A rendszeres metszés nem csak formásabbá varázsolja gyümölcsfánkat, de javítja a termést is, ezáltal szebb és... A rendszeres metszés nem csak formásabbá varázsolja gyümölcsfánkat, de javítja a termést is, ezáltal szebb és ízletesebb gyümölcsöket kapunk a következő évben. A fiatal gyümölcsfát minden évben formázni, alakítani kell, hogy kialakuljon a végső szép koronaforma, míg az idősebb fánál elég a főágak mellékhajtásait évről ébre visszavágni. Az idősebb almafákon az öregebb ágakból is érdemes egy-egy részt kivágni, mert ezzel a fát új gyümölcsöző hajtások növesztésére serkentjük. Ha a fa már túl dús, érdemes ritkító metszést is alkalmazni, vagyis a zsúfolt keresztező ágakat eltávolítani és ritkítani, hogy a fa többi ága elég fényhez és levegőhöz jusson. © Kovács István A frissen ültetett suhanc csemetét az első télen csak óvatosan szabad metszeni: körülbelül 75 centiméterre a rügy felett. A fiatal fát éles, jó vágó felülettel rendelkező metszőollóval tudjuk visszavágni, míg az idősebb fához már ágvágó is szükséges.
Furán hangzik? Akkor azt mondom, hogy nehéz olyan időszakot találni egy fa életében, amikor nem tenne jót neki a metszés, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a tél végi metszéssel nem okozunk kárt. Gyümölcsfák metszése – Miért metsszük a gyümölcsfákat? A metszés segít abban, hogy új hajtások jelenjenek meg, ezáltal legyen több termésünk. A metszéssel segíthetjük a gyümölcsfát abban, hogy elérje a teljes termőkapacitását. Ugyanakkor a metszés során eltávolítjuk a beteg, száraz ágakat, amik csak gondot okoznak a fa életében. Hirdetés Gyümölcsfák metszése – Hogyan metsszük a gyümölcsfákat? Fontos, hogy mindig éles, tiszta, fertőtlenített szerszámokat használjunk, az életlen, rozsdás eszközök több kárt okoznak, mint hasznot – a sebek nehezebben gyógyulnak be és el is fertőződhetnek. Metszés során ügyeljünk arra, hogy mindig egy rügy elágazásánál végezzük el a metszést. Minél közelebb vágunk ehhez a ponthoz, annál kevesebb energiát pazarol majd el a fa a nem termékeny részekre. Ha szeretnénk szélesebb fát, akkor az oldalra növő rügyeket részesítsük előnyben.
Szeptember elején már egyre jobban érezni a friss őszi levegőt, amely éjszakánként fokozatosan hűl le. Jönnek az első fagyok, így már szedhető a csipkebogyó, miközben […] A ribizlinek két fajtája van, az egyik a piros a másik pedig a kerti változat. Ezeknek a metszése eltér egymástól, így először azzal érdemes tisztában […] A nektarin egy viszonylag újfajta faj, amely a szilva és az őszibarack kereszteződéséből jött létre. A növény nagyon kedvelt a gyermekek körében, hiszen nem szőrös, […] A cseresznyefa hazánk egyik legkedveltebb növénye, hiszen az elsők között terem a nyár eleji időszakban. Ízletes gyümölcséből számos étel készíthető, így fogyaszthatjuk pite formájában, fagyasztott […] A szilvafa metszése minden évben fontos kerti feladat, mindegy, hogy öreg fáról vagy fiatal csemetéről van szó. Ekkor állíthatjuk be a korona leendő formáját, befolyásolhatjuk […] Egy körtefa metszése még egy profibb kertész számára sem egyszerű. Egy kezdőnek hatalmas kihívás lehet egy körtefa lombjának alakítása, a száraz és régi ágak lemetszése […] A diófák rendkívül fontos része a kertnek.
