Az alföld ben a költő magasan a táj fölött lebegve nézi a vidéket, de csak a róna határáig szárnyal el, addig, amíg az első város templomának tornyát meg nem pillantja. Tehát az emberi civilizációtól távol eső vidéket veszi szemügyre. Emberi lény csak a tájhoz hozzátartozó – "bennszülött" – csikós és betyár alakjában jelenik meg. A mű egyik híres elemzője, Horváth János egyenesen "ember nélküli tájról" beszélt: szerinte Petőfi az alföldet az emberek világán kívül eső külön világként mutatja be. Petőfi tájleíró verseilles. Ez azért nem teljesen így van. Szappanos Balázs mutatott rá, hogy a Petőfi által ábrázolt tájban az ember valamilyen módon szüntelenül jelen van. A csikós és a betyár ottlétét közvetlenül, testi valójában is érzékeljük, de közvetve ott kell lennie a gulyásnak is (a gulyát is őrzi valaki), ott kell lennie a szántóvető parasztembernek (a búzát is elvetette valaki), a tanyaházakban is laknak valakik, a csárdába is járnak valakik, a gyümölcsfákat is elültette, felnevelte valaki stb. Sok olyan dolog jelenik meg a versben, amely gondoskodó kezeket feltételez.
Az Alföld legjellegzetesebb sajátosságának a végtelenséget, a korláttalanságot tartja. A szabad tágasságban lelt örömérzetét fejezi ki a pompás metafora: "börtönéből szabadúlt sas lelkem" (ti. a lelkem börtönből szabadult sas). A következő versszakok ennek a végtelenségnek érzetét, illúzióját kívánják felkelteni. Nagy távlatokat tár fel s húz ismét össze a költemény. Kezdetnek mindjárt a legtágabb horizontot nyitja ki. A felszabadult sas-lélek – gondolatban – felrepül a magasba, a felhők közelébe. Onnan "tekinti át" a Duna—Tisza közének roppant kiterjedését. A gulyák számának megsokszorozása is ezt a célt szolgálja (4. ). A következő szakasz (5. ) a látóhatáron túli dolgokról, jelenségekről ad hírt. Kései tájköltészete - Kései tájköltészete - vers.hu. Csak a széltől felénk hajtott erős hang benyomások sejtetik az alföldi világ beláthatatlan messzeségét. Csupán hallani lehet – látni már nem – a ménesek szilaj lovainak nyargalását, a paták ("körmök") dobogását, a csikósok kurjantását s az ostorok hangos pattogását. E "zúgó", "hangos" strófa után a tanyák csendes világa felé fordul, szűkül le a tekintet (6.
Petőfi Sándor: A csárda romjai tájleíró vers A csárda romjai c. vers az Alföld és a hegyvidék szembeállításával indul (hasonlóan Az alföld c. költeményhez), igen személyesen: a hegyvidékes tájat könyvhöz hasonlítja a költő, melynek "számtalan lapját forgatni kell", míg az Alföld számára olyan, mint "a nyilt, fölbontott levél". A síkság végtelenségével azonosítja Petőfi a korlátlan szabadságot, majd a hangnem komorabb lesz a csárda romjainak megtalálásával. A költő eltűnődik a csárda múltjáról, romosságának okairól. Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) - Oldal 12 a 12-ből - verselemzes.hu. A történelem hányattatásait említi, a török támadásokat ( "Itt régente falu avvagy város állott, / Míg nem nyögte hazánk a török rabságot;"). Úgy gondolja, hogy a hódoltságot túlélt templom "széthullot kövének" haszna ne vesszen, csárdát emeltek romjaiból. A test és lélek egységét, egységes fontosságát hangsúlyozza, kissé gúnyosan beszél a templomból csárdává válás eredményéről: "Itt és ott élhetünk az isten kedvére; / S láttam én csárdákban tisztább szíveket már, / Mint kit naponként lát térdepelni az oltár. "
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Petőfi Sándor életútja és pályaképe, művei (pl. A Tisza); a nagy irodalomtörténeti korszakok között való tájékozódás; a verselemzési szempontok, az irodalmi fogalmak – köztük a költői eszközök – ismerete. A tanegység feldolgozása után megismered Petőfi Sándor tájköltészetét néhány művének elemzésén keresztül, el tudod helyezni a többi magyar költő között, akik még írtak ebben a témakörben, megismered a tájábrázolás magyar irodalmi hagyományait és a Petőfit követő, tájábrázolást is alkalmazó költőtársakat, ezzel azt is gyakorlod, hogyan köss össze alkotókat és különböző irodalmi korokat, a szövegalkotási és elemzési képességeid is fejlődnek, az irodalmi tudás mellett földrajzi, néprajzi és kulturális ismereteket is szerzel. Petőfi Sándor tájleíró költeményei | zanza.tv. Képzelj magad elé egy tájat, ahol jól éreznéd magad! Figyelj a részletekre! Talán hegyeket látsz, felhők övezte csúcsokkal, fenyvesekkel? Vagy sík vidéket pásztáznak lelki szemeid? Lágyan ringó búzatáblákkal, vérpiros pipacsokkal?
De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök birkozni szemközt jő. Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló… Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. (Pest, 1848. Petőfi tájleíró verse of the day. január. )
Fizetési mód szükség szerint Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
credit_card Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Praktiker címe elérhetőségei és nyitvatartási ideje: Város: Zalaegerszeg Cím: Balatoni út 10. Nyitvatartás: Hét-Szo: 8:00-20:00, Vas: 9:00-17:00 Praktiker egyéb információk: Weboldal: Teljes cím: Balatoni út 10., Zalaegerszeg 8900 Üzlet kategória: Barkács Praktiker – Balatoni út 10. Telefonszám:06-80-323-232