A pásztorkodás nem volt egyszerű életmód, hiszen a hortobágyi pásztorok egész évben, éjjel-nappal az állatok mellett voltak, haza csak ritkán mehettek, főzni is maguknak főztek, így alakították ki a bográcsban főtt ételek művészetét. Tőlük származik a gulyásleves, a lebbencs, a tarhonya, a paprikás és az úgynevezett öhöm, de ők készítették a juhtúrót, a juhsajtot és az ordát is. A továbbiakban a Dél-Alföldi régióval ismerkedünk meg bővebben, Bács-Kiskun megye, Csongrád- valamint Békés megye egy-egy híresen szép részével, turisztikai lehetőségeivel, az ott kínálkozó programokkal diákoknak, kikapcsolódni vagy akár gyógyulni vágyóknak. Tananyagok. Olyan helyeket mutatunk be, melyekre ellátogatva egy egészen sajátos, varázslatos világ tárul a szemünk elé, melyet ha elszalasztunk személyesen megismerni, valóban szegényebbnek mondhatjuk magunkat.
Ez az ég – mondja anyukája. És mi ez a nagyon selymes zöld szőnyeg, amiben olyan jó heverészni? Ez a fű – mondja az anyukája. És mi az a nagy, meleget árasztó fényesség? Az a nap! - mondja a Kisvakond anyukája. Az alföld tájai. És ha itt ilyen csodálatos, miért élünk akkor mi a föld alatt? MERT AZ A MI HAZÁNK" - zárja kesergő Facebook-bejegyzését Alföldi Róbert. A mai napon szintén egy másik bejegyzésben a saját színházdarabjait hirdeti a baloldali rendező a követőinek, "a színház gyógyir a léleknek" című bejegyzésében, ugyanis szerinte a Fidesz győzelmére gyógyírt jelentenek a darabjai. Mint látható, nagyon nem viseli jól a Fidesz mindent elsöprő győzelmét a baloldali rendező.
A hímek a dürgőhelyeken gyülekeznek és több tojóval is párzanak. A tojók szintén több hímet keresnek fel. Dürgéskor a hímek a nyakuk körül növesztett tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát felmeresztik, ez igen látványos jelenség. Amikor vége a nászidőszaknak, levetik a tollgallért és bibircsókjaik is visszahúzódnak. Érdekesség, hogy a pajzsoscankókra nem jellemző a helyhűség. A gyűrűzési adatokból tudják, hogy nem minden évben ugyanoda járnak fészkelni, így a populációk nagymértékben keverednek egymással. Pajzsoscankó (Calidris pugnax) – Fotó: Lóki Csaba – MME A pajzsoscankók százas, gyakran ezres, homogén csapatokban vonulnak, nem keverednek más fajokkal. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén február közepén figyelték meg az első, kisebb csapatokat. Az alföld tájai térkép. Március közepén egyedszámuk hirtelen megnövekedett, elérte az 1500-at, s várhatóan az elkövetkező napokban tovább emelkedik majd. A tavon most csupán 5 százalék körüli a vízborítás, ami ideális a partimadarak számára.
Pajzsoscankó hímek (Calidris pugnax) – Fotó: Flickr A Csanádi pusztákon szintén gyakran látnak vonuló cankófajokat. A napokban 400 példányt számoltak, ebből 180 volt a pajzsoscankó, a többi pedig piroslábú cankó. Utóbbi költőfajként is jelen van a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Piroslábú cankó (Tringa totanus) – Fotó: Flickr
A kisvasút a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet változatos szépségű tájain kanyarog. A vonal egy szakasza érinti a több mint száz éves Gödöllői Erdészeti Arborétumot, ahol az országban egyedülállón 154 féle erdőtipussal találkozhatnak a természet kedvelői. Biró M. (2003): A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet erdő- és tájhasználat-története a 18. századtól napjainkig [kutatási jelentés]. Kézirat, Vácrátót | Erdőrezervátum Program. Kisvasút újépítésű szakaszainál legjelentősebb e tájba való illeszkedés, így a vonal bővítése teljes mértékben, fakívágás nélkül, elhagyatott feltáró útakon és kézi kivitelezéssel történik. Kisvasút környezetében számos látnivaló is található, mellyekről a látnivalók fül alatt olvashat.
