(Hozzáférés: 2019. június 2. ) Források [ szerkesztés] Az RBMK reaktor a BME Nukleáris Technikai Intézetének honlapján Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Ismertető az RBMK reaktorról az MVM Paksi Atomerőmű honlapján Ignalinai Atomerőmű (angolul) RBMK‑1000 típusú reaktort tartalmazó erőművi blokk elrendezési rajza (oroszul) m v sz Atomreaktorok Urán alapú reaktorok KLT–40 • VVER • RBMK • Nyomottvizes reaktor • Forralóvizes reaktor • Uszoda típusú reaktor • Tenyésztőreaktor • CANDU • VM Tórium alapú reaktorok AHWR • Folyékony sóolvadékos tóriumreaktor • THTR–300
Az atommagban tárolt energia hasznosításának lehetősége a XX. század legjelentősebb tudományos felfedezései közé tartozik. A maghasadást 1939-ben figyelte meg Hahn, Strassman és Meitner. Azt találták, hogy neutronnal való ütközés hatására az uránatom magja két közepes méretű magra esik szét. Később azt gyanították, hogy elméletileg minden atommag elhasadhat, de a gyakorlatban csak néhány urán- és plutóniumizotóp esetében jön létre könnyen a hasadás (neutronok segítségével). Ezek az izotópok ráadásul energetikailag kedvezőbb állapotba jutnak a hasadás során, tehát több energia szabadul fel, mint amennyi a hasításhoz szükséges. Ezt az energiát hasznosítják az atomerőművek. A 235-ös uránizotóp hasadásakor átlagosan 2, 47 neutron keletkezik. Ha ezek közül átlagosan egynél több neutront lassítanának le, akkor a hasadást előidéző neutronok száma folyamatosan növekedne. MI a különbség a szabályzó-rúd illetve a moderátor között az atomreaktorokban?.... Ez azt eredményezné, hogy egyre több hasadás következne be azonos idő alatt. A hasadások számának növekedését folyamatosan egyensúlyban kell tartani a neutronok számának szabályozásával.
Tápvízelőmelegítő 15. Tápvízszivattyú 16. Hűtővízszivattyú 17. Keringető szivattyú 18. Villamos távvezetékhez 19. Friss gőz 20. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. Beton sugárvédelem, konténment A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul вода-водяной энергетический реактор, ВВЭР, VVER) a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is. A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik. A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül 297C°-ra melegít fel. Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar). Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni.
Atomerőműben viszont a maghasadásokból felszabaduló energiát hasznosítjuk. Az atomerőművek típusai A világon számtalan atomerőmű fajtát alkalmaznak az energiatermelésben. A különböző atomerőmű típusokat a bennük használt atomreaktor fő jellemzői alapján szokás csoportosítani. A ma leginkább elterjedt energetikai reaktor típusok: Könnyűvizes reaktorok: ezekben mind a moderátor, mind a hűtőközeg könnyűvíz (H2O). Ebbe a típusba tartoznak a nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR: Boiling Water Reactor) reaktorok. Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU): a moderátor, és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O). Grafitmoderátoros reaktorok: ezen belül a gázhűtésű reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor), és a könnyűvízhűtésű reaktorok (RBMK). Egzotikus reaktorok (gyors tenyésztőreaktorok és egyéb kísérleti berendezések). Újgenerációs reaktorok: a jövő reaktorai Kapcsolódó szócikkek: Atomenergia, felhasználása, atomerőművek Magyaroszágon és a világban Atomenergia Paksi Atomerőmű Zrt. Urán
Az orosz vakcina esetében azonban a több ezer fős San Marinó-i és a több millió dózis beadása után vizsgált brazíliai mintán sem észleltek enyhe mellékhatásoknál többet. Ezzel megdőlne az az elmélet, hogy a vérrögök a vírusvektoros vakcinák sajátjai, és az sem tűnik valószínűnek, hogy Oroszország hallgatná el az ilyen eseteket, hiszen Brazíliától Argentínán át Szerbiáig több helyen oltottak nagy számban Szputnyikkal, és egyik országból sem jeleztek hasonlót – ahogy a Magyarországon észlelt vérrögös esetek is az AstraZeneca oltásához kapcsolódtak. Elitkolt adatok vagy részrehajlás fűti az ellentéteket? A Nature-nek nyilatkozó kutatók ettől függetlenül arra tippelnek, hogy a WHO és az EMA egyelőre azért nem adta meg az engedélyt a Szputnyik V-nek, mert Oroszországban nincs meg sem a technika, sem a hajlandóság arra, hogy megfelelő mértékben figyelemmel kövessék az oltás mellékhatásait. A WHO a jelek szerint még nem kapott erre vonatkozóan elegendő adatot a Gamaleja Intézettől, és a szervezet munkatársai még mindig vizsgálják az oroszországi vakcinagyártó üzemeket és a klinikai vizsgálatok helyszíneit – ha ezek a vizsgálatok rendben zajlanak, és az átláthatósági kérdés is tisztázódik, máris jobb eséllyel indul a Szputnyik az engedélyekért.
