Für Anikó második szólóalbumán dolgozik Hrutka Róbert és Bereményi Géza; a felnőtteknek szóló poplemez az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg. A Jászai Mari-díjas színművész már első lemezét is a könnyűzenei szcéna legjobbjaival készítette el 2006-ban, hiszen az egyik legsikeresebb zeneszerző, Hrutka Róbert (Magyar vándor, Valami Amerika) írta a dalokat, az inkább költeményekként aposztrofálható szövegeket pedig Bereményi Géza jegyzi (aki olyan nagysikerű előadók dalszövegeit írta, mint Cseh Tamás, Básti Juli, Udvaros Dorottya). Egy kiváló album azonban még nem garancia a koncertek sikerére, Für Anikó érzelemdús előadásmódja és Hrutka Róbert zenekarának illusztris tagjai (gitár, vokál: Hrutka Róbert, perka, vokál: Dely Domonkos; billentyűk: Galambos Zoltán; basszusgitár: Fehérvári Attila; dobok: Borlai Gergő) viszont igen. Für Anikó több évig országszerte sikerrel, telt ház előtt játszotta a Nőstény álom anyagát, akkor még a Jamie-Robi zenekar tagjaival, most pedig Hrutka Róberttel újra koncertezik.
Für Anikó Készhelyzetbe került: a Comedy Central hétfői adásában a színésznőt hozzák igen kényes helyzetbe. Miután Hajós András beengedte a jelenetbe, Anikó hirtelen Évaként találta magát a paradicsomban. Für Anikó ezúttal önmagát adhatta: azt az arcát, amelyet a szerepek mögött ritkán látunk. Íme, 5 tény Für Anikóról, amit talán nem tudhattunk róla. Ösztönös rögtönző Anikó a Készhelyzetben igen magabiztosan állta a sarat, ami nem is csoda, hiszen az improvizáció a munkája szerves részét alkotja. " Többször kaptam már meghívást Bácskai Juli pszichoszínházába, ahol minden az ösztönzésről szól, de egy jól bejáratott színházi előadás során is előfordulhat, hogy probléma adódik. Egyszer például rosszul hallottam egy végszót és úgy mentem be a színpadra, hogy semmi keresnivalóm nem volt ott. A nézők nem vették észre a hibát, de a kollégák nagyon nevettek " – mesélte Für Anikó. Énekesnőként is bizonyít Für Anikó mindennapjaiban egyre komolyabb szerepet kap az éneklés. " A színészkedés és a zene párhuzamosan van jelen az életemben.
Für Anikó (Budapest, 1964. február 27. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Madách Színházhoz szerződött. 2004 óta az Örkény Színház tagja. Klasszikus és modern darabokban játszik fő- és mellékszerepeket. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Adél megformálása Molnár Ferenc: Üvegcipő című darabjában, vagy Rosalinda szerepe Shakespeare: Ahogy tetszik című drámájában. 1988 óta játszik játékfilmekben és tévéfilmekben, szinkronizál. 2001 óta műsorvezetője a Duna Televízió Talpalatnyi zöld című környezetvédelmi magazinjának. Forrás: Wikipédia
- Hasznos tudnivalóktól a szubjektív benyomásokig. - CD-melléklet: 5 órás idegenvezetés MP3-on, képgaléria, internetes ajánló- és adatgyűjtemény. Útitársunk: Für Anikó.
Für Anikóval a saját teraszán beszélgetett a nyár egyik legforróbb napján a WMN. A teljes interjú ITT érhető el. A kérdésre, számára mi a szép az életben, a világban, egy emberben, Für Anikó elárulta: "A szépséget is kétféleképpen, szubjektíven és objektíven lehet megközelíteni. A világ tele van csodálatos helyekkel, városokkal, ahol az esztétika, a külalak, a forma, a látvány számít. Ha egy emberről beszélünk, ez nyilván sokkal összetettebb kérdés. A görög szépségideáltól egyre inkább távolodunk, és Petri György mondja ki az igazi lényeget, hogy "a szépség fűszere és forrása – a hiba". Sokkal izgalmasabb egy arc, egy egész jelenség, ha van benne szabálytalanság. A szépség pedig nem létezik valakinek a személyisége, a valódi énje, a kisugárzása nélkül. Valójában ennek a bábja a külsőnk, csak egy megjelenési forma. A lényeg belül van. Lehet valaki másfél percig gyönyörű, ha aztán amikor megszólal, világok dőlnek össze. A színpad pedig ebben a kontextusban olyan, mint egy röntgenkészülék.
