2017. október 18. Mindenkinek ezer a dolga, mindenki rohan valahová. Semmire nincs idő. És pont sportolásra időt szakítani?! Hát, arra biztos nincs. Hogy is lenne idő, napi 8 óra munka mellett, hétköznap. Hétvégén pedig pihenünk, főzünk mosunk, takarítunk. Telnek a napok, és közben nem foglalkozunk magunkkal, az egészségünkkel, a testünkkel. Mert nem ez a legfontosabb. De ha nem az, hogy hosszú, egészséges életet éljünk, akkor mi is a fontos az életben? Mi a motiváció? Leegyszerűsítve: olyan biológiai motívum, amely nagy erőkésztetéssel jár, mint például az éhség vagy a szomjúság. A motivált viselkedés ebben az esetben valamilyen szükségletből fakad. A szükséglet kielégítése pedig az ember alapvető feltétele: ha szomjasak vagyunk, iszunk, ha éhesek vagyunk, eszünk. Ez az alapvető létfenntartása az embernek. A szervezetünk mindig az egyensúlyra és a kényelemre törekszik. Ami a testnek nehéz, az agyunk úgy reagál rá, hogy jeleket küld nekünk: ne csináld, mert az neked nem jó. A sportolás, legyen az bármilyen sport, úszás, futás, súlyemelés, ezek mind erőkifejtéssel járnak, ami fájdalmat jelent a testnek.
Van akit az motivál, hogy ne legyen hiszti otthon, és ez készteti őt a különböző cselekvések meglépésre. Mi a motiváció? "cselekvésre ösztönző késztetés; indíték" Van egy célom és még indíték is kell hozzá, hogy lépjek és megvalósítsam? Azt kérem tőled, hogy ne azon agyalj, hogy mi a motivációd, meg mi lelkesít. Nekem ha nincs kedvem megmozdulni, vagy ellenállásom van a cselekvéssel kapcsolatban, mindig azt mondom magamnak: Na majd ezt én eldöntöm. És lépék. És ez az én döntésem, és nem az egomé. Na de Bogi! Honnan tudjam, hogy most azért nem lépek mert én döntöttem, vagy mert lusta vagyok, vagy mert kidumálom magam a cselekvésből? Tök egyszerű. Ha elkezdesz agyalni, azonnal lépj. Ha elkezded leérvelni, hogy miért nem lépsz, azonnal lépj. Tök jó kis önismereti játék, és sokat fogsz tanulni magadról és megtapasztalod teljesen egyértelműen, hogy mikor dumál az ego és mikor te. Erre figyelj. Ez az etalon. A céljaid legyenek a saját céljaid. A döntéseidet önszeretetből hozd meg. És mindig a céljaiddal és a döntéseiddel összhangban cselekedj, azonnal.
Motiváció. Motiváció mindenütt. Gombamód szaporodnak a minden szakmaiságot nélkülöző idézetes oldalak és motivációs előadók: megoldásokat kínálnak magánéleti elakadásainkra, sőt, sokszor akár szervezeti problémákra is. Ezekkel szemben a Motivational Maps® egy olyan tudományos alapokon nyugvó módszer, amelyet pofonegyszerű használni, mégis valós képet fest motivátorainkról, segítségével tisztán láthatjuk a következő lépést. Csapatunk egyik tagja kipróbálta, hogy milyen, amikor egyetlen színes ábrán láthatunk mindent, ami valaha cselekvésre ösztönzött. Kertész Tamara, szervezetfejlesztési tanácsadó írása. Életünk minden területére hatással vannak motivációink. Már ahhoz is szükséges valamiféle motiváció, hogy reggelente kimásszunk a jó puha ágyunkból és elkezdjük a napunkat. A szakirodalom megkülönböztet belső (intrinsic) és külső (extrinsic) motivációt. Az, hogy kinek mi a legnagyobb motiváló erő, az teljesen változó. Függ a személyiségünktől, függ a korábbi tapasztalatainktól, és függ az adott helyzettől, amiben éppen vagyunk.
