Tegnap tartották a Pécs Pride-ot is magába foglaló "Identitásom szabadsága" című emberjogi fesztivál megnyitóját, ahol többek között Lang Györgyi énekesnő, színésznő, emberjogi aktivista is éles beszéddel készült. "Mindössze két ember van Pécsett a képviselők közül, akik fel merik vállalni az ittlétüket" – mutatott Lang Györgyi a meghívott vendégek soraira, ahol Bognár Szilvián és Siposné Bikali Éván kívül nem jött el más a rendezvényre. A művésznő elmondta: fájlalja, hogy néha vallásosak vagyunk, néha nem, néha elfogadók, de ha a családban kiderül valakiről, hogy meleg, akkor azt tabuként kezeljük. Lang Györgyi: "Orbán Gáspár szerencsétlen, úgy ahogy van, megvan nyomorítva a szülei által" (videó) - Ellenszél. Lang Györgyi ezután a miniszterelnök fiára tett utalásokat. "Azt mégegyszer semelyikünk sem szeretné megélni, hogy elmegy valahova repülővel, és az édesapja tanácsára a TEK-esek leveszik a repülőről, majd befizetik egy több milliárd forintos angliai kiképzőtáborba. Orbán Gáspár szerencsétlen úgy ahogy van, megvan nyomorítva a szülei által, és nagyon sajnálom őt, és azt hogy nincs egy olyan világ, ahol ő azt csinálhatná, amit akar.
Till Attila visszakérdezett. Lang Györgyi megerősítette, és azt is, hogy Kulka volt a gyerek apja. "Lenne egy kövér, szőrös, széles szemöldökű, undok kislányunk" – tette hozzá nevetve Lang Györgyi. Lang Györgyi | Hírstart Podcast. Kulka János még annyit mondott, hogy szégyelli magát, ám a színésznő szerint ezen már nincs mit szégyellni, mivel a kapcsolatukból barátság lett, amely azóta is tart. A kerekesszékben élő Lang és a stroke-ja után lábadozó Kulka hetente többször összejár beszélgetni.
Megnyerhetetlen csata által | 2022. márc 21 13:32 …az, amelyiket bár mindig, permanensen vívunk, amelyben heroikusan hadakozunk, de győztest... Van az a pénz… …amiért mindent félre lehet tenni, meg lehet venni, el lehet intézni. Egyeseknek. Azoknak,... Ki érint meg? …amikor elszeparálódunk a saját magányunkba, szinte minden különösebb kérés nélkül. Amikor... Porrá zúzni …csontokat, koponyákat, emlékeket, sérelmeket. A másikat végső soron, ha már magunkat nem... Megnéztük Interjúk Most kaptuk! Próba-szünet Vetítő 2022. márc 21 13:32 2022. márc 16 13:33 2022. márc 10 14:39 2022. márc 1 13:38 "A szerelem fájdalmas és felszabadító részét egyaránt fontos megélni! " – interjú 2022. márc 22 9:58 December végén mutatták be a Szentivánéji álmot Fehér Balázs Benő rendezésében a Budaörsi... "Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! " 2021. dec 24 0:00 Advent, vagy amit akartok… december 25., péntek Hegedűs D. Géza AZ ÜNNEP AZÉ AKI... Göncz Árpád: Magány 2022. febr 10 14:19 Kíváncsi lennék, mikor ittál meg utoljára egy konyakot… Magadtól.
Györgyi sokat ad interjút vagy szerepel a médiában, ahol mindig őszintén és nyíltan beszél betegségéról. Bár már régóta kerekesszékben ül, vidámságát és életigenlését nem vesztette el. Mai napig jellemző rá, az egykoron szintén sikereket megélt daluk:
Mostani írásunk apropója, hogy perdöntő bizonyítékot találtunk: Papp Endre nem adhatta a brassói aprópecsenye nevét, és ezen a néven már a háború előtt is ismerték egyik leghíresebb magyar ételünket. Jelenlegi tudásunk szerint a brassói aprópecsenye szóösszetétel a Budapesti Hírlap 1930. december 7-i számában bukkan fel első ízben: "(Erzsébet királyné-szálló) IV., Egyetem-utca 5. éttermében minden este különleges erdélyi ételek. (Erdélyi fatányéros, brassói aprópecsenye, szebeni flecken, stb. )" Itt receptet még nem olvashatunk, de Az Újság, 1942. május 25-i számában már igen. Feltűnő, hogy kockázott, pirított burgonya már ebben is van, tehát ez a korai recept jellegében nagyon hasonlít a maira, még akkor is, ha majoranna helyett petrezselyem, sertéshús helyett pedig (ahogyan Dózsa is jelezte) marhahús bukkan fel, valamint nincs szó fokhagymáról: "Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis víz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk.
Számos ételünk kötődik földrajzi helyekhez vagy személyekhez, a brassói aprópecsenye eredete azonban meglehetősen homályos. A közkedvelt húsos egytálétel eredeti összetétele és nevének története egyaránt vitatott. Egy óbudai legenda a millenniumi időkre datálja az étel keletkeztét. Ekkoriban történt, hogy Brassóy Károly asztalosmester majoránnás pecsenyét rendelt a születésnapjára a helyi Weiss kocsmában. Ám a kocsmáros felesége, Pepi néni apróra vágta a sertéshúst, hogy soknak tűnjön, majd összekeverte a máskor garnírungnak feladott tarhonyával, és az ételnek a "pecsenye Brassóy úr kedvére" nevet adta. Csáky Sándor, A huszadik század szakácsművészete című könyv szerzője bélszín alapú, paradicsommal, vörösborral, gombával, tarhonyával készülő, ismeretlen eredetű fogásként írja le a brassóit. Egy másik feltételezés szerint a receptet Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó menetrend szerinti járaton. Az ő brassóija egy fokhagymás, borsos, pirított burgonyás tokány volt.
