és a XIX. század volt a csúcs. Paul Dirac Paul Dirac (1902–1984, Nobel-díj: 1933) szintén a kvantummechanika egyik úttörője volt, ő fedezte fel (vigyázat: nem laboratóriumban kísérletezve, hanem matematikai egyenleteket elemezve: legbonyolultabb műszere a ceruza és a "nagyon nagy radír" volt) az antielektront (mai szóhasználattal a pozitront), az első antirészecskét. Az anyag–antianyag találkozások lehetősége később sci-fi írók tucatjainak fantáziáját mozgatta meg. Balázs Nándor visszaemlékezése szerint Dirac abban hitt, hogy "a váratlanság, a szépség, az elegancia a tudományos kutatás igazi értéke". Diracot magyar felesége ismertette meg a klasszikus zenével. Hamarosan nagy zenebarát lett, lánya leírta emlékezéseiben, hogy gyakran találta édesapját a szinte sötét szobában a rádió mellett ülve, zenehallgatás közben. Koncertekre nem járt – zavarta őt a közönség mocorgása. Teller Ede (1908–2003) is kitűnően zongorázott, bár egyik kiváló fizikus kollégája szerint, amikor a II. Magyar hírességek :: Nobel-díjasok - 2. oldal. világháború alatt a Manhattan-projekten dolgozó fizikusokat a külvilágtól izoláltan "összezárták", Teller éjszakánként azért zongorázott, mert azzal tudta a legjobban bosszantani társait... Ennél barátságosabb egy másik barátjának a beszámolója: "különös hangokat hallottunk a nyitott ajtón át kiáradni.
↑ Hiver't-Klokner Zsuzsanna: Hűtsön az ablakpárkányon!,, 2012. november 28. ↑ Hulej Emese: Élettörténet: Ürge-Vorsatz Diana, a világ egyik legelismertebb klímakutatója, Nők Lapja, 2016. április 17. ↑ a b Nobel-békedíjas Fidesz-szavazó: "Szembeköpték az álmot" HVG, 2017. április 5. Források [ szerkesztés] Adatlapja a Közép-európai Egyetem honlapján További információk [ szerkesztés] Videók [ szerkesztés] " A CEU ellehetetlenítésével az egész ország és a kormány is veszít " (ATV, Start Plusz, 2017. 04. Fizikusok | Nőkért.hu. 10. ) Kétségbeesett kiáltás. Interjú Ürge-Vorsatz Diánával. (Hír TV, Egyenesen, 2017. április 10. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 165752382 OSZK: 000000034022 NEKTÁR: 353331 LCCN: no97070460 ISNI: 0000 0000 4164 8410 ORCID: 0000-0003-2570-5341
(született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5. ) magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusá zsidó származású, kikeresztelkedett családban született. (Budapest, 1929. november 9. –) magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20. ): Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Magyar nobel díjas fizikusok. A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen.
Lénárd Fülöp a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért, Wigner Jenô az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért, Gábor Dénes pedig a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért kapott Nobel-díjat. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Magyar nobel díjas fizikusok 2. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. november 15. csütörtök 12:58 A szegedi lézerfizikai kutatóintézetbe látogat csütörtökön Gérard Mourou Nobel-díjas fizikusprofesszor. Wigner Jenő, a Nobel-díjas fizikus - Cultura.hu. Az amerikai University of Michigan professzoraként harminc évig dolgozó francia fizikus 2005-ben tért vissza Európába. Lapunkban is megírtuk, jelentős szerepe volt abban, hogy Szegedre került a szuperlézerként emlegetett berendezés. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) néven ismert projektet Gérard Mourou és társai 2005-ben azért kezdeményezték, hogy létrehozzák a világ első ultrarövid és nagy csúcsintenzitású lézereken alapuló kutatóintézetét. Az idei fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban tart előadást. A 2017-es év egyik fizikai Nobel-díjasa, Rainer Weiss asztrofizikus a napokban a Magyar Tudományos Akadémián beszélt a gravitációs hullámok felfedezéséről, és munkásságának elismeréseként az ELTE díszdoktorává avatták.