Sokszor használunk úgy kifejezéseket, és jönnek divatba szavak, hogy sem a saját fejünkben nem teszünk rendet, sem a szervezetben nem gondolkodunk el azon, pláne nem beszéljük meg, hogy ki mit ért alatta. Egyszerűen feltételezzük, hogy értjük mit jelent, és hogy mások is ugyanazt értik alatta. Ilyen szó a motiváció is, amelyet valami fontos, nagybetűs koncepcióként kezelünk, kissé összemosva az "engagement"-tel, és örökké harcban, azért hogy növeljük. Ám furcsa dolog valamivel úgy dolgozni, és valamit úgy jobbítani, hogy valójában nem is ismerjük annak tartalmát. Lelkes HR-esként – éjszaka ezzel álmodtam, nappal pedig próbálkoztam, mint valami alkimista, aki ilyen-olyan keverékektől várja, hogy övé lesz végre bölcsek köve. Figyeltem, beszélgettem, bevontam, információkat adtam, dicsértem, fizetés-emelést eszközöltem ki. Aztán mégis értek a meglepetések – céges szinten is, és én magam is elveszítettem néhány nagyon jó, saját, közvetlen munkatársat – úgy, hogy pozitív volt a viszonyunk, jól dolgoztunk együtt, és nap mint nap ott volt az illető a látókörömben.
Janza Kata és Pintér Tibor gyönyörű lányánál súlyos betegség alakult ki az iskola miatt. A színésznőnek orvostól orvosig kellett hordania, hogy meg tudják gyógyítani Jankát. A 23 éves Janka nagyon hasonlít az édesanyjára. Ma már tudja, hogy ő is színésznő szeretne lenni, de korábban az volt a terve, hogy jogi pályára lép és átveszi a nagymamája ügyvédi praxisát. "A családban ezt jó ötletnek tartottuk, támogattuk ebben, és nem gondoltuk, hogy mindez micsoda összeomláshoz vezet majd" – nyilatkozta a Meglepetés Magazinnak Janza Kata. Janka nem érezte jól magát a jogi karon, gyomorgörccsel és sírva járt vizsgázni. Mindez odáig vezetett, hogy végül gyomorfekély alakult ki nála. "Reggelente erőtlenül, motiváció nélkül keltem, mert akkor már láttam, hogy én csak idesodródtam, csak tettem, amit a környezetem elvárt tőlem. Óriási volt bennem a megfelelni vágyás. Pont, mint az óvodában, amikor anya azt mondta, délután menjek az árnyékba, nehogy leégjek a napon, én pedig képes voltam órákon át egy fa alatt álldogálni egyedül, ahelyett, hogy a többiekkel játszottam volna.
A motivációs térképezés leginkább abban segít, hogy a belső motivátorok láthatóvá váljanak, és ezek segítségével alakíthassuk a külső motivátorokat. De ne is szaladjunk ennyire előre! A motiváció jelentősége Munkahelyi környezetben a motiváció kiemelten fontos tényező. Fontos, de nehezen megfogható. Ha belegondolunk, a rugalmas munkaidőtől elkezdve a munkahelyi buszjáratokon át a cafeteriáig nagyon sok tényező szolgál arra, hogy növelje a motivációnkat és az elégedettségünket. Ez mind külső motivációként fogható fel. A munkahatékonyságunkért azonban a belső motivátoraink is nagymértékben felelősek. Ha személyes motivációink egybevágnak a munkahely elvárásaival, tehát sajátunknak érezzük a szervezet céljait, akkor hatékonyságunk és a munkahelyi elköteleződésünk is magasabb. A motivált munkaerő más szemlélettel tekint az elvégzendő munkára: aktívan vesz részt a folyamatokban, hiszen saját céljaihoz is közelebb kerül az elvégzett munka által. A motivációs térkép mint eszköz A motivációs térkép egy akkreditált, tudományosan megalapozott módszer.
