Érdemes beadatni vagy sem? Van olyan közületek, aki megkapta már? Milyen oltást kaptatok és milyen hatásai voltak? Írjátok meg kommentben! Iratkozz fel a blogra, kommentelj, illetve kövess Instagramon, Facebookon és YouTube -on is!
"Hogy ki, miért nem, azt nem tudom, de én személy szerint nem bízom benne, úgy, hogy még a teszt sem közel 100 százalékos" – mondja. Egy határközeli megyei kórház egészségügyi dolgozója úgy nyilatkozott: benne személy szerint nincs sem ellenérzés, sem hurráoptimizmus. "Egyszerűen kivárok. Ismeretlenek a vírus hosszútávú hatásai, bár a tapasztalat sok jót nem mutat. " Mint mondja, túl sok a szövődmény, túl magas a halálozás, sok embernél hónapok múlva is vannak panaszok. Oltassunk vagy ne oltassunk? – XVMEDIA 2.0. Ez nyilván az oltás mellett szól. De ezzel szemben szintén ismertelenek az oltás hosszútávú hatásai. "Nem tudom, hogy a néhány hónapos védettség mekkora nyereség, ugyanis közben mutálódik (például Angliában) a vírus, és az új variánsra már az is előfordulhat, hogy nem ad védettséget. " A mai sajtóhírek szerint egyébként a mutálódott brit vírusra is alkalmas a Pfizer vakcinája - teszi hozzá a lap. Továbbiak a cikkben
Régen, amikor bevezették az influenza elleni védőoltást, olyan munkakörben dolgoztam, ahol "ajánlott" volt az oltás felvétele. Két hétig nagyon beteg voltam tőle. Ennek okán szkeptikus vagyok a Covid-vakcinával kapcsolatban. De ha ehhez kötik a munkába járásomat, beoltatom magam, hiszen Magyarországon dolgozom. Ez engem nemcsak a munkahely miatt érint, hanem azért is, mert így tudom látogatni az unokáimat. Oltassunk vagy ne u. Ez a legfontosabb számomra, és ha ez az ára, akkor legyen – mondta Lívia. Elég sokan gondolkodnak Líviához hasonlóan, és többen is azt mondták, hogyha ez lesz az ára annak, hogy utazhassanak vagy dolgozhassanak, akkor beoltatják magukat, de egyébként nem. Az oltás mellett voksolók pedig azt mondják, hogy a vírust csak ilyen módon lehet kordában tartani, ezért fontos, hogy minél többen oltakozzanak. (hd)
Bokáig ér a sár a Páskomliget lakóparkot átszelő úton. Kilencven telek még vevőre vár, de hatvan ház már elkészült. Amerre nézünk, szebbnél szebb családi házak magasodnak, harmincba már be is költöztek, de másik 29 család keservesen megbánta, hogy Pécelen építkezett. Pedig reménykedtek, hogy idén karácsonykor birtokba vehetik a bankhitelből vásárolt új otthonaikat. Azonban a lakók és a kivitelezők szerint Horváth Tibor (54) polgármester nem ad engedélyt a vízóra bekötésére, ami a lakhatási engedély kiadásának feltétele. – Majd 30 millió forint hitelt vettünk fel a házra, aminek már fizetjük a törlesztőrészletét és a fűtését. Mégsem lakhatunk benne, mert Horváth Tibor polgármester nem járul hozzá – bosszankodott a Blikknek egy neve elhallgatását kérő budapesti házaspár. Ugyanezért kesereg egy 31 éves férfi és a felesége. A házaspár arról álmodozott, karácsonyra a szűk albérletből a tágas otthonukba költözhet. – Van egy kétéves kisfiunk, a második gyerekünk pedig februárban érkezik. A babaváró hitel és a csok mellé 30 milliós kölcsönt vettünk fel – sóhajtotta a férfi.
Számszerűsítve: a négy kútnak csak a fúrási munkálatai kerülnének 150 millió forintba és akkor a bennük lévő vizet még nem vizsgálták, és főleg nem kötötték be a tározókba. © Túry Gergely Ennek ellenére a város megpróbálkozik a fejlesztési munkálatokkal: Horváth Tibor szerint szerint ha négy kutat nem is, de kettőt-hármat az elkövetkező években tudnak fúrni, be tudnak kötni a hálózatba. Amíg viszont nincsenek kutak, a város víztározói képtelenek kiszolgálni a négyezer köbméteres nyári péceli vízfogyasztást, vagyis a korlátozások ezek híján a jövőben nemhogy maradni fognak, de még szigorodhatnak is: korábban vezethetik be őket. Horváth Tibor szerint nem időpont, hanem időjárásfüggő, hogy mikor vezetik be a korlátozásokat: mind a víztározók, mind pedig a kutak olyan szenzorrendszerrel vannak ellátva, amiknek köszönhetően pontosan nyomon követhető a bennük lévő vízszint, így ha a DPMV riadót fúj, pillanatok alatt be tudják vezetni a korlátozásokat. Annak ellenére, hogy a polgármester szerint is a legjobb lenne őket elkerülni.
lát el egy egykori VT-Arrivás, majd Volánbusz alvállalkozónál futott Citaróval [MWS-386]. A fentiek mellett pedig Pécel az elsők között volt, ahol koncessziós módon indítottak a kétezres évek elején saját helyi járatot. A szolgáltató ekkor a Pécelbusz Kft. volt, az útvonal pedig (apróbb módosításokkal) a mai napig közel azonos, és két részre osztott: északi szakasz (a Pesti úttól északra eső településrészt bejáró vonal); déli szakasz (előbbitől délre eső területeken közlekedő járat). Részletesebb nézetért kattintson a képre! Részlet a helyi újság 2003 nyári egyik számából, melyben a helyi járat a téma. Scan: Horváth Tibor. Egy igényesen kivitelezett térkép az éppen érvényben lévő terelésről. A menetrendben ugyan nincs két külön járatként jelölve, de az egyes indulásokból kiderül, hogy a járatok nagyobb része csak az északi oldalon közlekedik, néhány összevont indulás van, mely a déli részt is kiszolgálja. Részint érthető, hiszen az északi városrészben semmilyen közösségi közlekedési forma nincs jelen, míg délen a fentebbi bekezdésben ismertetett 169E közlekedik.
Mit jelent ez és milyen eredmény várható tőle? Nos, ez nagyjából azt jelenti, hogy a szociális célú vízfelhasználás érdekében egy adott területen a lakosságot a vízfogyasztás ésszerű korlátozására kérik: ne használják az ivóvizet kocsimosásra, medencetöltésre és hasonlókra és egyebekben is takarékosdkodjanak a vízzel. Eredmény? Amint a péceli példa mutatja, nulla. Egy hét után segít az országgyűlési képviselő és a katasztrófavédelem? Felmerül a kérdés, vajon miért kellett ennyit várni? Fel vannak készülve a magyar települések hasonló helyzetekre? Nagyon úgy tűnik, hogy nem. Amint a péceli polgármester is írja, nem jelent végleges megoldást az intézkedéssorozat, mindenki minimalizálja a vízfogyasztását. Vajon meddig adatik meg az a kényelem, hogy megnyitjuk a vízcsapot, és jön belőle a víz? Igyekszünk megtudni, hogy ki, mit tesz Magyarországon azért, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek. víz vízhiány klímaváltozás Pécel