Fontos, hogy a fa lombozata határozott legyen, és biztosítsuk a szellőzöttséget, a jó légáramlást. Ez teszi lehetővé a fa számára, hogy kellő mennyiségű gyümölcs teremjen meg rajta, amelyek így védettebbek lesznek a betegségekkel és kártevőkkel szemben. A metszés után végezzük el a tápanyagutánpótlást, hogy könnyebben kapjon új erőre a növény. Hirdetés
Legjobb eredményei 3x olimpiai bajnok (K-2 500 m, 2004, 2008; K-4 1000 m, 2012) 5x olimpiai ezüstérmes (K-2 500 m, 2000, 2012; K-4 500 m, 2000, 2004, 2008) 31x világbajnok (K-2 200 m, 2005, 2006, 2009, 2010, 2011; K-4 200 m, 1998, 1999, 2001, 2003, 2006; K-1 500 m, 2002, 2003, 2007, 2009; K-2 500 m, 2005, 2006; K-4 500 m, 1999, 2001, 2002, 2003, 2006, 2009, 2010, 2011; K-1 1000 m, 2002, 2003, 2007, 2009; K-2 1000 m, 2005, 2006; K-4 1000 m, 2006) 7x vb-2. Kovács Katalin, Arany Érdemérmes | Kajak-Kenu Sport. (K–1 1000 m, 2010; K–4 200 m, 2007, 2009; K–2 500 m, 2013; K–4 500 m, 1997, 1998, 2007) 3x vb-3. (K-1 500 m, 2001; K-2 500 m, 1999; K-1 1000 m, 1999) 30x Európa-bajnok (K–2 200 m, 2005, 2006, 2010, 2011, 2013; K–4 200 m, 2000, 2006, 2009; K–1 500 m, 2001, 2002, 2008, 2009; K–2 500 m, 2005, 2006, 2010, 2011, 2012; K–4 500 m, 1999, 2001, 2002, 2006, 2013; K–1 1000 m, 2002, 2004, 2009, 2011; K–2 1000 m, 2005, 2006; K–4 1000 m, 2006, 2007); 17x Eb-2. (K-2 200 m, 2009; K-4 200 m, 1999, 2004, 2007; K-1 500 m, 1999, 2007; K-2 500 m, 1999, 2000; K-4 500 m, 1997, 2000, 2004, 2007; K-1 1000 m, 1999, 2001, 2007; K-2 1000 m, 1997, 1999) 2xEb-3.
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia helyszíne a Fejér megyei Sukorón, az akadémia alapkőletételi ünnepségének napján, 2021. MTI/Vasvári Tamás Az akadémia névadója és elnöke, Kovács Katalin minden idők egyik legeredényesebb kajakozója, háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok, 29-szeres Európa-bajnok, gyakran csak "Kajakkirálynő" néven emlegetik. A rendezvényen felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Bp. Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehet. Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. Letették a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapkövét Sukorón. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta. Kovács Katalin úgy fogalmazott: "nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált".
Rámutatott, ma már semelyik sportágban nem dominálnak egyes nemzetek, egyre élesebb a verseny az érmekért, ami folyamatos fejlődést és a tudás még jobb átadását kívánja. A kiemelt akadémiákon ehhez minden feltétel adott – fűzte hozzá. Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakozó, az akadémia elnöke felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Bp. Kovács Katalin kajakos | hvg.hu. Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehet. Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta. Kovács Katalin úgy fogalmazott: "nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált". A névadó az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül.
Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakozó, az akadémia elnöke felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Bp. Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehet. Kovács kati kajak sport. Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta. Kovács Katalin úgy fogalmazott:"nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált". A névadó az alapkőletétel előtt élete első érmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül. (Media24 / Origo)
Csütörtök délelőtt letették az alapkövét a Velencei-tó partján fekvő Sukoró településen a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiának. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. A beruházás eredeti helyszíne a Hajógyári-sziget partja lett volna Óbudánál, ám tavaly szeptemberben egy kormánydöntés - a III. kerület és a főváros támogatása állítólagos hiányában - áthelyezte a tervet a dunántúli tó partjára. A centrumot a West Hungária Bau Kft. építheti. 2024-re lesz kész Az alapkőletételi ünnepségen Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, hogy az akadémia megépítésével Sukoró válhat a hazai kajak-kenu utánpótlás központjává. Jelezte, hogy a utánpótláskorú versenyzők a kollégiumi szárnyban laknak majd és egyéni tanrend szerint tanulnak, ugyanakkor az akadémia a tehetségek menedzselése mellett módszertani központ is lesz. Felirat a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapkövén a Fejér megyei Sukorón, az akadémia alapkőletételi ünnepségének napján, 2021. november 25-én.
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
A névadó az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül.