deizmus: Isten van, de a teremtés után magára hagyta a világot, innentől a természeti törvények irányítják a világot. 2. ) ateizmus: Istentagadás, nem létezik Isten. Kevés ateista volt. Büntetés járt érte 3. ) racionalizmus: Elkezdenek gondolkozni a társadalmakról is. Ha természeti törvények alapján működik a világ, akkor a társadalmak is működjenek ésszerűen. Miért vannak társadalmi különbségek? (filozófusok kora: XVIII. szd mozgalmuk felvilágosodás) 2. Filozófusok a. ) JLocke (angol) Newton barátja, II. Jakab tanácsadója Honnan származik a király hatalma? Válasz: középkorban: Istentől származik egyházi személyek koronázzák királlyá (Isten képviselői) felvilágosodás korában: néptől származik vmikor az emberek ráruházták a hatalmat 1 személyre, a királyra Az uralkodó hatalma 1 megegyezésen alapszik. Ha ez így van, akkor a nép érdekében kell, hogy uralkodjon az uralkodó. Nem a nép van az uralkodóért, hanem az uralkodó a népért teljesen új gondolat b. ) Montesquieu (francia) arisztokrata származású abszolutista Franciaországban élt Hogyan szüntessük meg a zsarnokságot?
Az 1762-ben megjelent Társadalmi szerződés a társadalmi berendezkedéssel és az államhatalom sajátosságaival foglalkozik. A tanulmányban Rousseau szakít a Hobbes- és Locke-féle természetjog-elmélettel. Az erőszakkal, a hatalom útján szabadságától megfosztott ember csak kényszerből viseli el helyzetét, de nem ért vele egyet. Ha módja van rá, fel fog lázadni ellene, ezt a történelemből jól ismerhetjük. " A társadalmi rend szent jog, minden más jognak alapja. Mindazonáltal ez a jog nem természettől származik, tehát megállapodásokon alapul. " Ennek a megállapodásnak alapja a sokaság meggyőződése a helyes törvényekben, és nem az egyén sajátos felfogása. Az uralkodó hatalma tehát nem Istentől ered, hanem hatalmát a néptől nyeri el. Így a népnek joga van korlátozni és megváltoztatni a főhatalmat. A Kálvin által felújított antik zsarnokölési elmélet reinkarnációjával van dolgunk, de Rousseau túllép ezen, és az egyén szabadságának feltételeként a maga által alkotott törvényi keretek működését tekinti.
Mert egy monarchiában tökmindegy az uralkodó "nemzetisége" (a dinasztiáknak nincs nemzetiségük), mivel nem választás útján, hanem (nálunk egészen 1918-ig) Isten által rendelve uralkodik. Hatalmát nem a néptől, hanem Istentől eredeztették. Ezért a királyainknak is mindegy volt, hogy "nemzetiségileg" (jól írták, a fogalom a 19. századig nem létezett, a nemzet fogalom mást jelentett mint ma) ki hova tartozott, csak a rendje számított, illetve engedelmes vagy lázadozó alattvaló volt. A magyarok gyakran lázadozó alattvalók voltak, ezért királyaink gyakran is éltek az erőszak eszközével. Ebben nem volt különbség Szent István (aki ezreket vetett szolgaságra, mert nem az ő pártját fogták) Mátyás király ( aki kegyetlenül leverte az erdélyi parasztokat) és Ferenc József (aki megtorolta a 48-49-es szabadságharcot) között. Az uralkodó alkalmasságánál ezért sosem az számított (egészen rövid, pár éves, átmeneti időszakokat leszámítva), hogy milyen nyelven beszél, melyik országból jött, hanem a rendje, az alkalmassága, a dinasztia presztí A Habsburgok pl.
Geri Tibor Demokrácia és/vagy Néphatalom 2012. szeptember 1., 11:00 Az Egységfront Mozgalom fő célkitűzése a(z) - 1848-ban egyszer már a magyar alkotmányos rend szerint alkotmányosan létrejött - NÉPHATALOM nép által alkotott alkotmánnyal való megerősítése, újbóli létrehozása. Mivel sokan nem értik, nem tudják, mit jelent a NÉPHATALOM, ezért gyakran keverik a demokráciával. Megpróbálok egy rövid írással rendet tenni ebben a káoszban, amit a hatalom tudatosan gerjeszt a néphülyítés jegyében, a tudatlanság fenntartása érdekében. Mert a diktatúráról csak a tudatlan emberekkel lehet elhitetni, hogy az demokrácia, meg azt, hogy a demokrácia az JÓ kormányzási forma…. A demokrácia ókori fogalom. Legpontosabban Arisztotelész fogalmazta meg, amikor a Politika című művében a demokráciát a ROSSZ kormányzási formák közé sorolta. Rossz kormányzási formák azok, ahol a hatalom gyakorlása nem a KÖZ-, hanem a MAGÁN érdekek alapján történik. 3 rossz kormányzási forma van. Az egyéni magánérdek alapján uralkodó türannosz (a rossz király), a kisebbség magánérdeke alapján hatalmat gyakorló oligarchia, és a demokrácia.