2021. ápr 18. 7:20 #Sputnyik vakcina #mellékhatások #oltási reakciók Fotó: Northfoto Az orosz vakcinával való oltás után ezek a mellékhatások és oltás utáni reakciók léphetnek fel. A Szputnyik V vakcina beadása után ezek lehetnek az oltási reakciók: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés. Mivel lehet kezelni az oltási reakciót? A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek - írja az Egészségkalauz. Miután az orosz oltóanyag is ún. vektorvakcina, amelynek előállítása hasonlít az Astra Zeneca vakcinájához felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a trombózisveszéllyel az orosz oltóanyag esetén. Ahogy korábban megírták, Orosz Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint a Szputnik V esetében nem kaptak egyetlen jelentést sem trombózisról, azaz nem okoz vérrögöket.
Az sem segített a készülő orosz vakcina jó hírnevének, hogy hónapokkal korábban azzal gyanúsították meg az orosz titkosszolgálatokat, hogy hackertámadások útján próbálják ellopni a nyugati vakcinakutatások eredményeit. Mindezek ellenére Vlagyimir Putyin augusztusban az állami tévében jelentette be, hogy világelsőként készült el a koronavírus elleni orosz oltóanyag, és bár a tömeges oltást csak januárban kezdhetik meg, az egészségügyi dolgozók és az idősek hamarosan megkaphatják a szert. A nemzetközi tudományos közösség tajtékozva fogadta a hírt, amit semmilyen hivatalos, nyilvános adat nem támasztott alá, még az orosz klinikai kutatóintézetek szövetségének elnöke is azt nyilatkozta, hogy szégyent érez hazája miatt, és a klinikai vizsgálatok vége előtt kockázatos bárkit is beoltani a saját gyártású vakcinával. A meggyőző adatok több országban felülírták a politikát Azóta viszont nagyot fordult a világ. 2021 februárjában, a Lancet orvosi szaklapban megjelent az első jelentés a klinikai vizsgálatok 3. fázisáról, amely szerint a Szputnyik V a koronavírus-fertőzés tüneteinek megjelenése ellen 91, 6 százalékban, míg a súlyos betegség ellen 100 százalékban véd.
Nemzeti szinten kell gondoskodni az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz oltóanyag beszerzéséről, ha az Európai Unió nem lép – mondta a német egészségügyi miniszter. Jens Spahn egészségügyi vezetőkkel tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a kormány támogatja a Szputnyik V EU-s engedélyeztetését. Így az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) indított eljárásban az oltóanyagokért felelős német szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (PEI) vállalta el az úgynevezett raportőri szerepet. Ez azt jelenti, hogy német vezetéssel folytatják a fejlesztők által benyújtott adatok értékelését, elemzését. A miniszter kiemelte: kapcsolatban állnak az orosz partnerekkel, és támogatják azt a törekvésüket is, hogy gyártási kapacitást biztosítsanak a Szputnyik V-nek Németországban vagy máshol az EU-ban. Az is elképzelhető, hogy hamarosan megköttetnek az első szerződések. Ehhez azonban tisztázni kell még, hogy mikor mekkora mennyiség állhat rendelkezésre a szérumból – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.