Sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek. Ár: 5. 630 Ft Imonax c (régi nevén Immunax-C) kapszula 60 db Hatónyagai: Grifola frondosa kivonat, Agaricus blazei, Murill kivonat, Ganoderma lucidum kivonat, Acerola kivonat. 9350 Ft - Vargastem kapszula 90db - Egészségpláza Budapest. 630 Ft Imonax gan (régi nevén Immunax-Cor) kapszula 60 db Fő komponense a Ganoderma lucidum extraktuma. 630 Ft Imonax teo (régi nevén Immunax-Osteo) kapszula 60 db Gyógygomba, zöld tea (EPCG) és acerola kivonat keverék. 630 Ft Metanax (régi nevén Vargadiet) kapszula 90 db Tartalmaz: Camellia sinensis, Eperfa levél kivonat, Grifola frondosa. Ár: 8. 015 Ft
ATV - GYÓGYÍTÓ GOMBÁK Gyógygombák Paor Lilla beszélget Varga Gábor hatóanyagszakértővel és Kiss Szabolcs pácienssel. Forrás: ATV - Csak természetesen Szerző: Paor Lilla
Ezek az anyagok hasznosak lehetnek az emberi szervezetnek is, hiszen hasonló védelmi funkciót tölthetnek be az emberi szervezetben, és fogyasztásuk védelmet nyújthat több - a szervezetet ért - káros hatással szemben. A flavonoidok számos kedvezo tulajdonsággal rendelkeznek. hozzájárulnak a keringési zavarok helyreállításához és segítenek sejtjeink jobb oxigénellátásában, anyagcsere folyamatokban; csökkenthetik a kemoterápiás és sugárkezelések nemkívánatos mellékhatásait. Ezért fogyasztásuk mindenki számára ajánlott. Legjelentősebb flavonoid források a bogyós gyümölcsök, valamint a leveles zöldségek és hagymafélék. A flavonoid tartalmú készítményekkel megelozhetjük a nemkívánt szív- és érrendszeri problémák és a daganatos elváltozások kialakulását. Adagolás: Átlagos adagolás: 3x1 Kezdje az adagolást 2x1 kapszulával, majd 4-5 naponként az alábbi sáv szerint növelheti a dózist: 3x1 - 2x2 -maximálisan 3x2-ig növelhető szükség szerint. Varga gyógygomba apigenin dosage. Idősebb korban termékeink használata során kezdetben alacsonyabb adagolást javasoljuk, amely fokozatosan növelhető.
Önmagában az, hogy mi rákellenes és mi rákkeltő nagyon sok tényező határozza meg: pl. a dohányzás dramatikusan csökkenti az őssejtek számát és amellett erős a rákkeltő hatása. Kiszerelés: 90db 510mg hatóanyag kivonatot tartalmazó kapszula. Összetevők: Hatóanyagai között megtalálható az apigenin, Hericium erinaceus (süngomba, cseppkőgomba), Hernyógomba, számos flavonoid típus, vörös áfonya, kék áfonya, fekete szeder kivonat, Agaricus blazei Murill, Bokrosgomba, Ganoderma lucidum, brokkoli kivonat Adagolás: Vargastem adagolása: 3X1 Az első héten napi 1 kapszula, második héttől igény szerint napi 2X1 kapszulára emelhető, harmadik héttől igény szerint napi 3X1 kapszulára emelhető a dózis. Varga Gábor gyógygomba könyve: RÁK, DIABÉTESZ ÉS MÁS BETEGSÉGEK. Maximális adag naponta 3X2 kapszula. Étkezés előtt 15-30 perccel javallott, így a legjobb a felszívódása! Amennyiben szédülés, hányinger jelentkezik vagy nehezebben tud aludni, ne növelje tovább a dózist! Azt a dózist hagyja meg, ahol a legjobb a közérzete.
Őszinte elismerésem és tiszteletem munkásságához. Csak egy kérdés merül fel bennem a kutató szerzővel és könyvével kapcsolatban: Miért nincs több Varga Gáborunk? Dr. Repa Imre, egyetemi tanár
A most zajló Eucharisztikus Világkongresszus egyik, nem "csak" katolikus szempontból kiemelkedő eseménye Ferenc pápa rövid magyarországi látogatása. Ha visszatekintünk az időben, érdemes felidézni, mikor fordult elő korábban, hogy a katolikus egyház feje ellátogasson Magyarországra. Annál is inkább, mert II. János Pál pápa két magyarországi útját élénken őrzi a közemlékezet, ám az első hazai "pápalátogatásra" sokkal régebben és döntően más körülmények között került sor. A négy későbbi pápa budapesti útjai Lássuk előbb azokat a pápákat, akik úgy jártak Magyarországon, hogy ittjártukkor még nem ők voltak Róma püspökei. A 20. II. János Pál: II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. augusztus 16-20. (MKPK Sajtóirodája, 1991) - antikvarium.hu. századból négy ilyen példát lehet hozni. Achille Ratti, aki XI. Piusz (pontifikátusa, pápai kormányzati ideje: 1922–1939) néven foglalta el pápai trónt, s az 1800-as évek végén szülővárosa, Milánó nagynevű, Szent Ambrusról elnevezett könyvtára, az Ambrosiana könyvtárosaként járt Budapesten. A 20. század vatikáni reformjainak motorja (nevéhez fűződik a II. vatikáni zsinat), a későbbi XXIII.
