Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. Magyarország-i vállalat, székhelye: Zalaegerszeg. A cég főtevékenysége: Háztartási hulladékok gyűjtése. A vállalat 2013. március 07. -ben alakult. Az alkalmazottak száma jelenleg: 99 (2021). A főbb pénzügyi adatai alapján, Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. értékesítés nettó árbevétele mintegy 2, 73%- növekedést -t mutat. A vállalat összes eszközéről a következő trend megfigyelhető:32, 08% negatív növekedés. Alapinformációk Összes alkalmazott: Vásárolja meg a jelentést hogy megtekinthesse a teljes információt. Kibocsátott részvények: Jegyzett tőke: Könyvvizsgáló: Hitelminősítők: Alapítás dátuma: 2013. március 07. Vezetők A jelentés megvásárlása után hozzáférést kap az adatokhoz. Felügyelőbizottsági tag Ügyvezető igazgató Tulajdonosi adatokat Leányvállalatok A társaság teljesítménye Hozzáférést a diagramban szereplő pénzügyi adatokhoz megkap a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. jelentés megvásárlása után. További információra lenne szüksége? EMIS vállalati profilok EMIS különféle szolgáltatásai hozzáférést biztosít céges, iparági és országos adatokhoz több mint 125 feltörekvő piacon.
Kérjen próbaverziót! Főbb pénzügyi adatok Éves növekedés százalékban utóbbi két évre helyi pénznemben. Az abszolút pénzügyi adatok HUFa megvásárolt jelentésben szerepelnek. Értékesítés nettó árbevétele 2, 73% ▲ Összes működési bevétel 2, 72% ▲ Üzemi (üzleti) eredmény (EBIT) N/A Összes eszköz -32, 08% ▼ Árbevétel-arányos megtérülési mutató (ROS) Sajáttőke-arányos megtérülési mutató (ROE) Likviditási gyorsráta -0, 03% ▼
A Városi Ügyfélszolgálati Iroda ebben az időszakban nem tud üzemelni. Szíves türelmüket és megértésüket kérjük. Deák tér 3-5. C. A pályázati felhívás az alábbiakban érhető el: Letölthető anyag (beadási határidő: 2021. július 13. 12. 00 óra). A megtekintési lehetőségekről szíveskedjenek érdeklődni. 2021. május 17-től (hétfő) a megszokott nyitvatartás szerint, újra fogadja ügyfeleit a Városi Ügyfélszolgálati Iroda (Zalaegerszeg, Deák tér 3-5/C. ), található személyes ügyfélszolgálata.
A szerkezetek kiemelését követően megállapították, hogy a szélső nyílások szerkezetei nagyobb mértékű elempótlással helyreállíthatóak. Az ártéri nyílások szerkezetei is csak kisebb károkat szenvedtek. A mederpillérek közül kettő nagy mértékben megrongálódott, ezek pontos helyének megállapítását és a törmelék eltávolítását egy 3×4 méteres búvárharang védelme alatt végezték. A mederpillérek falazatait egy 14, 25×10 m alapterületű, vasbetonból készített keszon segítségével építették újjá. Tisza tó hidup. A vasszerkezetek helyreállítása és a középső mederáthidaló szerkezet újjáépítése 1956-ban kezdődött meg. A vasszerkezetet eleve úgy tervezték, hogy az új szerkezet vegyes használatú, közúti-vasúti híd lesz, ugyanis a közúti forgalom által korábban használt komp, főleg a jégzajlás miatt, nem volt kielégítő. Az ártéri szerkezetek átépítése anyagi fedezet hiányában elmaradtak, habár az ártéri szerkezetek teherbírása a hosszabb távú vasúti igényeket már nem elégítette ki. Az egy sávos közúti pályát B300 minőségű vasbetonlemezekből alakították ki.
A ma is látható második vasúti híd 1986 -ban készült el. A 147-es számú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonalon található. A régi híd [ szerkesztés] Az itt állt első hidat két év építés után 1903. december 3 -án adták át közúti hídként. Tisza tó híd. A vasút átvitele a közúti forgalom mellett az eredeti tervekben is szerepelt, így az Orosháza–Szentes–Csongrádi Helyiérdekű Vasút elkészültétől ( 1906) egészen az önálló közúti híd megépítéséig ( 1981) közúti-vasúti hídként szolgált. A híd kilenc nyílású és 420 méter hosszú volt; 118, 7 m-es medernyílása a leghosszabb volt akkoriban a vasúti hidak között az országban. 1919. július 21-én a magyar Vörös Hadsereg a tiszai hídfőből támadva felszabadította Szentest a román megszállás alól; azonban a 24-én indult román támadásban 26-ára a magyar erők a Tisza jobb partjára szorultak vissza. Mivel a Vörös Hadsereg páncélvonata többször is támadást intézett, a románok felrobbantották a híd egyik ártéri rácsszerkezetét a szentesi oldalon. A hidat a MÁV saját költségén állította helyre az eredeti terveknek megfelelően.
2020-ban sikeresen átadták a Tiszafüredet és Poroszlót összekötő szakaszt, a Kerékpáros hidat, aminek köszönhetően a Tisza-tó körbetekerése már teljesen biztonságos, autóktól elzárt szakaszon teljesíthető. A Tisza-tó másik arca | National Geographic. Kialakítása A 70 kilométer hosszú Tisza-tavi bicikliút utolsó részeként, több mint 6 kilométer hosszan hidakat emeltek, amik a poroszlói gátat és a tiszafüredi Ady Endre utcai körforgót kötik össze. Látnivalók A Tisza-tó körüli kerékpárút során Magyarország egyik legcsodálatosabb részét fedezhetik fel. Legfőbb kiindulópontjai Kisköre, Tiszafüred vagy Poroszló. A kerékpárút szinte mindvégig a tó körüli gáton fut körbe, de akad, hogy a dús, ártéri növényzetet kell csodálni a Tisza-tó vize helyett, ami ugyanolyan impozáns és megnyugtató látvány.