Amint arról az Index is beszámolt, a Vatikán iránymutatása szerint a katolikus híveknek – ha tehetik – kerülniük kell a Johnson & Johnson vakcina beadatását, mivel az egyház szerint etikai aggályokat vet fel, hogy a kifejlesztéséhez és a gyártásához abortált magzat sejtjeit is felhasználták. A hivatkozott gyártó Janssen nevű terméke áprilistól kerülhet az EU egészségügyi rendszerébe; Magyarország 4, 36 millió adagot kötött le ebből a vakcinából. Nincs egyetértés, hogy mikor adják be a második AstraZenecát - Blikk. Ennek kapcsán kerestük meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát. Az MKPK Titkárságának irodaigazgatója, dr. Németh Gábor erkölcsteológus lapunknak azt jelezte, hogy a korábban hivatkozott USA Today cikke "erős parafrázisban" idézi a Szentszék és az Amerikai Püspöki Konferencia megnyilatkozását: a Szentszék dokumentuma 2020. december 21-én jelent meg, akkor, amikor a Johnson & Johnson vakcinája még egyáltalán nem került forgalomba, ennélfogva a szöveg nem is hivatkozhat rá. A nevezett megnyilatkozás két szempontját szükséges kiemelni: »Amikor a Covid–19 ellen etikailag kifogástalan oltások nem állnak rendelkezésre (…), akkor erkölcsileg elfogadható az olyan vakcinák használata, melyeket elvetélt magzat sejtjeiből fejlesztettek ki.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanulmány kevés, többségében fiatal felnőtt részvételével végzett kísérleteken alapul. Korai még "leírni" ezt a vakcinát "Nem szabad arra a következtetésre jutnunk, hogy ez a vakcina egyáltalán nem működik" - jelentette ki Szumija Szvamináthán, a WHO tudományos főmunkatársa. Az AstraZeneca-oltás fejlesztői szerint idővel náthavírus-gyengeségű lesz az új típusú koronavírus. A rendelkezésre álló bizonyíték szerint ez a védőoltás csökkenti a halálesetek, a kórházi ápolásra szorulók és a betegség súlyos formáinak a számát - mondta, hozzátéve, hogy további tanulmányokra van szükség. A Bill és Melinda Gates Alapítvány összefogásával megalakított nemzetközi koalíció (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations - CEPI) vezetője, Richard Hachette szerint is korai elutasítani ezt a vakcinát. A CEPI a WHO és a GAVI Vakcinaszövetség mellett vezeti a vakcinák méltányos elosztására létrehozott COVAX kezdeményezést, és a kutatási mechanizmusokért felelős. A WHO vészhelyzeti igazgatója, Michael Ryan szerint, minden vakcina képes csökkenteni a kórházi ápolásra szorulók és a halálesetek számát.
Fotó: Getty Images Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója hangsúlyozta, hogy " a vakcinák elsődleges feladata jelenleg a kórházi ápolásra szorulók és a halálesetek számának csökkentése. Úgy tűnik, jelenleg az adatok arról tanúskodnak, hogy valamennyi vakcina ezt teszi ". Astrazeneca oltás vélemények. Elismerte ugyanakkor, hogy talán egy második és harmadik generációs védőoltásra lenne szükség, hogy még többet tehessenek, de emlékeztetett, hogy "válságkezelésben azt kell tenni, amit azonnal meg lehet tenni". A britek még bíznak benne A dél-afrikai egészségügyi hatóságok közölték, hogy leállítják a héten tervezett oltási kampányt az AstraZeneca/Oxford vakcinával, és helyette az amerikai Johnson and Johnsonét kezdik használni. A WHO a COVAX kezdeményezés keretében AstraZenecával szeretné elősegíteni a szegény és mérsékelt jövedelmű országok beoltását, amelyek nem tudtak a maguk számára elsődleges szállítmányokat lekötni a gyógyszergyáraknál. A WHO tanácsadó bizottsága hétfői ülésén fontolóra vette, hogy új irányvonalakat ad ki az AstraZeneca-oltás felhasználásához - közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, hozzátéve, hogy kedden fog tárgyalni ezekről a bizottsággal.
A professzort munkája elismeréseként Szegeden díszpolgárrá avatták / Fotó: MTI / Rosta Tibor Vereckei Péter, a Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatója a Népszava megkeresésére reagálva hozzátette, hogy mivel klinikai vizsgálatok nem támasztják alá, jelenleg nem támogatják az oltóanyagok felcserélhetőségét és kombinált alkalmazását. Koronavírus: gondok az AstraZeneca-oltás körül? - HáziPatika. Rusvai Miklós víruskutató is Karikó Katalinnal ért egyet, azaz úgy véli, hogy a vektorvakcináknál, tehát a Szputnyik V és az AstraZeneca vakcinájánál kimondottan előnyös lehet, hogyha a harmadik oltás más. – A harmadik vagy negyedik oltásra ezek az adenovírusok már nem tudják kifejteni a hatásukat, nem tudják letermeltetni a koronavírustüske-fehérjét, mert nem érnek célba. Tehát a vaktorvakcináknál mindenképpen célszerű a vakcinák mixelése – hangzott el a riportban. Koronavírus védőoltás vakcina Karikó Katalin Pfizer Sinopharm Moderna AstraZeneca
Egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem, illetve a Pfizer és BioNTech által a koronavírus ellen kidolgozott oltóanyagok eddigi legkiterjedtebb walesi vizsgálata. Swansea városának egyeteme elsősorban azt vizsgálta, hogy növekszik-e a kockázata az egyik ritka trombózisfajta, az agyi sinustrombózis kialakulásának kockázata azok körében, akiket a Nagy-Britanniában jelenleg forgalmazott két oltóanyag valamelyikével beoltottak. A vizsgálat azért összpontosított erre a vérrögképződéses típusra, mert az elmúlt hetekben a német és a norvég egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy ilyen esetek fordultak elő az AstraZeneca/Oxford-vakcinával beoltottak körében. Berlin, valamint Brandenburg tartomány és München városának vezetése éppen kedden közölte, hogy agyi vérrögképződéses esetekről szóló bejelentések miatt a 60 év alatti korcsoportokban felfüggesztik az AstraZeneca vakcinájának használatát. Az Egyesült Királyságban eddig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be A 440 ezer beoltott bevonásával elvégzett walesi kutatás Swansea egyetemének keddi ismertetése szerint mindazonáltal azt az eredményt hozta, hogy sem az AstraZeneca/Oxford-vakcinával, sem a Pfizer/BioNTech-oltóanyaggal beoltott vizsgálati alanyok körében nem fordult elő egyetlen agyi sinustrombózisos eset sem.