További bizonytalanságot okoz az is, hogy az elektronikus aláírások írásbeliségével kapcsolatban a Ptk. által támasztott követelmények nem azonosak az eIDAS rendeletben foglaltakkal. Így az a Ptk. szerinti követelmény, miszerint a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosíthatósága is szükséges, nem szerepel az eIDAS rendelet elvárásai között. A minősített elektronikus aláírások bírósági megítélése egyértelmű. Az eIDAS rendelet értelmében a saját kezű aláírásokkal azonos joghatással bír, illetve a Ptk. szerinti írásbeliség követelményét is teljesíti (az ily módon aláírt dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül). A fokozott biztonságú elektronikus aláírások esetében azonban nagyfokú bizonytalanság és eltérő gyakorlat kezd kialakulni. Az új Ptk. Tanácsadó Testület többségi álláspontja szerint kétségek felmerülése esetén a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy a konkrét közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a "valódiság" és "hamisítatlanság" feltételeinek.
SZEMÉLYES: A tanúsítványban kizárólag személyes adatok kerülnek feltüntetésre. ÜZLETI: A tanúsítványban személyes és szervezeti adatok is feltüntetésre kerülnek. BÉLYEGZŐ: A tanúsítványban kizárólag szervezeti adatok kerülnek feltüntetésre. A minősített aláíró és bélyegző tanúsítványokhoz 5 millió forintos szolgáltatói felelősségvállalás tartozik, mely a tanúsítványban és a szolgáltatási szerződésben is feltüntetésre kerül. Magasabb felelősségvállalási értékkel az alábbi opcionális díjak ellenében igényelhetők a tanúsítványok. A minősített aláíró és bélyegző tanúsítványok eszközös és szoftveres kulcstárolással is igényelhetők. Minősített aláírás és bélyegző létrehozásához minősített aláíráslétrehozó eszköz (QSCD) szükséges. Szoftveres (SW) vagy egyszerű aláíráslétrehozó eszközön (SCD) történő kulcstárolás esetén minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírás hozható létre. Előbbit elsősorban nemzetközi tranzakciókhoz és jogszabályi előírás esetén javasoljuk, utóbbit pedig elsősorban automatizmusokban való tömeges hitelesítéshez.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001/XXXV számú törvény az elektronikus aláírást létrehozó algoritmusok nyújtotta letagadhatatlanságot bizonyító erőnek feleltette meg. A törvény "minősített" és "fokozott biztonságú" elektronikus aláírást különböztet meg. Mind a minősített, mind pedig a fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására un. Aláíró tanúsítványra van szükség. Az aláíró tanúsítvány a fentieknek megfelelően lehet: 1. Fokozott biztonságú aláírás létrehozásához alkalmas tanusítvány, mely alapján fokozott biztonságú elektronikus aláírás hozható létre. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített dokumentum magánokirat, azaz egyenértékű bizonyító erővel bír mint a kézzel aláírt, hagyományos módon hitelesített dokumentum. 2. Minősített tanusítvány, amely alapján (un. biztonságos aláírás-létrehozó eszköz segítségével) minősített elektronikus aláírás hozható létre. A minősített elektronikus aláírással hitelesített dokumentum a törvény szerint teljes bizonyító erejű magánokirat, azaz egyenértékű a két tanú vagy közjegyző előtt aláírt hagyományos hitelesítésű dokumentummal.
Az ingyenes cégkivonat (tárolt cégkivonat) az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatának közleménye szerint nem tekinthető hiteles adatnak: Az ingyenes céginformációk tájékoztató jellegűek, és hiteles okiratként nem használhatóak fel. A oldalon keresztül letölthető cégadatok napi frissítésű hatályos cégadatokat tartalmaznak, közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatának adatbázisából. Ingyenes cégkivonatot nem szolgáltat a rendszer. Pályázathoz, hivatalos ügyintézéshez elengedhetetlen a hiteles, vagy közhiteles cégkivonat beszerzése. A CégTalálón keresztül gyorsan és egyszerűen juthat hozzá a keresett cégdokumentumokhoz. - Online cégadatok akár 3perc alatt letölthetők 0-24 órában - Közhiteles cégadatokat akár a megrendelés napján kézbe veheti Hivatalos ügyintézéshez pályázatokhoz, - akár a megrendelés napján is kézbe veheti! A Közhiteles Cégkivonatot az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata adja ki. Nyomtatott formájú, lepecsételt (aláírt) dokumentum, melyet postai úton (elsőbbségi küldeményként) vagy futárral juttatunk el Megrendelőinkhez.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az AVDH nem elektronikus aláírás, mivel a dokumentumot a NISZ Zrt. hitelesíti a saját elektronikus bélyegzőjével, miután elvégezte az ügyfél azonosítását az ügyfélkapun (KAÜ – Központi Azonosítási Ügynök) keresztül, azonban jól használható ez az ingyenes szolgáltatás az ügymenet digitalizációja és gyorsítása során számos esetben. Szűk körben a veszélyhelyzet alatt a jogi személy tagjaként az AVDH használható cégügyekben is, amennyiben a tag nem rendelkezik e-aláírási lehetőséggel. Az AVDH dokumentumhitelesítést az ügyvédek is használhatják a bírósági eljárásokban történő kapcsolattartás során. 4. ) E-személyi igazolvány (eSZIG elektronikus aláírás) Amennyiben valakinek szüksége van rá, úgy az új típusú személyi igazolványhoz elektronikus aláíró tanúsítványt is lehet igényelni. Állampolgári célú használatra alkalmas, amelynek némileg ellentmond az, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által üzemeltetett Ügyfél Irathozzáférési Rendszer csak e-személyi igazolványos hozzáféréssel érhető el, ahol be tudunk tekinteni a folyamatban levő bírósági eljárások elektronikus ügyirataiba.
