Kerületi szögek tétele: Tétel: Egy körben az ugyanahhoz az ívhez tartozó kerületi szögek egyenlők. Bizonyítás: Ez a tétel következik a középpont i és kerületi szögek tételé ből, valamint abból, hogy egy körívhez egyetlen középponti szög tartozik. Kerületi szögek tétele A kerületi és középponti szögek tételé ből következik a következő tétel: Egy körben az ugyanazon ívhez tartozó kerületi szögek egyenlők. A kerületi szögek tétele szerint, az A C B? euklideszi látószög nem változik miközben a C pont végigfut ezen az íven. Az A C B? Matematika - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. gömbi látószög viszont nem állandó, azaz a kerületi szögek tétele a gömbön nem érvényes. Lásd még: Mit jelent Középpont, Középponti szög, Bizonyítás, Kör, Középponti szögek tétele?
A körszelet a körlapnak a kör egy húrja (h) és a hozzátartozó körív (CD Tovább Szelő tétel Ha egy körhöz egy külső "P" pontból szelőket húzunk, azt tapasztalhatjuk, hogy ahogy a szelő végigsöpör a körön, A "P" ponttól a távolabbi metszéspontokig terjedő szakaszok egy darabig növekednek, ugyanakkor a közelebbi metszéspontokig terjedő szakaszok csökkennek. Kerületi szögek tétele | Matekarcok. A "P" ponttól a távolabbi metszéspontokig terjedő szakaszok (PB1, PB2, PB3) egy darabig növekednek, ugyanakkor a közelebbi metszéspontokig Tovább Aranymetszés 2018-04-22 Aranymetszés, mint speciális arányt, szokták úgy is emlegetni, hogy "divina proportione", azaz az "isteni arány". Definíció: Aranymetszésről beszélünk, amikor egy mennyiséget, illetve egy adott szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Rajz és formula: Aránypárral: p:q=q:(p+q) Zeising német Tovább Apollóniusz kör Definíció: Apollóniusz kör azon pontok halmaza (mértani helye) a síkban, amely pontoknak két adott ponttól való távolságainak aránya állandó.
Az adott szakasz a két szimmetrikus körív közös húrja. Ennek végpontjai nem tartoznak a látószögkörívhez. A szerkesztési eljárást az ábráról leolvashatjuk: Az szakasz egyik végpontjából felmérjük az α szöget. Az új szögszárral, a szakasz végpontjában, merőlegest emelünk. A megszerkesztett merőleges és az szakasz felezőmerőlegesének a metszéspontja lesz a látószögkörív középpontja. Azt, hogy valóban a két szimmetrikus körív a megfelelő ponthalmaz, a szimmetria miatt csak az egyik körív pontjaira bizonyítjuk. Az ábrán látjuk az adott szakaszhoz az adott látószöggel megszerkesztett körívet. (Az ábrán. Kerületi és középponti szögek tétele. A tétel bizonyítható esetén is. ) A köríven belüli bármely P pontból az látószöge az α szögnél nagyobb, ugyanis a P- nél lévő látószög az háromszögnek külső szöge, és ez nagyobb, mint az L csúcsánál lévő α belső szög. A köríven kívüli bármely Q pontból az AB látószöge az α szögnél kisebb, ugyanis a Q- nál lévő látószög az háromszögnek belső szöge és ez kisebb, mint az L csúcsnál lévő külső szöge.
Tovább Két kör közös érintői 2018-04-20 Két kör közös érintőjének szerkesztése előtt érdemes tisztázni, mit értünk egy kör érintőjén és hogyan lehet egy adott körhöz érintőt szerkeszteni. Definíció: Egy kör érintője olyan egyenes a síkon, amelynek egy adott körrel egy és csak egy közös pontja van. Az érintő merőleges a kör érintési pontjába húzott sugárra. A Tovább
Annick Delahèque és Frédéric Joseph, Villeneuve d'Ascq, Presses universitaire du Septentrion, koll. "Festmények", 2000, 247 p. ( ISBN 2-85939-610-1), p. 134. ↑ Colette GUEDJ, "Egyes verbo-vizuális folyamatok Corps és az áruk ", Signes, n o 18, 1995. január p. 87. ↑ (in) " LHOOQ ", Nemzeti Művészeti Galéria. ↑ (in) Marco Martino ( ford. Camillo Olivetti), " Mona Lisa ", Művészettudományi Kutatólaboratórium 2003. ↑ Manou Farine, " Jean-Hubert Martin:" Párizsban a dada szellemében akartam maradni " ", L'Œil, n o 601, 2008. április ( online olvasás). ↑ Francis M. Naumann, "LHOOQ by Marcel Duchamp: Az eredeti másolat készítése", Given, n o 3, 2001, Association for the study of Marcel Duchamp, p. 147–153 (147). ↑ Duchamp Du Signe, Flammarion, 1994, p. 227. ↑ Paul B. Franklin, "Egy költő portréja fiatalemberként: Pierre de Massot, Marcel Duchamp és a dada-örökség", Given, n o 2., 1999, Association for the study of Marcel Duchamp, p. 56–85 (66). ↑ Sylvia Zappi, " Pénzügyileg lemerült, a PCF kiértékeli székhelyének műalkotásait ", Le Monde, 2007. június 3 ( online olvasás).
A történet pikantériája az, hogy Duchamp mégegyszer feldolgozta ez a témát. Az elkészült mű a Megborotvált L. (1965) névre lett keresztelve. Így ismét 180 fokos fordulatot vett a történet: a végeredmény valójában nem más, mint a valódi Mona Lisa hibátlan 9×7 centiméteres reprodukciója. Duchamp ezzel a bravúros húzással elérte, hogy 1965-től kezdve minden Mona Lisa reprodukció, sőt még Leonardo igazi hölgye is, egyben Marcel Duchamp reprodukcióvá vált. Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan: akkor most melyikük műve a híresebb?! ?