózás - mégis kőgazdag volt az egész birodalom | nuus.hu. Ma, amikor egyre nagyobb a szakadék szegények és gazdagok között, amikor sokan elképesztő vagyonokra tesznek szert, jól jönne egy kis ókori görög módi. Talán akkor helyére kerülnének a dolgok. Fotó: Pixabay/Boboshow CC0
A görög hadviselés radikális változásának mikéntjében többé kevésbé egyetértenek az ókortudósok, véleménykülönbségek inkább a "harcászati forradalom" datálásában vannak. Alapvetően úgy gondolták a kutatók, hogy a Homérosz által leírt individuális harcmodort, amikor is a felek nem egységes alakzatba tömörülve és hadrendbe állítva, hanem párosával, gyalogosan vagy harci szekéren, inkább párbajszerűen vívták meg az ütközetet, valamikor Kr. e. 700 körül váltotta fel a szervezett hadsereg. A késő bronzkorból megtalált leletek is arra utalnak, hogy a harcosok sokáig nem nehézfegyverzettel ellátott "sorkatonák" voltak, hanem a bátorságot talán méginkább próbára tevő párbajozók. Harcászati forraldalom helyett fokozatos átalakulás Az eddigi elméletek úgy vélték, az indivuális harcmodort valamikor a Kr. 700 körül váltotta fel a hopliátkból álló phalanx. A szabályos ütközetek, melyek során egy közepes méretű szögletes pajzzsal, mellvérttel, sisakkal, egy rövid karddal és majdnem három méteres lándzsávál ellátott hopliták szorosan egymás mellé állítva törtek előre az ellenség hadereje felé, az elfogadott nézet szerint csak a Krisztus előtti 7. században terjedtek el.
Aztán Kr. 479-480-ban Xerxes hatalmas serege, amely 200 000 emberből és 1000 hajóból állt, meghajolt Athén és Esparto sokkal szerényebb szövetséges csapatai előtt. Az első találkozás után a Thermopylae felvonuláson, amelyet az I. spárta Leonidas védett, 480-ban Salamisban tengeri csata zajlik. Thémistocles és Eurybiades nyer. A perzsák teljes veresége Kr. 479-ben Plataea-ban történik. J. -C. "Periklész százada" A politikai, kulturális és művészeti uralom időszaka megnyílik Athén számára, amely Periklész alatt érte el csúcspontját. Erősíti a város demokratikus intézményeit, amelyet a Delos Liga kincstárának köszönhetően ékesítenek és új műemlékekkel ruháznak fel: az Akropolisz legtöbb épülete ebből az időszakból származik. Athén ragyog az ősi világban, mind kulturális, mind művészi szempontból - olyan szerzőkkel, mint Aeschylus, Sophocles, Euripides, filozófusokkal, mint Szókratész és Platon, történészekkel, mint Thucydides és Herodotus, szobrászokkal, mint Phidias -, és gazdaságilag, Piraeus a mediterrán kereskedelem központjává vált.
Az átalakulás következménye: demokratizálódás A hoplita fegyveresek saját pénzükön vásárolták meg hadifelszerelésük java részét, aminek két következménye lett: egyrészt a phalanx hoplitáinak nem volt egyneruhája, hiszen mindenki anyagi helyzetének megfelelően öltözött fel és vásárolt fegyvereket, másrészt viszont éppen mivel a hoplita saját pénzét fektette be a polisz érdekében, ezen áldozatért cserébe egyben jogot is követelt magának a polisz ügyeinek intézésében. Ókortudósok szerint így járultak hozzá a harcászati reformok a politikai élet demokratizálódásához. Míg korábban csak a katonáskodó elit és az uralkodó szólhatott bele a városállam ügyes-bajos dolgainak menetébe, addig most már a hopliták jelentős részét kitevő kereskedők és kézművesek is kompenzációt követeltek a közérdekért meghozott áldozataikért cserébe. A harcászati változások vezettek tehát a katonai-népgyűlések kialakulásához, ahol a harcképes férfiak saját kezükbe vették a városállam irányítását. Az eddigi feltételezésekkel szemben azonban a Párosz szigetén megtalált urnák arra engednek következtetni, hogy nem egy Kr.
A harc művészete a nyugati filozófiában az ókori dialektikától a skolasztikus vitáig Görögország Az elterjedtsége; a gyermekkori elhízást súlyosbítja a válság Az Eurovízió Görögországnak üzenete van Európának Elhízás, egy; a civilizáció betegsége; ami a legszegényebbeket érinti - Basta! AZ ŐS VÁROS POLITIKAI FOGALMAI - Encyclopædia Universalis