Ezt a pontosságot a professzionalizmus és a megalapozottság adja. Amikor Dr. Gogolák Zoltán kollégámmal erről beszélgettünk, azt mondta, hogy az a 20 ezres szám, amelyen kifejlesztették ezt a eszközt, az egy akkora volumen, amely ténylegesen jóval átlag feletti validáltságnak számít tudományos körökben is. Ennyit a motivációról gondolatébresztőnek. A következő poszt témája az a kilenc motivátor lesz, amelytől mindenki egyedi, megismételhetetlen és színes, és amelyek feltérképezésével világosan láthatóvá válik, hogy mi mozgat(na) és hajt(ana) előre bennünket vagy egy munkavállalalót, úgy hogy közben szinte erőfeszítés nélkül megy a munka és születnek az eredmények. Szlávik Krisztina ACC Coach & Motivációs Térkép Tanácsadó C-IQ Enhanced Skills Practitioner Érdekel a Motivációs Térkép? Lépj velem kapcsolatba! Photo attribution: Motivation by Nick Youngson CC BY-SA 3. 0 ImageCreator
A német kultúra modern fellegvára lett a szülője a magyar impresszionizmusnak, legalábbis egyes személyeken keresztül. Ferenczy Károly: A Bertalan-kert Az 1824-ben alapított Képzőművészeti Akadémia padjait sok magyar koptatta. Sőt, akadt magyar professzor az intézményben: Benczúr Gyula. 1886-ban Hollósy Simon magánakadémiát alapított Münchenben. Itt tanult egy Freud Károly nevű festő, aki később magyarosította nevét Ferenczyre. A bánáti német családból származó ifjú előbb a magyaróvári akadémián tanult mezőgazdászatot. Ám a fiatalember jobban szerette rajzolni a természetet, mintsem – a szó szoros és átvitt értelmében – igába hajtani. Így jött az ötlet, hogy festészetet tanuljon. Mint minden festőtanoncnak a korban, az útja az "Isar-parti Athénba" vezetett. Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról. Az ugyancsak a bajor fővárosban tanuló Réti István Bohémek karácsonya című 1893-as festménye hűen visszaadja az idegenbe szakadt magyar művészek összetartását. 1896-ban hat festő – Ferenczy, Hollósy, Réti, Thorma János, Csók István és Iványi-Grünwald Béla – együttes döntésével művésztelep alakult Nagybányán.
Képeivel több nemzetközi kiállításon is nyert. A MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapító tagjaként pedig 1908-ban Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel hármasban ő szervezte a MIÉNK első kiállítását, majd 1911-ben a Művészház első tisztújító közgyűlésén az igazgatóság tagjává választották, a megalakuló Nagybányai Festők Társaságának pedig első elnöke lett. Krónikus betegsége azonban egyre súlyosbodott, így több helyen: Sziléziában, Svájcban és Szlavóniában is kezelték. Azt azonban még megélte, hogy közös tárlata lehessen tehetséges gyermekeivel az Ernst Múzeumban. A Szépművészeti Múzeumban ravatalozták fel, majd a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Síremlékét fia, Ferenczy Béni tervezte, és apja 100. születésnapján, 1962-ben avatták fel. Impresszionisták, a fény festői - Alkotásutca. Napfény és emberalak Ferenczy Károlyt a magyarországi impresszionizmus legjobb mesterének tartják, bár első korszakában inkább naturalistának mondható, zsánertémákat dolgozott fel dekoratív stíluselemekkel kombinálva.
A múlt héten meghallgattam egy előadást az impresszionizmusról. Ez része egy ingyenesen látogatható előadássorozatnak, amit a Magyar Nemzeti Galéria szervezett a még két hétig tartó "MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI" kiállítás apropójából. Az előadó, dr. Bellák Gábor, arra a kérdésre szeretett volna válaszolni, hogy létezik-e magyar impresszionizmus. Impresszionista – Wikiszótár. Az előadás az irányzat fő stílusjegyeinek az ismertetésével kezdődött, anélkül viszont, hogy túlzottan belement volna a részletekbe, ugyanis ez a következő rész témája. Természetesen Claude Monet neve már mindjárt az elején felmerült, és egészen végig velünk is maradt az impresszionizmus szülőatyjának a szelleme: az ő festményei adták az előadás vezérfonalát és az abszolút viszonyítási alapot. Még mielőtt magával az impresszionizumussal foglalkoztunk volna, megnéztük, kik voltak az előfutárok mind a külföldi festészetben, mind a magyarban. Bellák Gábor egy nagyon lényeges dologra hívta fel a figyelmünket: impresszionisztikus elemek már az előző korszakokban is felfedezhetők a festészetben, akár a témákat, akár a technikát vesszük figyelembe.
