1. nap: Indulás Szombathelyről 6. 00-kor. Folyamatos utazás rövid pihenőkkel a cseh fővárosba. A délután folyamán helyi idegenvezető kíséretében ismerkedünk a cseh fővárossal: a Vencel tér, Óratorony és környékének nevezetességeit keressük fel. Szállásunk 3 éjszakán át Prága külvárosában lesz. Szállásfoglalás, vacsora. 2. nap: Reggeli után folytatjuk prágai sétánkat, a várat, azaz a Hradzsint, az Aranyművesek utcáját, a Szent Vitus Katedrálist és ezek környékét járjuk be sétánk során. Sétálunk a hangulatos Óváros téren és Prága büszkeségén, a barokk szobrokkal díszített Károly hídon (Európa egyik legszebb hídja). Ezután szabad program Prágában. Csehország | Prága és a Dél-Cseh Kastélyok | 5 Napos Buszos Körutazás Csehországban | Prága Utazási Iroda. Prágával történő ismerkedésünket egy kora esti Moldvai hajózással fejezzük be, ahol egy kellemes, büféasztalos vacsorát is elfogyaszthatunk. Szállás az előző helyen. 3. nap: Reggelit követően k irándulás a nyugat-csehországi Karlovy Vary ba, Európa egyik híres fürdővárosába. A szép fekvésű városban ma is sok pompás épület emlékeztet az Osztrák-Magyar Monarchia időszakára, amikor Karlsbad a nemzetközi arisztokrácia egyik fő találkozóhelye volt.
Hírlevél feliratkozás-MAILCHIMP. Hírlevél feliratkozás - Az e-mail megadásával hozzájárulsz hírleveleink küldéséhez. Bővebb információra van szükségem, ezért az alábbi elérhetőségeimen keresztül kérem keressenek meg. A honlapon szereplő helyesírási hibákért, aktualitását vesztett árakért és akciókért, illetve az árkalkulációs program esetleges hibáiért, valamint a képekben, leírásokban fellelhető hibákért, eltérésekért a felelősséget nem vállaljuk. Az utas által készített opcionális foglalás nem számít véglegesnek. Kizárólag a munkatársaink által visszaigazolt árak, adatok, leírások, képek tekintendők véglegesnek. Weboldalunk használata közben megadott, azonosításra alkalmas, személyes adatok begyűjtése és feldolgozása megfelel az érvényes magyar adatvédelmi előírásoknak (1992. évi LXIII. törvény). Prágai séták - Csehország - Prága és környéke Prágai séták Prágai séták A szervező utazási iroda megnevezése: Prágai séták & Tábor, Telc Program 1. nap: Budapest-Velké Popovice-Prága Elutazás a kora reggeli órákban Budapestről.
Mentesített jövedelemrész További kedvező rendelkezés, hogy – az őstermelőkhöz hasonlóan – az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó alól. Ennek következtében az adóelőleget is csak az adóköteles rész után kell fizetnie a jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak. Példák 1. Az informatikus bevétele: 20 000 000 forint, Jövedelme a 40 százalék költséghányad miatt: 12 000 000 forint, Ebből adómentes az éves minimálbér fele ami a 2021. évi adatok alapján: 1 004 400 forint, Adóköteles jövedelme (12 000 000 – 1 004 400): 10 995 600 forint, Fizetendő személyi jövedelemadó (15 százalék): 1 649 340 forint. 2. A fuvarozó egyéni vállalkozó bevétele: Jövedelme a 80 százalék költséghányad miatt: 2 400 000 forint, Adóköteles jövedelme (2 400 000 – 1 004 400): 1 395 600 forint, 209 340 forint. 3. A boltos egyéni vállalkozó bevétele: Jövedelme a 90 százalék költséghányad miatt: 2 000 000 forint, Adóköteles jövedelme (2 000 000 – 1 004 400): 995 600 forint, 149 340 forint.
