2021-ben a megfigyelés legalkalmasabb időszaka december 4-17. közé esik, maximuma december 13-áról 14-ére virradó hajnalon volt. Ha erről lemaradtál, talán december 14-én este még elkaphatsz néhány látványos hullócsillagot, akár egy-egy látványos tűzgömböt. fotó: Komkó Péter | MTI
Mivel közel 32 ezer kilométernyi útról van szó, a munkálatokat ezért nem egyszerre, hanem az előzetes ütemterveknek megfelelően végzik el a szakemberek: ez azt jelenti, hogy először az országos közúthálózat ütőerének számító autópályákon, autóutakon és főutakon, majd a felüljárókon és hidakon kezdik meg a beavatkozást, ezt követi a településeket összekötő mellékutak, illetve alacsony forgalmú bekötőutak hóeltakarítása vagy síkosságmentesítése. Vonyarcvashegy idojaras orankent 15. Folyamatos havazás vagy hófúvás esetén pedig szükség esetén többször is visszatérnek egy-egy útszakaszra. A hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkákon túl az úthálózati szerepük alapján fontos szakaszokon megelőző jellegű sózást is végeznek, ez a forgalmas autópályákat, autóutakat és főutakat érinti elsősorban. Ez azt jelenti, hogy a meteorológiai előrejelzések alapján még a havazás vagy síkosság kialakulása előtt szóróanyagot juttatnak ki a burkolatra. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a hóeltakarítást csak akkor tudják megkezdeni hatékonyan a társaság szakemberei, ha a lehullott hó eléri a technológia szerinti vastagságot, az alatt csak sózásra van lehetőség, megelőzve, hogy a forgalom által tömörített hó a burkolatra fagyjon.
Gyenge a légmozgás, vagy szélcsend van, de a nyugati határvidéken helyenként erős szél fúj. A hőmérséklet továbbra is -7 és +1 fok közötti. Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzése szerint szombat estig még folytatódik az országos havazás, de a Dunántúlon nyugat felől gyengül, éjszaka fokozatosan megszűnik a csapadék. A keleti és a nyugati országrészeken hófúvással, a Dunától keletre havazással is lehet számolni. Síkvidéken az ország északnyugati felében további 1-7, délkeleti felében további 7-15 cm hó valószínű. A hóréteg vastagsága vasárnap reggelig főként délen, délkeleten, illetve a hegyvidéki területeken elérheti a 15-20, a délkeleti határvidéken meghaladhatja a 20 cm-t, aminek jó része ott nedves, tapadó hó formában valószínű. A keleti határnál vegyes formájú csapadék (havas eső, fagyott eső) sem kizárt. Időjárás Vonyarcvashegy Ma óránként | freemeteo.hu. A havazás vasárnap napközben keletre, északkeletre szorul vissza, miközben a hőmérséklet is több helyen fagypont fölé emelkedik és északkeleten havas eső is lehetséges, így jelentősebb hógyarapodás már nem valószínű.
