10 A, 6. A 5 csütörtök bűnbánati liturgia 5. óra: 7. AB 6 péntek 7. 30 első péntek 11. A 7 szombat nyílt nap 8 vasárnap évfolyammise 11. AB 9 hétfő 10 kedd mezeifutó házibajnokság 11 szerda 12 csütörtök 13 péntek kategória 14 szombat 15 vasárnap évfolyammise 9. A 16 hétfő 17 kedd 18 szerda 19 csütörtök 20 péntek szalagmegáldó szentmise 5-6. Szte tavaszi szünet 2010 relatif. órábal / fogadóóra 21 szombat szalagavató bál / KOLLÉGIUM ZÁRVA 22 vasárnap évfolyammise 8. AB 23 hétfő 24 kedd 25 szerda 14. 30: irodalmi csapatverseny 26 csütörtök patrocinium / 10. évforduló / kiállítás 27 péntek patrocinium 28 szombat patrociniumi kézilabdatorna / KOLLÉGIUM ZÁRVA 29 vasárnap évfolyammise 7. AB 30 hétfő DECEMBER 1 kedd bűnbánati liturgia 5. AB 2 szerda bűnbánati liturgia 5. A 3 csütörtök kollégiumi Mikulás 4 péntek 7. B 6 vasárnap évfolyammise 12. AB / templomi Mikulás 7 hétfő adventi áhitat 9 szerda 10 csütörtök Népek karácsonya - komplex művészeti előadás (Piarista G., Karolina G., Művészeti tansz. ) 11 péntek 6. évf.
2020. Szte tavaszi szünet 2010 qui me suit. március 16. A március 11-én kihirdetett országos veszélyhelyzet kapcsán a Szegedi Tudományegyetem 2020. március 23-án, az előrehozott tavaszi szünet után visszavonásig távoktatásra áll át. Az egyetem oktatói számára a CooSpace felületen létrehozott információs színtérben a távoktatás módszertanával kapcsolatos bejegyzések, illetve a CooSpace távoktatás során használható eszközeinek oktató videókkal illusztrált leírásai érhetőek el.
IV. évet végzett orvostanhallgatóknak a nyári szünetben 4 hetes sebészet gyakorlat (heti 30 óra). Évközi szakmai gyakorlat: IV. éves magyar nyelvű képzésben résztvevő orvostanhallgatók blokkgyakorlata: I. félév: 2020. november 02-20. II. félév: 2021. április 12-30. IV. éves idegen nyelvű képzésben résztvevő orvostanhallgatók blokkgyakorlata: I. félév:2020. november 23-december 11. II. május 03-21. SZTE Bartók Béla Művészeti Kar | Frissítve: 2020. március 16. - Online oktatás az SZTE-n - információk oktatóknak. IV. éves orvostanhallgatóknak a tanév folyamán 3 nap kötelező, bentlakásos szülőszobai gyakorlat, amit a Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikán kell teljesíteni legkésőbb a vizsgaidőszak kezdetéig beosztás szerint. VI. éves orvostanhallgatóknak honlapon a 2020/21. szigorló évi naptár alapján: – itt lesz elérhető jövőre is 2020. július 29-től 2021. április 30-ig 40 hetes szakmai gyakorlat vizsgahetekkel együtt (9 hét belgyógyászat, 9 hét sebészet, ebből 1 hét traumatológia, 1 hét sürgősségi orvostan, 6 hét gyermekgyógyászat – ebből 1 hét gyermekkörzet, 4 hét neurológia, 4 hét pszichiátria, 5 hét szülészet-nőgyógyászat, 1 hét felnőtt háziorvosi gyakorlat, 2 hét transzfuziológia).
Két év múlva Ágfalván titokban házasságot kötött Patthy István ügyvéddel, akitől két gyermeke született. Házasságuk azonban nem tartott soká, a tüdőbajos Judit 1836. április 15-én Sopronban halt meg. 1909-ben Vadász Norbert csornai premontrei kanonok Dukai Takách Judit élete és munkái címmel kötetet jelentetett meg róla, válogatott verseiből 1986-ban Sárváron jelent meg kötet. Kapcsolódó: Malvina néven írt Dukai Takách Judit (Visited 90 times, 1 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Dukai Takách Judit vagy Dukai Takács Judit magyar költőnő (írói álnevén Malvina), 1795. augusztus 9-én született a Vas megyei Dukán. Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Szülei – Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia – gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Amikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". Sopronban Kis János költő is támogatta őt. Judit a városban működő német színházat, koncerteket, operaelőadásokat látogatta. 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina néven, amit később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni.