Fontos, hogy ami költségként levonásra kerül az elismert és igazolható kell hogy legyen! A fennmaradó jövedelem után, ami tulajdonképpen a vállalkozói adóalap számolandó el a vállalkozói jövedelemadó. Fontos ismernünk ehhez kapcsolódóan a jövedelem minimum szabályát is! A szabály szerint jövedelem minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2%-át kell tekinteni. Ha a bevétel és kiadás egyenleg meghaladja a jövedelem minimumot, akkor az lesz az adózás alapja. Abban az esetben, ha nem éri el, úgy a jövedelem minimum szerint kell adózni, ha a vállalkozó nem él a nyilatkozat tételi jogával. A vállalkozó személyi jövedelemadó mértéke 9%, természetesen itt is vannak adókedvezmények, pl. : kisvállalkozások adókedvezményei. A vállalkozói osztalék alap tulajdonképpen nem más, mint a vállalkozó adózás után megmaradt jövedelme. A vállalkozói osztalék alap után az adó mértéke 15%. Egyéni vállalkozók és az áfa? Az egyéni vállalkozó lehet áfa alany, illetve áfa mentes. A vállalkozói tevékenységének kezdetekor kell eldöntenie, hogy melyik legyen.
Akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét (20 088 000 Ft) nem haladta meg, és az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 24 000 000 Ft-ot. Az az egyéni vállalkozó viszont, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást akkor választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét (azaz 100 440 000 Ft-ot) nem haladta meg. Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét (vagyis az 1 200 000 Ft-ot) nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem kiszámítása során a vállalkozói bevételeiből az Szja tv-ben meghatározott költséghányadot vonhat le.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak az adóévben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja ezt, akkor a 18, 5% társadalombiztosítási járulékot az 1 200 000 Ft feletti összeg után kell megfizetnie. Szeretnénk kiemelni ugyanakkor, hogy a társadalombiztosítási járulék havi alapja legalább a minimálbér: amely vagy a tárgyhónap első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb havi összege, vagy a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Szociális hozzájárulási adó Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő SZOCHO alapja az átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem. Vagyis 2022. évtől SZOCHO mentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét (1 200 000 Ft-ot) meg nem haladó része. Fontos kiemelni, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó minimális alapja továbbra is a minimálbér 112, 5%-a lesz, vagyis a minimum-adóalap figyelembevétele ezután is kötelező.
Aktualitások Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak és az átalányadózást választónak 2019. január 14-éig kell megfizetnie (mivel január 12-e szombatra esik) a 2018. negyedik negyedévi adóelőleget. Az adóelőleg összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek. Ilyen esetek például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik - a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása. Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege Az szja-törvény 47. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap.
kormányrendelet szerinti kiskereskedelemből származik. Átalányban megállapított jövedelem adómentes része Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében is (az őstermelőkhöz hasonlóan) adómentes az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem. Az egyéni vállalkozónak ugyanúgy meg kell állapítani a jövedelmét, mint korábban, adóelőleget is csak az adóköteles rész után kell fizetnie. Költséghányadok Módosultak az átalányadózók jövedelmének megállapításához alkalmazható költséghányadok, és azok száma is csökkent. Azonos költséghányadot érvényesíthetnek a kiegészítő és a nem kiegészítő tevékenységet folytatók. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányadot alkalmazhat (a korábbi 83, illetve 87, 93 és 97 százalék helyett). Továbbra is tevékenységtől függően eltérő költséghányadot lehet alkalmazni a bevétellel szemben a jövedelem számításakor.
Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan támogatás minősül, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Lássuk, hogy a bevételeket milyen időpontban kell számításba venni! A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a különböző formában megszerzett bevételnek mi a szerzési időpontja. Pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Ha például a kisadózó vállalkozás olyan szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési időpontja 2017. december 16., a számla kiállításának időpontja 2017. december 18., de az ellenérték jóváírásának időpontja 2018. január 10., akkor ez a pénzbevétel a 2018. évben számít megszerzett bevételnek.