SZTÁR Miklósa Erika házasságát megáldotta a pápa Miklósa Erika a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus önkéntes hírnökeként és előadójaként vett részt a különleges eseménysorozaton, de magánemberként is kiemelt jelentőségű volt számára a rendezvény. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis különleges ajándékot kapot INSIDER Hoppá, mi derült ki Tóth Gabi vasárnapi szereplésével kapcsolatban A szombati főpróba alatt lámpalázzal küzdő énekesnő apácáktól kapott lelki támogatást. Az ima segített! Tóth Gabi vasárnapi koncertje remekül sikerült. INSIDER Ezt üzente Ferenc pápa a magyaroknak és a világnak zárómiséjén Ferenc pápa a prédikációjában fontos kérdésekről beszélt. INSIDER Megtelt a Hősök tere, elkezdődött Ferenc pápa zárómiséje – fotók A katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Magyarországra. INSIDER NEK: így vonult Budapesten a gyertyás körmenet – képgaléria Szombaton ünnepi szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Kossuth téren, majd a tömeg gyertyás menetben indult a Hősök terére.
52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus by Enikő Csomár
Az oldalon is közzétett kínálatból egyebek mellett kiemelte a szeptember 11-ei margitszigeti családi napot, amelynek fénypontja a Szent István, Rex Hungarorum című zenés bábdarab bemutatása lesz, valamint a Pilinszky János születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hirdetés
Vallási hovatartozástól függetlenül kötelező iskolai programként kezelik több esztergomi, egyházi fenntartású gimnáziumban is a diákok részvételét az Eucharisztikus Világkongresszus budapesti programjain, köztük a pénteki Ákos-koncerten is – derítette ki az Átlátszó. A lap szerint Valkó Miklós, az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója a következő szavakkal indokolta, hogy miért kötelező az egyházi fenntartású iskola 11. és 12. osztályos diákjainak részt venni a pénteki budapesti Ákos-koncerten: Iskolánk egyházi jellege miatt, a megfogalmazott nevelési elveink alapján fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy a fentebb felsorolt iskolai programok kötelezőek mindenki számára vallási-felekezeti hovatartozás nélkül. Az intézménybe jelentkezéssel vállalták a tanulók és a szülők is, hogy ezeket az értékeket elfogadják és támogatják. Az Átlátszó szerint a diákokat szervezett buszokkal hozzák-viszik az eseményre. Valkó az iskola honlapján egyebek mellett arról ír, hogy a fiatalabb diákok a szombati Kossuth-téri misén, majd a fáklyás körmeneten vagy a vasárnapi, Ferenc pápa pontifikálta misén vesznek részt.
Ady Endre versében Páris dalol, dalol, én pedig, amikor a Gare de l'Est mellett sétáltam el, csak nevettem a költőn, aki meghalt belül, amikor a vasszörnyetegen (mármint a vonaton) sírva-ríva hagyta el a francia fővárost. Aztán hazajöttem én is. Amikor hajnalban felkerekedtünk a takaros kis párizsi hotelből (a legolcsóbb, amit a városban találni lehetett), és elindultunk hazafelé, akkor még nem éreztem, csak másfél nappal később, Budapesten, hogy a vasfüggöny mögé repültem vissza, holott a vasfüggönyt már harminckét éve lebontották. Ady endre és a nyugat. Nem szeretném sajnáltatni magunkat, hiszen könnyű rám cáfolni: már az, hogy ide-oda utazhatok, ezen a képzeletbeli függönyön innen és túl, bizonyítja, hogy a függöny nem létezik. De ahogy néztem a fejeket a pesti 5-ös buszon, azért csak lefelé konyultak. Nem lehet ezt megmagyarázni. Ha végigkérdezem a busz utazóközönséget, talán kevesen vallották volna be, hogy szomorkásak, egy kicsit feljebb bökték volna az állukat, ha szembesítem őket, hogy a fejük a föld felé kókad.
Korábbi cikkek Hetilap Választás 2022 hvg360 előfizetés Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy "ez a kert a csodák kertje". A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Csehországi magyarok megemlékeztek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról | hirado.hu. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt. Economist: A magyar ellenzék Orbán lopakodó autokráciájával harcol belpolitika 2022. 04. 01. 13:45 3 perc A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és amerikai populista tartja hősnek, így számukra döntő az erőpróba. Az ukrajnai háború külön dimenziót ad az eseménynek – írja a brit lap friss összefoglalója. Karafiáth Orsolya: Nem tudjuk nem elsírni magunkat a tömegeket látva Az én hetem 2022.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Megemlékeznek, éltetik a kultúrát, azt, amit Ady ránk hagyott. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT
Furcsa módja az emlékezésnek, de hát az emberek furcsák. Franciaországban április 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, de ezt nem tudnám, ha nem olvastam volna korábban a hazai sajtóban. Mégis, egy kezemen meg tudnám számolni, hány plakátot láttam az egy hét alatt. Az a néhány is a szélsőjobbos kandidátust reklámozta, akinek most körmére égett a Putyin-barátság. Amikor Ferihegyen leszálltunk, aztán át a transzferjáratra, fejhallgatót tettünk fel, és leszegett tekintettel vártunk, hogy beérjünk az Astoriára. Nem álltunk még készen arra a szellemi mérgezésre, amit az útmenti sokszáz (! ) gyűlöletplakát okoz. Amikor néha mégis feltekintettem, véletlenül, akkor kapásból féltucatnyit láttam belőlük. A római Collegium Hungaricumban láthatók Székely Aladár fotói – kultúra.hu. "Veszélyes! " – ezt üzenték. Nem hiányoztak. Mi veszélyes? Az isten tudja. Aznap, vasárnap este még sétálgattam a Bartók Bélán, Budapesten legpárizsiasabb útján. Magyar vagyok. Nekem nem Párizsban jó lenni, a Bartók Béla úton viszont jó úgy sétálni, mintha Párizsban volnék. No meg, míg ott voltunk, itt is, ott is kitavaszodott.
Ha a járókelőt azzal szondáznánk a 2021-es Budapesten, hogy említsen egy híres portréfotóst a XX. századból, Székely Aladár neve valószínűleg elég nagy találati arányban hangozna el. És ha utána egyik alanyára kérdeznénk rá, aki lencséje túloldalán ült, akkor tutira Adyt mondaná. Ady endre nyugat magyarországon. Egy kortársuk találóan meg is jegyezte, Székely Aladár képei majdnem olyan jók, mint Ady versei, és ez bizony helytálló kijelentés. Ady hálás lehetett Székelynek a több tucat portréért, melynek köszönhetően arccal, fizikai valójában lehetett jelen az irodalmi közéletben, amikor más fórum erre még nem létezett, Székely pedig Adynak, hiszen ő tette híressé. Ady előszeretettel járt Székely műtermébe, aki pedig utánaküldözgette a képeket oda, ahová éppen utazott, Párizsba, Nagyváradra, Érmindszentre. Székely volt az a fotós, akivel arca lett az írónak, a művésznek, a Nyugat legnagyobb nemzedékének, Adyn kívül Molnár Ferencnek, Karinthynak, de portréin szembenézhetünk Kosztolányival, Babitscsal, Szép Ernővel és Bródy Sándorral is, és pózaik mögött felfedezhetjük az embert.