Ismert ugyanis, hogy egyes alapbetegségek megléténél magasabb arányban kerülnek kórházba, illetve veszítik életüket a fertőzöttek. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Hivatal ( CDC) e körben tünteti fel például a cukorbetegséget, rosszindulatú daganatos betegségeket, szív- és érrendszeri betegségeket, elhízást és krónikus légzőszervi kórképeket, valamint helyet kaptak a listán a krónikus májbetegségek is. Dr. Osgyán Henrik kézsebész főorvos magánrendelése, leggyakoribb kézbetegségek leírása, kezelése. William F. Balistreri, az Amerikai Májbetegség-kutatási Társaság (AASLD) tagja a Medscape oldalán közzétett elemzésében a májzsugor, avagy -cirrózis kockázatnövelő szerepét emeli ki. Hozzáteszi, hogy a leggyakoribb krónikus májbetegség, a nem alkoholos zsírmáj is kapcsolatba hozható a COVID-19 súlyosabb lefolyásának veszélyével, habár a kapcsolat nem feltétlenül közvetlen, mivel abban a közös rizikófaktorok (elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás) is nagy szerepet játszhatnak. Mindezeken túl az ASSLD tájékoztatója szerint egyelőre nem tisztázott a fertőző májgyulladás (hepatitis B és C) és a COVID-19 kapcsolata, míg az autoimmun májbetegség és az alkoholos zsírmáj önmagában valószínűsíthetően nem fokozza a súlyos panaszok kialakulásának veszélyét.
Romániában is szinte magasan állandósult ez a mutató. Románia egyébként európai csúcstartó, ami a lakosságra vetített halálos balesetek számát illeti. Ha hinni lehet a statisztikai adatoknak, 1 millió lakosra számítva 85 ember hunyt el közúti balesetben. A negatív ranglistán második helyen álló Lettországban 73. De miért is hinnénk a hazai statisztikáknak? Valószínűbb, hogy nem vagyunk 19 millióan, s ha ez így van az elhalálozási arány még magasabb! Az okokat mindannyian ismerjük! Leggyakoribb kronikus betegségek. Az agresszív vezetési stílus, a sebesség, a KRESZ-szabályok semmibe vétele épp úgy hozzájárul a tragikus balesetekhez, mint az autópályák, az útkarbantartás hiánya. A kormány végre lépett! S ez jó hír, még akkor is, ha egy kicsit félrelépett. Legutóbbi ülésén elfogadta a közúti közlekedésre vonatkozó 2002/195-ös sürgősségi rendeletet kiegészítő és módosító rendeletet, amely nagyobb bírságot állapít meg számos szabálysértés esetén. S ami újdonság: bünteti az agresszív vezetőket, meghatározza, hogy ki is minősül annak.
A pandémia terjedésével és az idő előrehaladtával egyre több információ derül ki az új koronavírus szervezetre, illetve a különböző szervekre gyakorolt hatásáról. Lássuk, mit lehet tudni ma a fertőzés és a máj egészsége közötti kapcsolatról. A máj testünk legnagyobb mirigye, egyben létfontosságú szerveink egyike, hiszen kulcsszerepet játszik számos anyagcsere-folyamatban, így az emésztésben és a méregtelenítésben is. Öröklött genetikai tényezőktől mérgezéseken és fertőzéseken át immunológiai zavarokig vagy az elhízásig számos okból károsodhat a működése, ami megfelelő kezelés hiányában idővel életveszélyes állapot kialakulásához, májelégtelenséghez vezethet. Ezek miatt a népbetegségek miatt fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok - Blikk. A koronavírus-világjárvány kitörésével nagyobb figyelem irányul az új típusú fertőzés rövid és hosszú távú hatásai vizsgálatára, és napjainkra egyre több eredmény mutat abba az irányba, hogy a vírus nem csupán a légzőszervrendszerre jelenthet veszélyt. Ennek megfelelően sok kutatót foglalkoztat a többi között az a kérdés, hogy vajon a máj is érintett lehet-e. Súlyát tekintve a máj az emberi test legnagyobb szerve, ezzel együtt az egyik legtöbb funkciót betöltő is.