-ben, és Trianon emlékére adta neki ezt a nevet, miután Kolozsvárt már lefoglalták az erdélyi rakott káposztának. Ha ez nem lenne elég, bonyolítsuk még egy kicsit a képet, egy másik történet szerint az óbudai Weiss kocsma tulajdonosának felesége találta ki ezt az ételt, méghozzá Brassóy Károly asztalos mester születésnapjára. Ezek közül azonban egyik sem teljesen fedi a valóságot. Akkor mi lehet az igazság? Az ételnek semmi köze Brassóhoz, sőt az apró jelző is feltehetőleg csak akkor került a nevébe, amikor valaki túl kicsire vágta a húst. Csáky Sándor "A huszadik század szakácsművészete" című könyvében találhatjuk a leghihetőbb a brassói aprópecsenye eredetére vonatkozó történetet, mégpedig azt "a brassói pecsenye eredetileg bélszínből készült paradicsomos, vörösboros, gombás változatban, tarhonyával, és ismeretlen szakácstól származik. " De legyen bárhogy, mi ugyanannyira szeretjük, mutatom is a receptet a következő oldalon! A brassói aprópecsenye receptjéért lapozz a következő oldalra!
Majd kapott érte harminc forint újítási díjat. Csíki Sándor gasztronómiai szakíró figyelt fel arra, hogy brassói aprópecsenye néven tulajdonképpen kétféle ételt jelölnek a régebbi keletű ételleírások, szakácskönyvek. Azonos névvel "az egyik egy szárazabb, fokhagymás, burgonyás sült hús, leginkább vetrece, a másik egy szaftosabb, lecsós, esetenként zöldborsós étel, leginkább tokány. " Szintén ő idézi az étel brassói eredete mellett kardoskodó Dózsa György szakácsot, aki szerint "a második világháború előtt a brassói egy fokhagymás marhatokány volt, aztán a háború után voltak keveredések és változások. […] Ma tehát már sertésszűzből készül. A fűszerezésekor pedig törött borsot, majoránnát és összezúzott fokhagymát használnak. Pirospaprika nincs benne. " Mindezidáig egyetlen háború előtti említését ismertük a brassói aprópecsenyének, ami már önmagában megkérdőjelezte Papp Endre történetét saját névadásáról. Igaz, a Csáky Sándor-féle A huszadik század szakácsművészete című könyvének 1936-os kiadásában szereplő receptben bélszín lebernyege (pacsni), gomba, paradicsom, vörösbor szerepel, és tarhonyával kínálják, vagyis teljesen más karakterű ételről van szó, mint a mai brassói.
A brassói aprópecsenye egy sertéshúsból készített főfogás. Eredete ismeretlen, többféle legenda övezi. Eredete Szerkesztés Az egyik feltevés szerint a brassói receptjét egy Gróf Nándor nevű vasutasszakács találta ki 1948-ban, a Budapest – Brassó között közlekedő járaton (sertés-szűz hús, fokhagyma, fekete bors, burgonya összetevőkkel). Dózsa György mesterszakács azonban egy 19. századi szakácskönyvre hivatkozva állítja, hogy Brassóból származik ez az étel, ami egy fokhagymás marhatokány. Csáky Sándor a "XX. Század Szakácsművészet" című könyve szerint a brassói eredete ismeretlen, viszont bélszínből készül (paradicsom, vörösbor, gomba, tarhonya). Pető Gyula "Ételkészítési ismeretek" című szakkönyve szűzpecsenyét készíttet füstölt szalonnával, fokhagymával, főtt burgonyával. Az eredetről nem beszél. Papp Endre állítja, hogy a receptet ő találta ki egy versenyre 1950-ben és trianoni nosztalgiából nevezte el (szalonnás, szűzpecsenyés, hagymás, zöldborsós, paradicsomos, zöldpaprikás recept, resztelt burgonyával. )
Forrás:
Fotó: képernyőkép/YouTube Az egyik legrejtélyesebb ételünk. Igazából ma sem világos, hogy Brassó városához köze van, vagy valamelyik budapesti étteremben ötlötték ki az elnevezését. A brassóiról legendák egész sora keletkezett. Eredeztették óbudai vendéglőből, és a MÁV háború utáni Budapest-Brassó járatának szakácsától egyaránt. A máig legismertebb történet szerint (amelynek mostanáig e cikk írója is helyt adott) szülőatyja a régi vendéglős dinasztiában született Papp Endre, a budapesti Mátyás Pince üzletvezetője. Önéletrajzában (A vendéglős és híres vendégei) ő maga rekonstruálja a nevezetes étel megszületésének körülményeit. A háború után gyakori húshiány idején egy ízben 1071 darab sertésfarkat raktak le a vendéglő raktárában. Papp Endre gondolkodott, mit kezdjen vele, majd a séffel lefaragtatta a farkakat, a kevés húst hagymás zsírban megpirította, hozzátett ezt-azt, krumpli mindig akad a konyhán, és máris elkészült az új étel. Papp Endre történetesen jól ismerte az erdélyi gasztronómiát, és emlékezett egy brassói rostélyos nevű román ételre, valamint létezett a szász brassói sertéscsülök is, disznófarkas kompozícióját tehát brassói aprópecsenyének keresztelte.