Az előadó hat lemezén volt szerzőtárs. Ezek közül a legfontosabbak a Gerendás a deszkákon, a Két hónap a Nagy Folyón, az Átölel a múlt, valamint a Vámos Miklós regénye alapján, több szövegíró együttműködéséből született Apák könyve című CD. Ebben az időszakban készítették el Friderika második albumát, amelyből az Elkésett karnevál című dalt játszották legtöbbet a rádiók. Színházi munkák is születtek: 1997-ben a soproni Petőfi Színház mutatta be Jorge Amado regényéből készült zenés átiratukat nagy sikerrel, illetve 2013-ban a Madách Színház játszotta a Gerendás-Fekete szerzőpáros Ilf-Petrov Aranyborjú adaptációját. Fekete később önálló művekkel is jelentkezett: az Ódry Színpadon 2008-ban mutatták be Kundera-átiratát, A lét elviselhetetlen könnyűségét, amelyben magyar fordításában hangoztak el a legismertebb Beatles-dalok. Ugyancsak a Madách Színház tűzte műsorára a Dögkeselyű című musicaljét. Az utóbbi zenés darab dalaiból lemez is készül, többek között Balogh Anna, Koós Réka, Malek Andrea, Papadimitriu Athina, Ónodi Eszter, Trokán Anna, Trokán Nóra és Zöld Csaba előadásában.
Milyen lehet leélni úgy egy életet, hogy nem foghatom meg nyilvánosan annak az embernek a kezét, akit én választottam magam mellé, akit a legjobban szeretek, és akiért bármire képes lennék… Ma Magyarországon a melegek nem járnak kézenfogva. Melegnek lenni szégyen. A buzi szitokszó, használják a vonatra, ha éppen késik, a tanárra, ha egyest ad, és mindenre, amit szégyenteljesnek gondol a nyelvhasználó. Ha egy tizenéves azzal szembesül, hogy ő meleg vagy leszbikus, legtöbbször szégyennek éli meg a életét, és a legszebb dolgot, amit átélhet: a szerelmet. A magyar melegek nem búcsúznak csókkal egymással nyilvános helyen, mert hallották már eleget, hogy "mocskos buzik". Kosztolányi Dezső: Négy fal között – Wikiforrás. Pedig buzinak lenni nem szégyen, a homoszexualitás az emberi szexualitás egyik formája. Homofóbnak lenni annál inkább szégyen. És engem nem érdekel, ki homofób, ki nem, de ha lehet, a négy fal között élje ki ilyen irányú vágyait. Pár évszázada, amikor a kedvenc New York-i templomom kertjébe az első halottakat temették, Amerikában a vörös hajúakat égették meg, mert azt hitték, hogy boszorkányok.
és ilyenkor a belterek menedékként szolgálnak (azaz ismét növekedhet a bent töltött idő). A 21. század során várhatóan több lesz az extrém csapadéktevékenység: az intenzív esőzések hatására pedig megrongálódhatnak, beázhatnak épületek, amely elősegíti a penész kialakulását. A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb hűtési igény lép fel, amely a légkondicionálók megnövekedett használatát eredményezi, ami segítheti bizonyos mikroorganizmusok elszaporodását. Talán a legismertebb beltéri légszennyező anyag a szén-monoxid, hiszen évente 100–150 szén-monoxid-mérgezés következik be Magyarországon, amely esetek kb. 1/4-e halálos kimenetelű. Különösen azért veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, így sokáig észrevétlen maradhat és felhalmozódhat a lakásban. Kis mennyiségben rosszullétet, nagyobb dózisban fulladást okoz. A szén-monoxid beltéri forrása elsősorban a fűtéshez köthető, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja. Növények/Növények gyógyhatása/S/Sisakvirág – Wikikönyvek. A radon is színtelen és szagtalan gáz, amely a földkéreg felől áramlik a lakásba (vulkanikus eredetű hegységekben levő épületek alsó szintje, illetve a vályogházak kitettebbek).
A Magyar falu program erősíti a települések közötti összefogást, hozzájárul a népességcsökkenés megállításához, a népesség növekedéséhez, ma már számolnak ezzel a lehetőséggel a kistelepülések - mondta a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztosa szerdán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszögön. Gaal Gergely a Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtárban a szolnoki agglomeráció kistelepüléseinek polgármestereivel konzultált. Gaal Gergely: erősíti a települések közötti összefogást a Magyar falu program - vasarnap.hu. Ezt követően sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a 2019-ben indult Magyar falu program célja a kistelepülések felemelése, erősítése. Hozzátette: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú választókerületében is "igen jó" úton jár a program, amely "a magyar kormány vidékfejlesztési, településfejlesztési politikájának az egyik zászlóshajója". Gaal Gergely beszámolt arról, hogy a megyében 5 milliárd 273 millió forint értékű fejlesztés valósult meg elmúlt években, és megjegyezte, olyan beruházások jöttek létre, amelyekre a program nélkül több évtizedet kellett volna várni.