Magyarország Országok Europe America Africa Asia Oceania Városok Hegyek Síközpontok Magyarország Síközpontok Úti célok Magyarország Úti célok Koordináta-keresés Tengeri időjárás-jelentések Csúsztassa a piros jelölőt az érdekes pontra Szél. : 46, 76 | Hossz: 17, 31 | Előrejelzés a magasságra: 84m | Térképek Vonyarcvashegy, óránkénti időjárás Ma kedd 05 április 2022 következő nap Idő 08:00 11:00 14:00 17:00 20:00 23:00 02:00 05:00 Időjárás Hőm. 7°C 12°C 16°C 17°C 8°C Valódi hőm 6°C 5°C 4°C Szél 170° 7 Km/h 240° 13 Km/h 290° 7 Km/h 340° 9 Km/h 82° 8 Km/h 110° 6 Km/h 114° 6 Km/h 128° 7 Km/h Rel. Időjárás Vonyarcvashegy Vasútállomás Ma óránként | freemeteo.hu. páratartalom 71% 51% 39% 74% 79% 84% 87% Légnyomás 1010, 0mb 1009, 0mb 1008, 0mb 1010, 6mb 1011, 8mb 1012, 3mb Csapadékmenny 0mm Élő műhold képek Időjárás térképek Legutolsó frissítés: ápr. 05, 04:42 UTC copyright ©2007-2022 Freemeteo
Az első magyar gőzvontatású vasúton az alig több mint 30 kilométeres Pest-Vác vasútvonalon tegnap volt 175 éve, hogy 1846. július 15-én megindult a forgalom. A következő 70 évben Magyarországon a vasúthálózat hossza elérte a 21 ezer kilométert, és ezzel együtt különleges építmények, szakszóval "műtárgyak" is megjelentek az országban. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány különlegesebb építményt. Az első vasútvonal szerelvényei Pesttől Vácig futottak. Azért Vácra vezetett az első vasút, mert az a Bécs felé vezető vasútvonal első szakasza volt. Mádi minta: kész az első vasútállomás a Magyar Falu programból. Arról csak hosszas vita után döntöttek, hogy a vasútvonal a Duna jobb vagy bal partján vezessen-e. Széchenyi István és Sina György a jobb parti, míg szinte mindenki más, közte a magyar Országgyűlés többsége a bal parti vonalvezetést támogatta. A zebegényi Hétlyukú vasúti híd 175 évével igazi ritkaság A bécsi vasútvonalhoz számos kisebb-nagyobb hidat, jellemzően fahidat építettek, de az itteni legnagyobb a zebegényi Hétlyukú vasúti híd kőből boltozott nyílásokkal épült meg 1846-1850 között.
"Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye, aki akarja. " 170 éve, 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. Orbán Viktor: meg fogjuk őrizni a békét. A Magyar Kurír című lap 1825-ben hozta a következő hírt: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. " El kellett hinni, hiszen 1827-ben már ki is épült – fa oszlopokon – a Pest-Kőbánya közti, 7, 6 kilométeres, ló vontatta lebegő vasút, amely 45 tonna terhet két lóval szállított. Bár a vállalkozás a sok műszaki gond miatt megszűnt, az országgyűlés 1825-27-ben 13 vonalat jelölt ki a fő vasutaknak, s 1836-ban meghozta az első vasúti törvényt is. Az első (ló)vasutat Pozsony és Nagyszombat közt tervezték, az 50 kilométer hosszú vonalat Hieronymi Ferenc kivitelezte, a Bazin-Szentgyörgy szakaszt 1840-ben adták át. Az első igazán jelentős, immáron hagyományos vasúti pályát Pozsony és Nagyszombat között 1846. június 1-jén nyitották meg. Az osztrák Sina pénzcsoport a Duna jobb partján Bécs-Győr és Bécs-Trieszt vonalakat tervezett, ezekre előmunkálati engedélyt is kapott 1836-ban.
1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. A bányavidékeken - így Magyarországon is - már a 17. századtól fából készült nyompályán haladtak a csillék. A fapályát a 18. században vasszerkezetekkel erősítették meg, majd vaspályával váltották fel. A világ első kötöttpályás személyszállító járata az 1803-ban Londonban indult lóvasút volt, majd 1825-ben ugyancsak Angliában megnyílt a világ első vasútvonala, amelyen a George Stephenson által tökéletesített gőzmozdony vontatta a kocsikat. Erről a magyar közönség is értesült, a Bécsben megjelenő Magyar Kurír ugyanis azt írta: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja. 1846. július 15. | Az első magyar vasútvonal átadása. " Az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolására az 1825-27-es reformországgyűlés bizottságot küldött ki, az 1831-re elkészült jelentés a vasútról (ductus ferrei) is említést tett. Addigra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7, 6 kilométeres pályát, de a lóvontatású lebegővasút olcsó puhafából készült pályája nem bírta a terhelést, forgalma sem igen volt, és a vállalkozás csődbe ment.
