A fehérvérsejtek A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű, sejtmagvas alkotórészei a vérnek. Egészséges emberben 1 mm 3 vér 4-10 ezer fehérvérsejtet tartalmaz. Fehérvérsejtek a vörös csontvelőben és a nyirokszervekben képződnek. A szervezet védekező rendszerének tagjai. Három fő típusuk van: a karéjos magvú granulociták, a nagyméretű monociták és a kisebb nyiroksejtek, más néven limfociták. Közülük a granulociták aránya a legnagyobb. Mindegyikük más-más szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Több fajtája ismert, ezek mindegyikének megvan a szerepe, eltérés esetén jellemzőek lehetnek egy adott betegségre.
A véralvadásban van fontos szerepük. A fehérvérsejtek a keringő vérben általában gömbölyű, maggal is rendelkező, teljes értékű heterogén sejtpopulációt alkotnak. Osztályozásuk sokféle szempont szerint történik. Mi itt a szemcsézettség szerinti felosztást követjük. Eszerint lehetnek szemcsézett citoplazmájúak, ezek a granulociták, és szemcsézetlen citoplazmájúak, ezek az agranulociták. A granulociták a szemcsék festődési tulajdonságai alapján tovább osztályozhatók neutrofil, eosinofil és basofil granulocitákra. Az agranulociták két alcsoportját a monociták és a limfociták alkotják. A granulociták a vörösvérsejteknél nagyobb, szabálytalan, lebenyezett maggal rendelkező sejtek. Aktív amöboid mozgással változtatják a helyüket, az erekből kilépve körbeveszik a szervezetbe hatoló idegen anyagokat. Kisebb szemcséket vagy baktériumokat képesek fagocitálni is, ezért mikrofágoknak is nevezik ezeket. A neutrofil granulociták szemcséi savas és bázikus festékkel egyaránt festődnek. A basofil granulociták bázikus festékkel erősen festődnek.
Szöveti makrofágok - idegen anyagokat fagoc itálnak. Az alakos elemek közé tar toznak még a vérlemezkék, amik a vörös csontvelőben képződnek, nincs sejtmagjuk, méretük kb 2-5μm. Véralvadásnál, érpályák védelménél és helyreállításánál van szerepük. A vérplazma a vér folyékony ál lománya. Kb. 92%-a víz. Benne oldott sók, ionok (Na+, K+, Cl-, Mg2+, Ca2+), fehérjék (a lbuminok, globulinok, fibrinogén), hormonok, szerves anyagok (glükóz, AMS-ak, zsírsavak), bomláster mékek (karbamid, bilirubin) vannak. Funkciója a sze rvetlen ionok, gázok szállítása, a tápanyagok szá llítása, a véralvadás kialakítá sa, az ozmotikus nyomás és a puf ferkapacitás szabályozása.
Látogatható: január, február: 10. 00 - 14. 00 előzetes bejelentkezéssel, hétfőn zárva március, április: 10. 00 - 16. 00, hétfőn zárva május: 10. 00 - 17. 00, hétfőn zárva június, július, augusztus: 10. 00 - 18. 00, hétfőn zárva szeptember, október: 10. 00, hétfőn zárva november, december: 10. 00 előzetes bejelentkezéssel, hétfőn zárva Az utolsó járat a zárás előtt 2 órával indul! Megközelítés: a Hortobágyi Vadaspark a nemzeti park járművével közelíthető meg, mely a Pásztormúzeum melleti parkolóból indul minden egész órakor. Enyhe Értelmi Fogyatékos Tanulók Tanmenete. Jegyvásárlás a Hortobágyi Csárda épületében található Tourinform Hortobágy irodában A helyszínen büfé és ajándékbolt üzemel. Csoportok részére előzetes bejelentkezés szükséges! Email: Tel. : 52/589-000 • 52/589-321 (hétfő kivételével 9. 00 és 17. 45 között) ONLINE jegyvásárlás Belépőjegyek: teljes árú: 1600 Ft/fő gyerek (3 és 6 éves kor között)/ diák (6 és 26 éves kor között)/ nyugdíjas (62 év fölött): 1000 Ft/fő családi (2 felnőtt, 2 gyerek): 3400Ft/család családi jegy váltásakor minden további gyerek/ diák esetén kedvezményes jegy váltása lehetséges: 600 Ft/fő Jegypénztár a Hortobágyi Csárda épületében lévő Tourinform Irodában.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben