A kitűnő Magyar látszerészmester, Csanaki György munkája. A kontaktlencse egy olyan terapeutikus lencse, melyet a szem szaruhártyájára kell felrakni. Egy Otto Wichterle nevű kémikus fejlesztette ki az elkészítésükhöz használt speciális zselével együtt. Régebben a kontaktlencse név helyett a kontaktüveg elnevezés volt használatos. Ennek az oka nagyon egyszerű volt: 1888-ban készült el a szemgolyó teljes felületét borító kontaktlencse – üvegből. A kontaktlencse célja […] A kontaktlencsegyártók már forgalmaznak olyan lencséket, amelyek elnyelik az UV-sugárzást. Ezeket köznapi nyelven "UV-szűrő s kontaktlencsének" hívjuk. Az ilyen lencsék különösen ajánlottak a nyári hónapokban, mert az erő s napsugárzásban és vízpart mellett többszörösére nő szervezetünk, így szemünk UV-terhelése. A kontaktlencsék a szaruhártyát fedik le, így csak ennek és a szem belső szöveteinek (pl. szemlencse) […] A legújabb trendeknek megfelelően nagymamának öltözve is hódítóak lehetünk, legalábbis a Balenciaga és a Louis Vuitton napszemüveg-kollekciójával.
A Louis Vuitton bármi, a táskákból, parfümökből és cipőkből a ruhákhoz és kabátokhoz, az abszolút kényelem, az elegancia és az összes modern trend egy ritka kombinációja. Ez a választás nem csak a világ hírességét, hanem a sikeres nőket is, akik régen megvilágosodtak. A Louis Vuitton márka története Már közel két évszázada a világon a divat olimposzában a Louis Vuitton márkája, aki még mindig az alapítójának nevét viseli, az egyik vezető helyet foglalja el. A márkájú névjegykártyák voltak és maradtak utazási bőröndök és különböző, jellegzetes szövetekből álló táskák, logóval és márkás dombornyomással. Az első butikot Louis Witton 1854-ben nyitotta meg a Champs Elysées-ben, és az úgynevezett "Louis Vuitton: Malletier a Paris" - "Louis Vuitton: Párizsi bőrtáskák". A társaság termékei annyira sikeresek voltak, hogy sikeres volt, és a kiemelkedő ügyfelek között volt a francia császári család. A legendás anyagot és magát a logót, amely Louis és Witton két nagybetűjét egyesítette, 1895-ben Georges Witton alakította ki, aki 1892-ben vezette az apa társaságát.
Ennyien látták: 2 489 A fűzeknek sok vadon élő és kertben is tartható díszítő értékű faja, fajtája, változata létezik. Ebben a fűzfákról szóló cikkben ízelítőül bemutatunk néhányat. A füzek fa, vagy bokor termetűek lehetnek. A 600 fűzfajból Magyarországon 23 faj honos. Legtöbbjük a vízhez közeli nedves helyeken található meg. A fűzfajok gyakran keverednek egymással, ezért a természetben hibrid egyedeket is találhatunk. A következőkben ismerkedjünk meg néhánnyal, amelyek gyakran fordulnak elő és egy-két különlegességgel is, melyek nagyon szép díszfák lehetnek a kertben. Fehér fűz (Salix alba) 20-25 méterre megnövő fa. A leveleinek a fonákja ezüstös színű, szőrös. Kedveli a meleg és párás helyeket, ezért vízpartokon, ártereken gyakori fafaj. Japán tarka fun radio. fehér fűz (Salix alba) Aranyvesszejű fűz (Salix alba tellina) A fehér fűznek egy változata. Mérete, környezeti igénye megegyezik azzal, de vesszői feltűnően sárga színűek. Babiloni szomorúfűz (Salix babylonica) Kínából származik. A kertekben divatos díszfa lett, de kissé fagyérzékeny, ezért helyette régóta már az európai szomorúfüzet ültetik.
A vesszői lehajlóak, sárgászöldek, a napos oldalon vörösek. A levelek fonákja a fehér fűztől eltérően kopasz. Európai szomorúfűz (Salix x sepulcralis) Ez a kertekből és a parkokból jól ismert, a földig leomló vesszejű fűzfa. Valószínű az előző részben leírt fehérfűz és a babiloni fűz hibridje. Sokan önálló fajnak tekintik. Különleges formája miatt gyönyörű díszfa. Hatalmas méretűre nő, de sűrű lombja jól árnyékol. Kitűnően bírja a metszést, szép formára lehet nyírni. Hosszú ideig, akár 100 évig is élhet. Forrás: Spirálfűz / csavartfűz (Salix matsudana 'Tortuosa') Gyors növekedésű, 20-30 méter magasra növő fa. Érdekes látvány, mert az ágak és a vesszők is spirál alakban csavarodottak. Lombsűrűsége közepes. Télen is díszít, mert amikor elveszíti a lombját, előtűnnek a spirál alakú vesszők. Tarka levelű japán fűz. A virágkötészetben a levágott vesszőket díszítőelemként használják. Csak szélvédett helyekre ültessük, mert az ágai vékonyak, a viharok gyakran kárt tesznek benne. Csavartfűz Rekettyefűz (Salix cinerea), és kecskefűz (Salix caprea) Tavasszal, húsvét körül szedik a kirándulók a barkát.
Lombhullatás előtt koronáját sárgás levelek díszítik, mely télen lehull, és vörös színű vesszői válnak a kertünk díszévé. Japánkertek Kattints ide, és nézd meg, milyen tudnivalókat gyűjtöttünk össze a japánkertekről!