Figyelt kérdés A Youtube-on durva pocskondiázás folyt arról, hogy a szlovákok ellopták a himnuszuk dallamát a magyaroktól. A szlovákok pedig azt állítják, hogy egy sárosi népdalból vették. Nem volt ott hozzászóló, aki tudományos szempontból szólt volna a vitához. Valamikor olvastam, hogy Bartók, Kodály leírtak egy olyan módszert, amivel a zene ütemeinek hansúlyából, lejtéséből meg lehet állapítani, hogy az őskori magyar dallam-e vagy szlovák. (Bocsánat, ha a zenetudomány szakszavait nem kellően használtam). Eldönthető - e a vita? 1/13 anonim válasza: 54% Van egy dallam, amire a magyaroknak, szlovákoknak, de még a horvátoknak is van saját szövegük. Szlovákia magyar himnusz szex. A szlovák himnusz dallamát is ez adja, a szöveget viszont egy vers. Ezt már senki nem fogja eldönteni, hogy melyik szöveg volt előbb, szerintem nem is kell. 2011. jún. 17. 14:43 Hasznos számodra ez a válasz? 2/13 anonim válasza: 42% A szlovákoknak még nyelvük sem volt igazából 150 éve. Az első íróik magyarul, ritkábban németül írtak. Nem rég a szoci kormány adta oda nekik a Szécsényiből az első íróik néhány magyar nyelvű könyvét.
Bartók Béla által kett közismert mégpedig 1908 -ban, akkor amikor Szlovákia nem, létezett. Tehát a népdal hamarabb volt magyar, mint szlovák. 2017. márc. 27. 12:25 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
"Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt… Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől" Az eredeti SNS-es elképzelés még szigorúbb lett volna; a magánszemélyekre is kiróhatóvá tette volna a bírságot, és csakis az ellenzéki Ondrej Dostál módosító javaslatának köszönhető, hogy ez a passzus kikerült a szigorításból. Így kizárólag jogi személyek – cégek, civil szervezetek, önkormányzatok vagy akár sportklubok – sújthatók pénzbírsággal, amennyiben megszegik az új törvényt. A jogsértés tényéről a járási hivatalok dönthetnek. Szlovák törvény a magyar himnusz ellen. A törvénymódosítást érthetetlen módon a parlamentben ülő magyar nemzetiségű képviselők (ketten nem voltak jelen) közül csupán a független Simon Zsolt és a hidas Cséfalvay Katalin nem támogatta, ők tartózkodtak a voksolás során. A módosítást megszavazta Grendel Gábor is, aki az OĽANO-frakció tagja. A jogszabály-változás hírét szerdán közlő által megkérdezett jogász szerint "a törvénymódosítás több pontja is problémásnak mutatkozik értelmezés szempontjából".
– Mivel a törvény nagyon általánosan úgy fogalmaz, hogy a büntetést jogi személyeknek lehet kiszabni, így a jogi személy általános, Polgári Törvénykönyvben található definíciójából érdemes kiindulni. E definícióba pedig pl. Szlovák himnusz egy magyar népdal. a társulások, (közvetetten a) kereskedelmi társaságok – amely kategóriákba beletartoznak akár a sportklubokat üzemeltető/fenntartó jogi személyek is – de amellett a területi önkormányzati egységek is beletartoznak. Ebből kifolyólag tehát elvileg a sportklubok, sőt, akár a falvak és városok is bírságolhatók adott esetben. Forrás: Tovább a cikkre »
7/13 anonim válasza: A szöveg az szlovák, de nem bizonyított, hogy a dallam is. Magyaroknak van a világ leghatalmasabb népdalgyűjteménye, nem igazán van szükségük egy szlovák népdalra. Az eredet nem ismert, hallhatta egy szlovák is egy magyartól. Bartók Béla csak összegyűjtötte, attól létezhetett ez a magyar népdal akár 1700ban is. Ezt max egy időgéppel döntenéd el, hogyha visszamennél a múltba és járnád az országot ki ismeri ezt a dallamot. 2016. szept. 8. 13:29 Hasznos számodra ez a válasz? 8/13 anonim válasza: A dal 1844-ben keletkezett egy tiltakozó akció során. Szlovákia magyar himnusz magyar. A pozsonyi evangélikus líceum diákjai Lőcsére mentek, hogy tiltakozzanak a magyar hatóságok Ľudovít Štúr elleni eljárása ellen. Szövegét Janko Matúška írta, 1920-ban az első versszak az akkor megszülető csehszlovák állam himnuszának második része lett. Dallama a szlovák Kopala studienku kezdetű népdalból származik. A félreértések abból adódnak, hogy – ahogyan az szomszéd népeknél előfordul – erre a dallamra magyar nyelvű dalok is születtek, többek között az "Azt mondják, nem adnak engem galambomnak…" kezdetű, amely Bartók Béla 1908-as gyűjtésében is szerepel.