Egész pontosan úgy fogalmazott, hogy az impresszionizmus, mint alkotói módszer már korábban is létezett. Például, a barokk festők is dolgoztak a szabadban, igaz ott csak vázlatokat készítettek, amelyeket azután műtermi környezetben véglegesítettek. Leginkább talán a tájfestészetben bukkantak fel impresszionisztikus elemek azelőtt, hogy maga az irányzat megszületett volna. Ilyenek például John Constable, angol romantikus festő képei, különös tekintettel a felhőtanulmányai, vagy idehaza Barabás Miklós, illetve Markó tájai. John Constable: Felhőtanulmány, 1821, Yale Center for British Art Barabás Miklós: Lago Maggiore, 1834, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Ha megnézzük Tölgyessy Artúr Dieppe-i tengerpart c. festményét vagy Mészöly Géza gyönyörű balatoni képeit, akkor láthatjuk, hogy már ők is egy egészen újszerű megközelítéssel dolgoznak, friss szemmel néznek a tájra, de ezek a művek mégsem igazán impresszionista alkotások. Például Mészöly képein az ég mindig be van borulva, vagy egyenletes, vékony felhőréteg fedi, amin nem süt át a nap.
Tizenkét éves voltam, mikor először hallottam Ferenczy Károly nevét. Valaki, talán rokonom, Nagybányán járt, megismerte a művészt és előadást tartott róla: - A képeit nem értem - mondta őszintén, - egészen új, egészen különös dolgok... De ő maga végtelen kedves úr, a nemes férfi megtestesítője. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam a képeit élvezni... minek is csinál revolúciót az ilyen finom ember. A véletlen úgy akarta, hogy az első Ferenczy-kép, amellyel szemtől-szembe kerültem, a művész önarcképe legyen. Amint őszinte melegséggel vizsgálgattam a büszke fejtartású férfit, eszembe jutottak a nem is olyan régen elhangzott szavak: «végtelenül kedves úr, nemes, finom... ». Úgy véltem, hogy ezek az egyszerű megállapítások találnak, de a forradalmárt sehogy sem tudtam fölfedezni a nyugodt, kissé zárkózott vonásokban. Utóbb aztán, mikor megismertem a művész életét, képei sorát, minden alkotását, beillesztettem a külföldi és magyar festők glédájába, arra a gondolatra jutottam, hogy sohasem volt a szó közönséges értelmében revolucionista, a forradalmat csak hordozta, magyarországi apostola lett a nemes és egészen új, csak nálunk merőben ismeretlen irányzatnak.
Az ipmresszionista festőket a fény festőinek is szokás nevezni és nem véletlenül. Műveikben főszerepet kap a pillanatnyi benyomás megörökítése, a játékosság és a könnyed, már-már elnagyoltnak tűnő ecsethasználat. A stílus képviselői eleinte rengeteg kritikát kaptak, de ennek ellenére kitartottak. És milyen jól tették! Az impresszionizmus megjelenése Az impresszionizmus jellemzői a szabálytalan kompozíciók, látványos, kissé esetlegesnek tűnő, darabos ecsetkezelés, a tiszta színek használata, optikai keverés a vásznon, vázlatszerű hatás, kevésbé részletezett formák, az első ránézésre hányavetinek tűnő összkép. Épp a fentiek miatt érkezett rengeteg kritika az impresszionizmus első képviselői felé. Olyannyira, hogy maga az impresszionizmus elnevezés is Monet képe után gúnynévként ragadt rájuk, melyet aztán később büszkén vallottak a magukénak. Csoporttá szerveződésük is az elutasításnak volt köszönhető. A hivatalos párizsi Salon nem adott lehetőséget műveik bemutatására, így azt maguknak kellett megszervezniük.