A szerkezetek fix és mozgó sarui acélszerkezetű mozgáskorlátozó elemekkel kombinált műgumi saruk. A kocsipálya szélessége 3, 80 m. A befolyási oldalon 1, 10 m, a kifolyási oldalon 75 cm széles üzemi járda épült. Az acéltartók gerincmagassága 1200 mm, a szerkezeti magasság 1670 mm. Az ártéri hidak hosszesése kb. 5‰. A hevederes vasúti pálya 25 cm széles csatornában futó, vasbeton pályalemezhez rögzített GEO rendszerű sínleerősítéssel készült, 48, 5 kg-os sínekkel. A nyomvályú szélét és a sín közötti sávokat acél takarólemezek fedik le. Tisza- tó sorozat: Híd Tiszaderzs mellett - YouTube. A hevederes illesztésű sínszálak hossza kb. 24, 0 m. Az ártéri hidak lemezvégei között dilatációs szerkezetek nincsenek, a lemezvégek közötti dilatációs hézagok terv szerinti mérete 20 mm. Az 1923-ból származó pillérek részben sík-, részben cölöpalapozásúak (vert fa- és acélcölöp). Az ártéri felszerkezetek névleges teherbírása az 51-es VHSZ szerinti A jelű teher, illetve a KHSZ szerinti A jelű teher. Az alépítmények teherbírása VHSZ szerinti C jelű tehernek megfelelő.
A vegyes forgalomra újjáépített hidat 1958. december 1–10. között helyezték forgalomba. A kiskörei víztározó építését megelőzően a Minisztérium 1971-ben tanulmányterveket rendelt az Uvatervtől a közúti és vasúti átkelők új nyomvonalra helyezéséről, azonban azok a költségek miatt valósultak meg. Tisza tó hidalgo. 1972–1974 között a MÁV egyszerűsített felépítménycserét végzett a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon, így lehetővé vált engedélyezett tengelyterhelés emelése, amit csak a Tisza-híd árterek feletti, bizonytalan minőségű szerkezetek állapota hátráltatott. 1975-ben cserélték ki az ártéri nyílásokat öszvértartós szerkezetekre. A régi pillérek felhasználásával a felsőpályás, gerinclemezes, hegesztett acéltartókra vasbetonból készült pályalemezeket helyzetek. A híd jelenlegi kialakítása A mai ártéri hídszakaszok kéttámaszú, vasbeton lemezzel együtt dolgozó acélszerkezetű (öszvér) gerendahidak sorozatából állnak. A kiskörei oldalon 16 db, az abádszalóki oldalon 20 db gerendaszerkezet található. A tartók támaszköze általában 11, 85 m, ettől csak a két szélső felszerkezet támaszköze tér el kismértékben.
Másik rekordot is magáénak mondhat: a 120 méteres középnyílásával a hazánk legnyagyobb nyílású rácsos hídja - de a mederhíd két 107 méteres nyílása is hosszabb, mint a többi rácsos szerkezetű magyar vasúti hídé (máshol általában 80-90 méter a nyíláshossz). A folyó bal partján (Szentes felől) egy négynyílású (41, 40 + 2 x 42, 00 + 41, 40 m) gerinclemezes alsópályás ártéri híd csatlakozik a mederhídhoz. [2] Az építés költsége 600 millió Ft volt. Tisza tó kerékpáros híd - YouTube. Az átépítéskor a vasútvonalon 2, 7 km hosszban nyomvonalkorrekciót végeztek. Az íveket úgy alakították ki, hogy 100 km/h legyen az elérhető legnagyobb sebesség. A felújított szakasz 50 cm zúzottkő ágyazatot és LM vasbeton aljas, 48 kg/fm sínekből álló felépítményt kapott, míg a hídra 54 kg/fm síneket erősítettek fel. A csongrádi oldalon a felhagyott kisívű nyomvonal sokáig látható volt, a töltést 2007-ben bontották el. A szentesi oldalon a hídra vezető töltés egy egykori ártéri tó területén haladt keresztül, itt terméskővel erősítették meg a töltés alját.
Lehetséges. A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum elsősorban őshonos állatokat bemutató turisztikai látogatóközpont. Igazi látványosság, mely szórakoztató módon modern, interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát. A Tisza-tavi Ökocentrum legfőbb látványossága Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszere, mely közel 1 millió liter össztérfogatával és a bemutatott víz alatti csodákkal igazán különleges természetközeli élményt nyújt. 3388 Poroszló, Kossuth Lajos út 41. +36 36 553 033, Bringázás a Tisza-tónál A Tisza-tavat körbebringázni különleges természet-élmény, hiszen emelkedőktől mentes a terep és könnyed tempó mellett is rengeteg látnivalót bele lehet sűríteni egy-két napba. A krékpárút a tavat körbeölelő gáton fut végig, így egész utuk során gyönyörködhetnek a nagy vízfelületben. Családoknak a kényelmesen, nagyjából 4 óra alatt teljesíthető kis kör végigtekerése ajánlott, amely azt jelenti, hogy nem tesszük meg a teljes kört a tó körül, hanem Poroszló és Tiszafüred között a 33-ason levágjuk az utat.