A Gödöllői-dombság a Cserhát hegyvonulatából kiindulva, fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé. E dombság szívében, 1990 nyarán hozták létre a tájvédelmi körzetet annak érdekében, hogy az itt található kiemelkedő jelentőségű természeti és kultúrtörténeti értékeket megóvják. A védett terület Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát érinti és 11. 801 hektár kiterjedésű. Természeti értékek Növényvilág Elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján ez a vidék átmeneti zóna az Alföld és az Északi-középhegység között. Gödöllői dombvidék tájvédelmi körzet fogalma. Átmeneti jellegének köszönhetően különleges mezoklíma jött itt létre, amely egyedülálló vegetáció kialakulásának adott lehetőséget. Ennek köszönhetően két erdőtársulás (gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, kislevelű hársas-tölgyes) is innen vált ismerté a tudomány számára. Ezek az erdők a hűvös kontinentális erdőssztyepp növényzet magyarországi képviselőinek tekinthetők és máshol az országban nem vagy csak kis területet elfoglalva, egy-két helyen fordulnak elő.
Veszélyt jelent, hogy a meredek oldalakon kialakult gyepeket feltörték. Itt a szél és a víz hatására megindult az erózió, a termőtalaj letört, szakadékok, vízmosások keletkeztek. A domboldalakon folyó kukoricatermelés (télen, tavasszal a felszín takaratlan) ezt csak fokozza. Az újra gyepesedett területre engedett birka rágása és taposása hatására ugyancsak megbomlik a gyep. A terület forrásainak, patakjainak a vízhozama csökken. Gödöllői dombvidék tájvédelmi körzet videa. A Rákos patak oldalvölgyeiben több elingoványosodott forrás található. Az Aranyos patak forrásai elapadóban vannak, de a Babati-tavak még megtelnek vízzel. A víz a felső tavakban a lúdtelep miatt erősen szennyezett, algás. A közeli Pap Miska kútja is az autópálya megépítése óta csak szivárog. Bár az erdők lezárása turisztikai célú fejlődésére kedvezőtlenül hatott, mégis kialakult néhány közcélra igénybevett terület. Turista létesítmények vannak a Pap Miska kútja környékén, Valkón a parkerdőben szabadtéri színpad, pihenő- és tűzrakóhely, Isaszegen a honvéd síroknál pihenőhely található.
A természetjárós... 14, 8 km 4:00 óra 224 m 213 m Túránk első felében a Gödöllői-dombság legmagasabb régióját keresztezzük, meglátogatva főcsúcsát, a 344 méter magas Margitát. A levezető szakaszon... 7, 8 km 3:00 óra 115 m 98 m Incső mellett elhaladva az erdőn keresztül átjutunk a babatpusztai tavakhoz. Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területek. Szerző: ÁGOTA NEUBAUER, Közösség 10 km 2:10 óra 320 m 439 m Szerző: Lesku Gergely, 8, 9 km 1:43 óra 0 m Kellemes ebéd előtti séta kilátással, történelemmel és a békés természettel. Szerző: Vincze Dorottya, 6, 9 km 247 m Kellemes sétától az nehezített terepig bármi, túraútvonaltól függően Közösség
Jellemzői [ szerkesztés] A löszdombság igen változatos felszíni formákat mutat – meredek domboldalak és mély szűk völgyek, máshol széles völgyek által elválasztott lapos dombhátak, homokos, pusztai élőhelyek és mocsaras, lápos völgyek jellemzik. Az egyes területek tájoltsága is igen változatos, egyaránt előfordulnak nagy kiterjedésű északi kitettségű domboldalak és szélesebb kelet–nyugati völgyek, valamint észak–déli irányú dombsorok és északra nyitott szűk, hűvös völgyek. Ennek a párját ritkító változatosságnak köszönhetően a dombvidék – bár magasságát tekintve viszonylag egységes: száz-kétszáz méter magas dombok alkotják – igen változatos élőhelyi adottságokkal rendelkezik. Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet - Magyarország - wyw.hu. Növény- és állatvilág [ szerkesztés] A gazdag és sokszínű növény- és állatvilág, a hangulatos kis belső völgyek, a szemet gyönyörködtető tocsogósok fennmaradásukat annak köszönhetik, hogy a fővároshoz közel eső terület évszázadokon át a hatalom birtokosainak pihenő- és vadászterülete volt. Ez a terület már Mátyás idejében is vadaskert volt, később a Gödöllői kastéllyal együtt Ferenc József birtokává lett, és az elmúlt időszakban is az állami vezetőknek volt fenntartva.