A magyar vállalkozók Ullmann Móric vezetésével bal parti vonalat képzeltek el, Pesttől az országhatárig, továbbá egy Buda-Győr vonalat Esztergomba és Komáromba tartó szárnyvonalakkal, részben ló-, részben gőzvontatással, kérelmüket kiterjesztették a Pest-Debrecen vonalra is. Engedélyt ők is kaptak, de a Helytartótanács az osztrák érdekeltséget támogatta. Ullmannék a Rothschild-csoporttal állapodtak meg: ők Pozsonytól a határig építik a vasutat, amelyet onnan Rothschild Nordbahnja visz tovább. Éles verseny alakult ki, Kossuth a bal, Széchenyi a jobbparti terveket támogatta. Miután az országgyűlés az első mellett foglalt állást, a Helytartótanács húzni kezdte az időt. Az osztrák pénzügyi válság miatt végül a Sina-csoport visszalépett, ekkor Ullmann új engedélyt kért, mindenütt gőzüzemre. 1843-44-ben az országgyűlés megadta a Magyar Középponti Vasúttársaságnak a kért kamatbiztosítást, amit a király ugyan nem hagyott jóvá, engedélyt viszont kaptak. A Pest-Bécs vasút építése a Duna bal partján 1844-ben kezdődött, miként a Pest-Szolnok vonalé is.
1846 közepén a Pest-Vác szakasz már átadásra készen állt, a nyár első felét a Helytartótanács már a közlekedés biztosítására szolgáló személyzet kiképzésére fordította. A 33 kilométer hosszú vasútvonalat József nádor és felesége 1846. július 15-én nyitotta meg a forgalom számára, az ünnepély alkalmából a főhercegi pár is elgördült az első szerelvényen Vácig. A vonat a Dunakeszin töltött 10 perces várakozási idővel együtt összesen egy óra alatt tette meg első útját, a magyar vasút történetének első kilométerein minden a legnagyobb biztonságban zajlott. A Pest-Vác vonal átadása után Magyarországon igazi vasútépítési láz tört ki, amit az 1848-as forradalom egyik legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak a verse – mely a Vasúton címet viseli – is demonstrált. A Magyar Középponti Vasúttársaságnak szándékában is állt, hogy "száz vasutat, ezeret" csináljon, ennek jegyében egy évvel később átadta a Pest és Szolnok közti vonalat, de hosszú távon elfogyott a tőkéje, és nem tudott új beruházásokat finanszírozni.
A közbenső településeken mindenütt nagy ovációval fogadták a szerelvényt, de Vácra hatalmas tűzvész látványára érkeztek: égett a város, és a nagy riadalom elrontotta az ünneplést. A vonal felavatásával Magyarország Európában tizenegyedikként lépett be a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába. A kor műszaki színvonalának megfelelő gőzmozdonyokat Belgiumból, a Cockerill cégtől szerezték be, azok szétszerelve, hajón érkeztek Pestre. Teljesítményük 50-60 lóerő, tömegük 10, 9 tonna, átlagsebességük óránként 42 kilométer volt, ezekhez még abban az évben német és osztrák mozdonyokat is vásároltak. A négytengelyű, forgóvázas kocsik befogadóképessége 30-60 fő, tömegük 10-12 tonna, hosszuk 10, 4 méter volt. Az üveg nélküli ablakokat leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítást mécses és olajlámpa, a fűtést meleg vizes palackok szolgáltatták. Az 1435 milliméter nyomtávú pálya 5, 5 méter hosszú kovácsoltvas sínjeit tölgyfa talpfákra fektették. A lillafüredi kisvasút tavaly volt 90 éves Petőfi Sándor lelkesen üdvözölte a fejlődést.
1837 novemberében utóbbi vállalkozó kapta meg az előmunkálati engedélyeket, így eldőlt, hogy az első szakasz Pest és a tőle 33 kilométeres távolságban fekvő Vác között húzódik majd. Ullmann Móric felhívására a porosz Karl Friedrich Zimpel két éven belül elkészítette az építkezés terveit, anyagi viták miatt azonban hamarosan