A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez ÜTEMTERV a szovjet csapatok kivonására a Magyar Köztársaság területéről (melléklet az egyezményhez) [1] Fsz. Magasabb egységek Helyőrségek Berakó- állomások Vonatok száma 1990 1991 márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. 1990. MÁRCIUS 12-ÉN MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA MAGYARORSZÁGRÓL – regio33. nov. dec. jan. febr. 1. harckocsi hadosztály Esztergom, Komárom, Győr, Tata, Veszprém, Szentendre Esztergom, Komárom, Győr, Tata, Óbuda, Hajmáskér 115 ⇒ ⇒ ⇒ === ⇒ 2. gépesített lövész- hadosztály Székesfehérvár, Pápa, Polgárdi, Lepsény, Sárbogárd, Hajmáskér, Kiskunmajsa 119 == = ⇒ ⇒ == 3. Kecskemét, Szeged, Cegléd, Táborfalva, Kiskunhalas, Nagykőrös, Debrecen 116 = 4. rakéta egységek Tata, Dombóvár 40 ⇒ = 5. légvédelmi egységek Dunaföldvár, Mór, Szolnok, Budapest 75 6. műszaki egységek Szentendre, Dunaújváros, Etyek Óbuda, Dunaújváros, Bicske 20 7. rádió- elektronikai egységek Kecskemét, Piliscsaba 8 8. légierő Debrecen, Sármellék, Tököl, Kiskunlacháza, Kalocsa, Kunmadaras 249 9. biztosító és kiszolgáló egységek (intézetek) 213 ==== 10. anyagi készletek 392 Csapat és anyagszállító vonat összesen 1352 25 61 110 102 91 92 90 76 78 84 82 80 59 ↑ A minisztertanács 97/1990.
Szovjetek a Duna partján Fotó: Sputnik / AFP A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott, "ideiglenesen" továbbra is magyar területen állomásoztathatott. Az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződés értelmében az év végéig nem csak Ausztria, hanem Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk a szovjet egységeknek. Az egy nappal korábban, május 14-én aláírt Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban lehetővé tette további magyarországi tartózkodásukat. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az 1957. május 27-ei magyar–szovjet egyezmény szabályozta a szovjet csapatok magyarországi jelenlétét. A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról — Google Arts & Culture. A Németh-kormány 1990. januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, majd Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket már az ellenzék is felügyelt.
Az utolsó katonavonat 1991. június 16-i áthaladását követően az utolsó szovjet katona június 19-én hagyta el Magyarország területét a záhony-csapi határállomáson Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka személyében. Nevezetes dátum lett ez a nap Magyarország történelmében: 1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította június 19-ét, a hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává. Emlékezzen képgalériánkkal! Részletek megjelenítése A részletek elrejtése
A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. Azok a boldog szép napok, ég veled! A megállapodást követően az első szovjet egység, a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat két nappal később, 1990. március 12-én indult haza. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett. Az 560 ezer tonna hadianyagból 230 ezer tonna volt a lőszer, 100 ezer tonna az üzemanyag, mindezeket 60 helyőrségben, katonavárosban, illetve hat repülőtéren helyezték el. A kivonási műveletekkel kapcsolatos tennivalók koordinálásával a kormány Annus Antal vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének általános helyettesét bízta meg. A következő 15 hónapban mintegy 35 ezer vasúti kocsi, másfél ezer szerelvény indult a Szovjetunióba. A felszereléseket, harcászati eszközöket, a lebontott laktanyák épületelemeit a mándoki és a tornyospálcai rakodóállomásokon rakták át a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba.
30. / Szeifert Judit: Rituális utazás a megismerés felé – A maszk Gaál József művészetében /Napút, 2004. 49-51. / Gaál József: Együgyűek /Muszter, Örökmozgó Képújság, 2003. december 20-21. / Vedres Ágnes: Individuális ikonok és pszichorealizmus, beszélgetés Gaál Józseffel /Balkon, 2003. 6, 7 26-27. / Bárdosi József: Ikonok bálványa – Gaál József legújabb munkáiról/Balkon, 2003. 6, 7 24-26. / Szeifert Judit: Idétlen idolok – Gaál József munkáihoz /Élet és Irodalom, 2003. április 18. / Szeifert Judit: Időtlen idolok /Élet és Irodalom, 2003. február 28. Tóth angelika életrajz wikipédia. / Szeifert Judit: Maszkban álarc nélkül, Szerep és identitás Gaál József művészetében, Új Művészet 2003/2, 22-25. JövőKép – Szombathy Bálint interjúja, zovsky Ház, 2002 117-131. Karafiáth Orsolya: A köztes lény – Gaál József-képek / Élet és Irodalom 2002. március 8. 8. Szűcs György: Tárlatvezető / Műértő 2002/3, 6. / Szombathy Bálint: "Faragott" képek – Gaál József Tacepao című tárlata / Új Művészet 2002/1, 43-44. / Wehner Tibor: Búvópatakszerű művészet – Beszélgetés Gaál József képzőművésszel művészetünk állapotáról / Új Forrás 2001/6, 82-90.