Vallásos tartalmakból viszont jutott elég, így a kötelező iskolai hittanórákat ki lehet pipálni. Kedd óta folytatódik minden a sehogyan meg nem szokható rend szerint. Sőt: akkora a nyüzsgés és a nyomulás az oktatásban is, hogy az ember már kénytelen azt gondolni, ez a félelmetes járvány a nagyszabású, de "nem létező" kampány részévé vált, szereplői pedig elkeseredetten küzdenek azért, hogy ha egyszer véget ér, minél előnyösebb helyzetből lépjenek tovább. Sőt, ha lehet, magából a helyzetből is hasznot húzzanak. A vajdasági magyar nyelvű távoktatás teljes egészében az MNT irányítása alá került, amit önmagában akár jónak is vehetnénk, ha lépten-nyomon ki nem bújna alóla a szervezetre oktrojált egypártiság olyannyira, hogy lassan már elmosódik a határ a tanács ernyője alatt meghúzódó szakmai csoportok és maga a párt között. Négy fal között szabadon. Így az oktatási Fb-csoportokban tiszteletre méltó folyamatossággal és naprakészen tájékozódhatnak a pedagógusok az oktatásirányítás legfelsőbb szintjéről érkező meglehetősen rapszodikus újdonságokról, hovatovább, a legfrissebb írásos anyagok jelentős részét is viszonylag rövid időn belül lefordítják magyarra.
(A vita részletes leírását lásd Lehotay Veronika Szabadságjog-megvonó intézkedések a Horthy-korszakban, különös tekintettel a zsidótörvényekre c. PhD-tanulmányában, az interneten. ) De hogy a civil világ se maradjon ki: idézni lehet ez ügyben a korabeli, máig nagy tekintélyű írók és művészek tiltakozását is, amelyben ugyanígy jogfosztónak nevezték a törvényeket. "A magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz" címzett tiltakozás ötvenkilenc aláírója számára egyértelmű volt, hogy a törvények radikális fordulatot hoznak, és ez az addig érvényesülő polgári jogok teljes szétzúzását jelenti. Az elsőként Móricz által aláírt szövegben mindenütt egyértelműen a jogfosztás szót használják. Akkor is, amikor azt említik, hogy a kormány a zsidótörvények indoklásában csak alibiként hivatkozik a szociális kérdés megoldására, "mert a zsidóság jogfosztása erre nem megoldás", vagy amikor azt, hogy a törvény épp a magyarság legértékesebb nemzeti hagyományait, a keresztény morált és a liberális jogegyenlőség elvét tiporja sárba.
Ugyan a szabad légkörben is megtalálható, de az épületekben általában egy nagyságrenddel magasabb koncentráció is kialakulhat. A tüdőrákos megbetegedések 10-15%-áért a radon felelős, így második helyen áll a kockázati tényezők között – csupán a dohányzás előzi meg. A szén-dioxid nemcsak az üvegházhatás fokozásához járul hozzá; zárt térben például a légzés, főzés, dohányzás által növekszik a mennyisége, ami a koncentrációképesség csökkenését eredményezi. Az Egyesült Királyságban végzett mérések kimutatták, hogy az irodai munkát végzők teljesítménye magas szén-dioxid koncentráció esetén romlik, ez pedig összességében a gazdasági termelékenység romlásához is vezethet. A munkatempóra is hatással van a beltéri levegőminőség: alacsonyabb szén-dioxid koncentráció mellett 60%-kal gyorsabban dolgoztak az irodai alkalmazottak. Főzés során nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe, amely légúti panaszokat eredményez – a lakásban mért koncentráció akár többszöröse is lehet a szennyezett városokban mért értékeknek.
Egyes források szerint Kosztolányit Ady Endre hazafias versei bosszantották, úgy érezte túlzó a bírálat, amivel a magyar népet illeti. Kosztolányi ezt "magyarszidásnak" nevezte Babits Mihálynak írt levelében. Kosztolányi azt is bírálja az Új versek kötetben, hogy Ady "és társai" a modernséget Baudelaire műveinek utánzásával társítják. Valamint komoly hibának tekinti a zavarosságot, és érthetetlenséget is Ady műveiben. Ezzel különben nem volt egyedül, Ignotus például így nyilatkozott A fekete zongora című versről: " Szép, de nem értem. " Kosztolányit zavarja még Ady "felnagyított önmítosza", és "messianizmusa" is. Ő, részben így értelmezte Ady mérhetetlen népszerűségét. Egyes irodalmi anekdoták szerint a Nyugatnak komoly bevételei származtak abból, hogy Ady felolvasóesteket tartott műveiből, ugyanis az olvasók, és főként a nők, imádták a költőt, mai kifejezéseink szerint rajongtak érte. Ezeken az eseteken egész magas belépőket is hajlandóak voltak kifizetni, hogy élőben láthassák és hallhassák a költőt.