Közélet Negyvenévnyi "ideiglenes" állomásozás után a szovjet tárgyaló delegáció több száz millió dollárt követelt a magyar féltől azért, hogy teljesen kivonja a csapatait Magyarországról. Huszonnyolc éve hagyta el az utolsó szovjet katona az országot. 2019. 06. 19 | Szerző: Szirmák Erik 2019. 19 | Szerző: Szirmák Erik Pontosan huszonnyolc éve, azaz 1991. június 19-én délután három után Záhonyon keresztül hagyta el Viktor Jegorovics Silov altábornagy Magyarország területét. A Déli Hadseregcsoport 1990 és 1991 közötti parancsnokának távozásával az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot, és ezzel visszaállt az ország szuverenitása. Negyvenévnyi "ideiglenes"állomásozás A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 23-án érte el Magyarország területét, az 1945. április közepéig tartó harcok során szállta meg az ország egészét. A párizsi békeszerződés 1947. szeptember 15-ei hatályba lépésével – a nemzetközi jog szerint – Magyarország visszanyerte teljes szuverenitását, a valóságban azonban továbbra is jelentős volt a szovjet csapatok jelenléte.
1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az "ideiglenesen" Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat. Múltidő 2020. 06. 18 | olvasási idő: kb. 5 perc Az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét, az utolsó szovjet katona távozásának emlékére nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig – amely az idén június 27-ére esik – a magyar szabadság napjává nyilvánította. Kiskunhalason kezdődött meg a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása (1989. április 25. )(MTI Foto: Friedmann Endre) 1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar–szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
Ebből egyebek mellett kiderült, hogy Magyarország lakosságának túlnyomó többsége (Budapesten 78, a városokban 77, a falvakban 68%) helyeselte azt az elképzelést, hogy az összes szovjet katonát vonják ki az országból. A megkérdezettek jóval több mint kétharmada szerint a szovjet hadsereg magyarországi jelenléte nem szükséges ahhoz, hogy a Szovjetunió megvédhesse magát, de Magyarország védelme szempontjából is fölösleges a csapatok ittléte. A lakosság több mint 80%-a úgy vélte: a szovjet hadsereg magyarországi jelenléte gazdasági terhet jelent az ország számára, és közel ugyanennyien vallották, hogy távozásával erősödne Magyarország önállósága. Összességében a lakosság mintegy kétharmada gondolta úgy, hogy "inkább hátrányos a szovjet hadsereg itt tartózkodása. " Az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek álláspontja összhangban volt a társadalom túlnyomó többségének akaratával. A Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres Cserhalmi György olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását is követelte.
A hajmáskéri laktanya kiürítést megörökítő felvételen a község polgármestere így búcsúzott a szovjet katonák előtt: Hajmáskér utolsó évszázadának három nevezetes dátuma volt: az első 1945 virágvasárnapja, amikor a szovjet csapatok a németekkel való vívott kemény ütközetetek után községünkbe bevonultak. A második nevezetes dátum 1956. október 23-a, a második magyar szabadságharc napja. A harmadik ez a nap, amikor búcsúzunk tőletek. Drága mulatság is lehetett volna A rendszerváltozás hajnalán a kártérítésről is megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a magyar fél között: a Szovjetunió összesen 800 millió dollárt kért Magyarországtól a "szovjet beruházások" kárpótlásáért cserébe. Matvej Burlakov tábornok, a Déli Hadseregcsoport 1988 és 1990 közötti parancsnoka azt mondta, amennyiben Magyarország nem fogadja el a szovjet fél követeléseit, akkor a csapatkivonást felfüggeszthetik – emlékezett vissza Cserepes Tibor nyugállományú dandártábornok korábban az M1-en. A szovjet fél azt is közölte, hogy részben ebből az összegből akarták a csapatkivonás anyagi háttért biztosítani – tette hozzá a dandártábornok, aki részt vett a kárpótlásról szóló tárgyalásokban.
2011. március. 09. 12:39 MTI Itthon Földesi-Szabó a BRFK legkeresettebb bűnözői közt A Budapesti Rendőr-főkapitányság elkészítette a legkeresettebb személyek listáját. Rajta van Magyar Róbert és Földesi-Szabó László. 2011. február. 10. 11:57 HavariaPress Elfogták a környei bordélyház tíz éve bujkáló üzemeltetőjét A nő rajta volt a Top 10-es körözési listán, 10 évig Ázsiában bujkált, ám most hazajött, és a rendőrség elfogta. 2011. január. HÍRHATÁR ONLINE - Nyilvános a TOP50-es körözési lista – záporoznak a bejelentések. 16:05 Földesi-Szabó felkerült a BRFK top 10-es körözési listájára A BRFK honlapján hétfőn megjelent körözési lista szerint elfogatóparancs van érvényben ellene csempészet és vámorgazdaság bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
A bűnügyi főigazgató megjegyezte, az adatvédelmi és a körözési törvény nem egybehangzóan rendelkezik arról, hogy kell, vagy lehet-e személyes adatokat is közölni a körözött személyekről. Az MTI úgy tudja, ez ügyben az ORFK még várja az ombudsman erre vonatkozó állásfoglalását. Simon Tamás, az ORFK bűnügyi főosztályvezetője az MTI-nek elmondta: a múlt év december 29-én nyilvánosságra hozott 100-as lista egyfajta "tesztelés" volt. A rendőrség a közvélemény és a sajtó fogadtatására volt kíváncsi, és ezért kerültek fel a listára fiatalkorúak és eltűnt személyek is. Hozzátette: a lista nyilvánosságra kerülését az állampolgárok jól fogadták, sok bejelentés érkezett, így most a súlyos bűncselekmények elkövetőit és a jogerősen elítélt személyek felkutatását várják. Top körözési lista tv. A sajtótájékoztatón Kökényesi Antal beszámolt a rendőrség keddi országos körözési akciójának eredményeiről is. A vezérőrnagy elmondta, jelenleg több mint 43 ezer személykörözés van érvényben, ebből 20 ezret az Interpol Magyar Nemzeti Iroda rendelt el.
Elfogták a Top 100-as körözési lista 17. helyén szereplő férfit a főváros VIII. kerületében, ahová egy családi veszekedéshez riasztották a rendőröket - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese. A szerda este elfogott és előállított 37 éves férfi ellen hat elfogatóparancs volt hatályban rablás, csalás, jövedéki orgazdaság, illetve adócsalás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Index - Belföld - Elkapták Magyarország egyik legkeresettebb bűnözőjét. A józsefvárosi járőröket egy családi veszekedéshez riasztották. A helyszínen meghallgattak egy vérző fejű nőt, aki elmondta: volt élettársa többször megütötte, majd elment. A nőt könnyebb fejsérülésekkel kórházba szállították. A járőrök egy VIII. kerületi benzinkútnál találták meg a férfit, akinél nem voltak személyazonosító okmányok, csak a kerületi rendőrkapitányság által kiadott igazolást tudta felmutatni. A rendőrök az eset tisztázása érdekében visszakísérték a helyszínre, ahol egy másik férfi adta át nekik a visszakísért férfi okmányait, melyek adatai nem egyeztek az igazolásban szereplő adatokkal.
Utóbbit – egy kilenc éve kábítószeres bűncselekmény miatt körözött férfit – lakossági bejelentés alapján találtak meg és emelte ki. (Forrás:)