Dukai Takách Judit, költőnő, Berzsenyi Dániel sógornője (Duka, 1795. augusztus 9. – †Sopron, 1836. április 15. ) Dukán, egy kemenesaljai falucskában született jómódú középnemesi családban. Szülei, Dukai Takách István és Muzsai Vittnyédy Terézia gondos nevelésben részesítették. A fiatal hölgy az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, majd hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a nehéz időszakban keletkeztek első, szomorkás hangvételű költeményei. Művei nagy részét házikisasszonyi teendőinek teljesítése mellett hozta létre, ahogy ő maga jegyezte fel volt költői önéletrajzában "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". Anyja halála után tért vissza Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, s közben verselgetett. A Takách-házat 1814-ben kiváló közéleti gondolkodók keresték fel: Wesselényi Miklós, Pataky Mózes és Döbrentei Gábor, akik felfedezték az ifjú költőnő tehetségét.
DUKAI TAKÁCH JUDIT (Duka, 1795. szeptember 4. * – Sopron, 1836. április 15. ) költő [Költői neve: Malvina] A korabeli Magyarország legműveltebb, legpolgárosultabb vidékének, Kemenesaljának egyik középnemesi családjából származott. A kemenesaljai evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, majd megszakította tanulmányait, hogy beteg édesanyját ápolja. Anyja betegágyánál fogalmazta első versét. A költészetére jellemző mélabú gyökerei vélhetően erre a válságos időszakra, az anyához fűződő érzelmi biztonság megszakadására vezethetők vissza. Édesanyjának halála után ismét visszatért Sopronba, hogy folytassa a tanulást. Versei kéziratos másolatokban terjedtek, így jutottak el – Horváth József Elek közvetítésével – Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis János hoz, Kresznerics Ferenc hez és Döbrentey Gábor hoz, akik felfigyeltek Judit tehetségére. Lírájára leginkább Berzsenyi Dániel útmutatása hatott, akivel egyébként rokoni kapcsolatban is állt, hiszen a "magyar Horatius" felesége Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt.
"… A mősort követően Festetics 4500 forintot osztott ki jótékonysági célokra… Az ünnepség ideje alatt sem szünetelt az írók, költők között a nyelvújítás kapcsán kibontakozott harc. Nem volt kétséges, hogy Berzsenyi és Horváth Ádám Kazinczy pártján állnak, és ugyancsak kemény és hathatós érvekkel felfegyverkezve lehet csupán őt a gróf bizalmába ajánlani. Jól tudjuk ma már, hogy Festetics nagy embernek tartotta Kazinczyt, különben nem írta volna Berzsenyinek, hogy egy somogyi Kazinczyt lát benne. Ezt támasztja alá Kazinczy Döbrenteinek írt levele egy mondata is: "(Berzsenyi) írja, hogy Festetics felőlem sok jót monda, de nem szereti Németizmusaimat, az ellen harcolni kell. " …-a bécsi újság szemében az a keszthelyi Helikon ünnepély, amelyik költőnk számára egy új magyar világ kezdetét jelentette, csupán egy gyanús politikai lakmározás volt… A harmadik, egy napig tartó, 1818. február 12-i Helikoni Ünnepség irodalomtörténetünk szempontjából talán az egyik leginkább figyelemreméltó. A régi helikonosok közül csupán Dukai Takács Judit jelent meg… Ekkor Csokonai és Kazinczy tiszteletére ültettek fát. "
Döbrentei Gábor pedig, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg Dukaiékat, Judit egyik versét magával vitte, s leközöltette az Erdélyi Múzeumban. Még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő verseit Malvina néven jegyezte, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője is volt, s számos irodalmi díjat is elnyert. "Dudi a legvirgoncabb, leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok között, melyeket én valaha esmértem" – írta róla Kazinczynak. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, s annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, s az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkán írt költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Csaknem 12 évi házasság után, 1830-ban Geöndötz Ferenc meghalt, s a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével.