A holttest áthelyezése kapcsán 1083-ban a kincstárba került jobb kezet a Merkur nevű kincstár-őr később eltulajdonította, és bihari birtokán rejtette el. Mikor László király - a későbbi Szent László - hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén az első magyar király tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal.
Államalapító királyunk mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb a korona mellett olyan nemzeti ereklyénk, amelyet különleges tisztelet övez. A relikvia II. világháború utáni kalandos történetét Farkas Attila érseki tanácsossal, művészettörténésszel, a budapesti Szent István-bazilika nyugalmazott lelkészével idéztük föl a közelgő augusztus 20-i ünnepnap alkalmából. Fotó: T. Szántó György/Demokrata – Attila atya, mit tud a Szent Jobb II. világháború alatti sorsáról? – Az ereklye iránti tiszteletem tulajdonképpen ifjúkorom egyik eseményére vezethető vissza. Jómagam, aki 1945. február 13-án a budai ferences rendház udvarán személyesen is átéltem a budai Vár ostromának végóráit, barátommal, iskolatársammal, a később ugyancsak az Úr szolgálatát vállaló Greksa Ferenccel azon év kora nyarának egyik napján arra vállalkoztunk, hogy a robbanás veszélye ellenére átkutatjuk a kiégett és kifosztott királyi vár északi traktusát, abban a reményben, hogy rátalálhatunk az akkor már múltunkká vált események nyomaira.
A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án, az egyik legrégibb magyar ünnepnapon, Szent István király napján, amikor a keresztény magyar államalapítást és a magyar állam ezeréves folytonosságát is ünnepeljük. Első királyunk, Szent István napját a munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította. 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, feltételezhetően államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét. A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23.
1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény, a Szent Jobb-körmenet immár hagyományosan a bazilika elől indul: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei. Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt.
Az irányelv miatt a magyar számviteli törvény kiegészítésre kerül. Így azon vállalkozók, amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámolójukat, illetve konszolidált éves beszámolójukat legkésőbb a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni. Számviteli törvény változásai 2010 edition. - figyelmeztet Ujvári Péter. Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ. Az átlagos statisztikai létszám, illetve az átlagos állományi létszám kifejezések helyett a továbbiakban az átlagos létszám kifejezést használja a törvény. Átalakulás miatti részesedés elszámolása A törvénymódosítás pontosítja, hogy átalakulás (egyesülés vagy szétválás) esetén a tulajdonosnál a jogelődben megszűnt részesedést kivezetését, illetve a jogutódban megszerzett új részesedést felvételét az átalakulás napját követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is megváltoztatta a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. A Deloitte tanácsadócég szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a vállalkozások számára. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Számviteli törvény változásai 2010 qui me suit. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték.
AZ ONLINE KÉPZÉS ELVÉGZÉSÉVEL MEGSZEREZHETŐ KREDITPONTOK 8 kreditpont – Regisztrált mérlegképes könyvelők, vállalkozási szakirány, számviteli témakör (PM/311-127/2020. ) 8 kreditpont – Adószakértők, AT, OASZ (PM/312-134/2020. ) 2 kreditpont – Könyvvizsgálók (BP-69/2020. ) RÉSZVÉTELI DÍJ 8 900 Ft + 27% Áfa / fő. MUNKÁJÁHOZ SZEREZZEN ÁLLAMI BIZONYÍTVÁNYT < SZÁMLÁZÁSI ÜGYINTÉZŐI ISMERETEK > (E-001831/2018/D004) C. 2 NAPOS KURZUSUNKON! A System Media Kft. az OPTEN "A" minősítésű üzleti partnernek nyilvánította! Az "A" kockázati minősítésű cég az üzleti élet egyik legmegbízhatóbb szereplője, a vele való üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata rendkívül alacsony! A számviteli törvény 2020. évi változásai és egyéb a 2020. évi beszámoló összeállításánál alkalmazandó szabályok. JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK KÁRTYÁS FIZETÉS: A kártyás fizetés után azonnal e-mailben elküldjük a képzés elkezdéséhez szükséges belépési kódokat, ill. a számlát. A képzést azonnal elkezdheti! ÁTUTALÁSOS FIZETÉS: A jelentkezés fizetési kötelezettséget von maga után. A regisztráció után a megadott e-mail címre visszaigazoló e-mailt küldünk.