Magyarországra látogat Ferenc pápa – számolt be az M1 déli Híradójában egy vatikáni tudósító Twitter-bejegyzésére hivatkozva. Az információ szerint a katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapjára, szeptember 20-ra érkezhet Magyarországra. Az értesülést hivatalosan még nem erősítette meg a Vatikán, de az M1 más forrásból is úgy értesült, hogy ősszel várható a pápa magyarországi útja – tették hozzá. Kétszer járt Magyarországon a pápa. Áder János államfő február 14-én a Vatikánban a közmédiának nyilatkozva számolt be arról, hogy Magyarországi látogatásra hívta Ferenc pápát a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. A köztársasági elnök elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson. Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II.
Forrás: RTL Klub A pápa 1991-ben járt először Magyarországon. II. János Pált még 1988-ban hívta meg Paskai László bíboros, miután egyeztetett az állami vezetőkkel. A pápai látogatás a meghívás után még három évet váratott magára. II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án érkezett Máriapócsra. Négynapos látogatása alatt Máriapócson kívül szabadtéri szentmisét tartott Esztergomban, Pécsett és Budapesten. Szinte valamennyi alkalommal szólt a fiatalokhoz. Látogatása több százezer hívőt vonzott. Minden helyszínen ezrek hallgatták a pápát. A pápa 1991-ben találkozott még magyar fiatalokkal a Népstadionban, betegekkel a budapesti Bazilikában, a tudomány és a művészet képviselőivel, valamint a zsidó hitközségek delegációjával. II. János Pál pápa Magyarországon. János Pál a szabadtéri szentmiséken túl istentiszteletet tartott Debrecenben is. A Református Nagytemplomban. II. János Pál 1991 után még egyszer, 1996-ban is ellátogatott Magyarországra. A pápa akkor már nem járta be az egész országot: Pannonhalmán és Győrött tartott szentmisét.
Henrik lemondott követeléseiről. A rendszerváltás utáni események Sokkal ismertebbek és jobban dokumentáltak azonban II. János Pál pápa (1978–2005), vagyis Karol Józef Wojtyła hozzánk időben közelebb eső, 20. századi útjai. A szocializmus éveiben Közép-Kelet-Európában roppant népszerű, lengyel egyházfő magyarországi látogatásainak különös jelentőséget kölcsönzött – főleg az elsőnek -, hogy a rendszerváltás után nagyon kevéssel került rá sor. Karol Wojtyla, II. János Pál kétszer járt hazánkban pápaként Forrás: WIkipedia 1991. János Pál pontifikátusa során 104 apostoli utat tett meg, abszolút modern egyházfő volt e tekintetben. Az, hogy ellátogat Magyarországra, még 1988-ban dőlt el, látogatására végül 1991. augusztus 16-i kezdettel került sor. Felkereste a magyar katolikus egyház fejének székvárosát, Esztergomot, ezen kívül a kiemelkedő kegyhely, Máriapócs, valamint a nagyvárosok közül Pécs és Debrecen fogadta őt, míg augusztus 20-án szentmisét mutatott be a Hősök terén, Budapesten. A következő pápalátogatásra pedig alig öt évet kellett várni: Várszegi Asztrik akkori pannonhalmi bencés főapát kezdeményezte, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád hívja meg a pápát.
Az alkalmat erre az szolgáltatta, hogy akkor volt ezeréves a Pannonhalmi Főapátság. 1996. János Pál eleget tett a meghívásnak, 1996. szeptember 6-án érkezett Pannonhalmára, ahol többek között Horn Gyula akkor miniszterelnökkel is találkozott, majd a rákövetkező napon a közeli Győrben szentmisét celebrált, s ezt követően tért vissza Rómába. E látogatás óta negyed évszázad telt el: Magyarország 2021-ben fogadja ismét a katolikus egyház fejét, immár I. Ferenc pápa személyében.
Pál pápa Forrás: Wikipedia Az első pápa érkezése és Búvár Kund Visszatérve a feltett kérdésre: Magyarország először 1052-ben fogadta az akkor pápát, aki kifejezetten diplomáciai céllal érkezett ide, nevezetesen Pozsonyba. IX. Leó (1049–1054), vagyis Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja a békét szándékozott kieszközölni útjával I. András magyar király és III. Henrik német-római császár, tehát két keresztény uralkodó között. Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, IX. Leó pápa, 1052-ben járt Pozsonyban Forrás: Wikipedia III. Henrik ugyanis pár éven belül több ízben is Magyarország ellen fordult, I. András pedig fegyverrel védte az országot. E viszály talán legismertebb, a magyar közgondolkodásban legjobban megmaradt története Búvár Kund, vagyis Zotmund állítólagos cselekedete, aki Pozsonynál meglékelte a német hajókat. Ami tény, hogy e viszály csak 1058-ban ért véget, a morvamezei békével, de ekkor III. Henrik császár már két éve halott volt, így nem mondhatjuk azt, hogy a pápai közvetítés hozta volna el a békét, ami magyar szempontból sikert hozott, hiszen az akkor nyolcéves IV.