A felvilágosodás korának gondolatai az államról és a hatalomról 1. A felvilágosodás kora Kiindulópont: A XVI. szd-ban lezajlottak a nagy földrajzi felfedezések A világ kitágult Európa előtt Felgyorsul a fejlődés (középkorban nagyon lassú fejlődés) Ny-Európában manufaktúrák alakulnak létrejön egy tőkés gazdaság van piac, világpiac a gazdasági életben óriási fejlődés zajlik a XVI.
Veszélyes, ha 1 ember kezében összpontosul a hatalom. Fel kell bontani részterületekre a hatalmat. (ókori Rómaiakhoz hasonlóan) Elmélet: "hatalmi ágak szétválasztása" 3 részterület: 1. törvényhozás Mindenki vegyen részt a törvényhozásban ezt nehéz lenne megoldani Így: képviselők választása (nép) országgyűlés szavazás a törvényekről Törvény meghozása X 2. törvényvégrehajtás Akik a törvényhozásban részt vesznek, azok itt nem vehetnek részt. Helyettük kormány minisztériumok élükön: miniszterek (ministráns: szolgálatot tenni) kormányfő: miniszterelnök Törvény betartása X 3. Bírói hatalom: Aki az 1. /2 tagja az nem lehet itt tag Legfelsőbb Bíróság Történt-e törvénysértés vagy nem? X c. ) Voltaire Deista ezért: nem látta az egyház szerepét "Tapossátok el a gyalázatost! " Tudományhit élt benne. Szerinte a népnek meg kell ismernie a természeti jelenségek valóságos helyzetét. Felvilágosítás szükséges cél: Ne legyenek babonások! eszköze: Nagy Enciklopédia (enciklopédisták állították össze) D'Alembert, Hollbach, Diderot, Rousseau, Jacqourt Szerintük: Az ember születésétől kezdve jó.
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789. augusztus 26: az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az Emberi és Polgári jogok Nyilatkozatát hasonló: amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szövegezői: La Fayette Thomas Jefferson (Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, akkori párizsi nagykövet) tárgya: ember alapvető szabadságjogai Az emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. Az "ancien régime halotti levele", az 1791-es alkotmány elv bevezetője lett. ezt se hajlandó a király aláírni
Mutass többet 4. 81 (27) Garancia időtartama: 24 hónap Vásárlóink még ezeket nézték Most often seen products is loading... 4 ágú különleges formájú függőlámpa Ez a stílusos modell garantáltan a szoba egyik ékes kiegészítője lesz. A különleges geometrikus design egyedi hangulatot teremt. Mennyezeti lámpa hálószoba lámpa webáruház. Az egyszerűen használható forgószerkezet révén oda vetíthető a fény, ahol épp a legnagyobb szükség van rá. Típus: Mennyezeti lámpa Fali lámpák Összeszerelés: Telepítést igényel Lámpaernyő anyaga: Fém Állítható kar Pompásan működik, mint hangulatfény Hálószobába vagy akár a nappaliba is tökéletesen illik Divatos, csillogó kivitelezés Stílusos kiegészítőként szolgál bármely lakásban Magas minőség Az ajánlat a következőket tartalmazza 1 x mennyezeti lámpa A villanykörte nem az ajánlat része Feszültség: 220-240 V (50 Hz) Villanykörték száma: 4 Ehhez a lámpához az A (legjobban energia hatékony) és G (a legkevésbé energia hatékony) energiaosztályú izzók használhatóak. Továbbá alkalmas LED izzók, öko-halogén izzók és energiatakarékos izzók használatára.
1–30 termék, összesen 232 db
Ha a " Beállítások szerkesztése " gombra kattint, lehetősége van az adatkezelést és a cookie-kat módosítani, vagy – a weboldalunk működését biztosító szükséges cookie-k kivételével – mindet elutasítani. | Adatkezelés Vásárlási feltételek (ÁSZF)