A visszerek kialakulásában az örökletes tényezők mellett életmódbeli tényezők is szerepet játszanak, tehát a mi kezünkben is van, hogyan alakul vénáink egészsége. A migrén hatása a mentális képességekre A migrén a második leggyakoribb fejfájástípus, mely hazánkban több mint 1 millió embert érint. A migrént közepes vagy erős, sokszor féloldali, általában lüktető jellegű fejfájás jellemzi, melyet gyakran fény- és hangérzékenység, hányinger vagy hányás kísér. Megelőzhetik bizonyos tünetek, mint a látászavar, az érzészavar, a beszédzavar, a zsibbadás vagy a végtagbénulás, ezeket aurának nevezzük. A leggyakoribb vesebetegségek - HáziPatika. Az aura meglététől függően megkülönböztetünk aurás és aura nélküli migrént. Túlzott sófogyasztás napi 5 gramm fölött, szigorít a WHO Túlzott sófogyasztásra hívja fel a figyelmet ismét az Egészségügyi Viálgszervezet (WHO). A legtöbb ember a WHO által ajánlott napi 5 gramm só dupláját fogyasztja, ezzel növelve a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát. Ezekben a betegségekben évente mintegy 3 millió embert hal meg.
2022. január 31., hétfő, 18:32 A világon minden harmadik ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ez számít a legfőbb haláloknak. A halálesetek több mint kétharmadát krónikus betegségek okozzák. Még úgy is, hogy 2019 óta nőtt a fertőzésben – koronavírusban – elhunyt emberek száma. A második leggyakoribb halálok a rák, minden hatodik halálozás mögött a daganatos betegségek állnak. Más, nem fertőző betegségek, mint a cukorbetegség, bizonyos légzőszervi betegségek szintén a leggyakoribb halálokok listájának első felében találhatók. Döbbenetet okozhat az az adat, hogy 2017-ben mintegy 1, 6 millió ember hunyt el hasmenéses megbetegedésben, ez a halálok szintén szerepelt az év top 10-es listáján. Sőt, néhány országban ez volt a harmadik legfőbb halálok. (Azaz a kézmosás elhanyagolása... ) Sokkoló viszont az, hogy az autóbalesetekben elhunytak száma mind a leggazdagabb, mind a legszegényebb országokban magas. De míg a magas jövedelmű országban jelentősen csökkent az autóbalesetekben életüket vesztők száma, addig az utóbbi évtizedekben világszerte a karambolban elhunytak száma szinte nem változott.
(Megjegyzendő, hogy világszerte fogászati probléma miatt évente 51 millió órát hiányoznak a gyerekek az iskolából. ) • Gazdasági hatás: a fogak és a száj rossz állapota nem csak egyént érinti, de hatással van a társadalmi/gazdasági helyzetre is. Az ellátásra, kezelésre fordított összeg jelentősen meghaladja a megelőzéshez szükséges anyagi ráfordítást. Jelenleg az Európai Unió egyes országaiban a költségvetés 5-10% -át fordítják megelőzésre, azonban Magyarországon csupán 0, 16%-ot.
Az ártalom olyan súlyos is lehet, hogy átmeneti vesepótló kezelés válik szükségessé, ha pedig a gyógyulás nem teljes, idült vesebetegség, veseelégtelenség is kialakulhat. A lakosság 10 százalékánál igazolható a veseműködés zavara Krónikus betegségek A kor előrehaladta mellett az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is növeli a vesebetegségek rizikóját. Utóbbi nem is kicsit: a 2-es típusú diabéteszben szenvedők közel felének van idült vesekárosodása, ez alapbetegségük egyik leggyakoribb szövődménye. A beszűkült veseműködésű cukorbetegeknél nagyobb a hipoglikémia veszélye, de emelkedett a kardiovaszkuláris rizikó is. Utóbbinak oka az, hogy a vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomás egyenletességét, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív munkáját is. A leggyakoribb vesebetegség a vesekő. Melyek az egyértelmű tünetei, hogyan lehet kezelni? Kattintson! A magas vérnyomás visszafelé is hat, azaz nem csak szövődménye lehet a veseelégtelenségnek, hanem fokozhatja is annak kockázatát.