Játékszín NINOCSKA - Lengyel: Ninocska, 1988. Vidám Színpad r. : Bodrogi Gyula MARLENE - Pataki: Edith és Marlene, 1988. október 19. Pesti Színház, r. :Mészáros Márta mv. GITTEL MOSCA - Gibson: Libikóka, 1987. Játékszín r. : Valló Péter CHARLIE- Axelrod: Good bye, Charlie! 1987 Vidám Színpad r. : Kalmár Tibor Márton László: Lepkék a kapalon, 1987. április 9. Radnóti Miklós Színház, r. : Verebes István TITÁNIA - Shakespeare: Szentivánéji álom, Szegedi Nemzeti Színház, r. :Alföldi Róbert IRINA - Vampilov: Vadkacsavadászat 1985. Vígszínház r. :Jefremov BROOKE - Frayn: Ugyanaz hátulról 1984. Tóth angelika életrajz minta. :Kapás Dezső EBOLI HERCEGNŐ - Schiller: Don Carlos 1984. : Szinetár Miklós ANGELICA - Congreve: Szerelmet szerelemért 1983. : Valló Péter HELÉNA - Shakespeare: Szentivánéji álom 1984. Pesti Színház r. :Marton László SYLVIA - Schisgal: Gépírók, 1983 Vígszínház r. : Verebes István GLADYS, PU PING CSO - Schisgal: Kínaiak, 1983 Vígszínház r. : Verebes István NYINA - Csehov: Sirály, 1982. : Horvai Dezső MARGIT - Dumas: A kaméliás hölgy, 1981. :Sík Ferenc YVETTE DRUET - Erikson-Göran: Párizsi élet, 1980. : Valló Péter ARMAND BÉJART - Bulgakov: Őfelsége komédiása, Vígszínház ENID POLLACK - Allen: Lebegő fénybuborék, Játékszín VIOLA - Molnár: Üvegcipő, 1978. : Kapás Dezső FODRÁSZLÁNY - Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem!
39-63. / Gaál József: Vetett Árnyak/Cast Shadows- katalógus előszó /Erlin Galéria Nkft, 2013. / Véri Dániel: Átváltozások /Élet és Irodalom, 2012. június 22. / Rózsa Gyula: Vasalt Karakterfejek /Népszabadság, 2012. június13. / Vécsi Nagy Zoltán: Gaál József Csíkszeredában /Székelyföld, 2012. április? 106-114. old/ Ephemera- Gaál József kiállítása, interjú, kérdezett: Mihály Réka /, 2012. Tóth Angelika: Útirajzok 2010 (2010) - antikvarium.hu. február. 12-13. old/ Szabó Noémi: EPHEMERA – Gaál József kiállításához, For the exhibition of József Gaál, /katalógus, Kriterion Alapítvány, Bookart Kiadó, 2012/ Kabdebó Lóránt: Az éden száműzöttei – Monográfia Gaál József művészetéről /Magyar Nemzet, eptember10. 35. old/ Mélyi József: Bevésődő arcok – Gaál József Vésett arcok című kiállítása /Élet és Irodalom, 2010. szeptember 17. old/ Gaál József: Vésett arcok – Carved Faces (leporelló szöveg) AulichGaléria, 2010 Gaál József művészete, T-ART Alapítvány – Kugler Könyvek, Budapest, 2010 Faludy Judit: Nemesítetten – Gaál József Vésett arcok című kiállítása /Új Művészet, 2010. november 34-35. old.. / Mélyi József: Bevésődő arcok / Élet és Irodalom, 2010. szeptember 07.
Mit jelent számodra a festészet? Önkifejezésként, hivatásként vagy megélhetésként tekintesz rá? Hivatás és még több, természetesen. Ami a megélhetést illeti, nem lehet az a fő célja. Nem szólhat kizárólagosan a megélhetésről - hacsak épp nem az a témája! Az rombolna valamit, ha érted, mire gondolok… Az alkotás belépés számomra egy másik világ kapuján, a festészet pedig nyelv. F. Tóth Benedek – Wikipédia. Számomra a képi kifejezés több a szavaknál. Tömörebb, sűrített, sokkal komplexebb. A HÍR FOLYTATÁSA >>