Utólagos vízvédelem A már elkészült, de még jó állapotban lévő terasz, balkon, körfolyosó további jó állapotban tartására is van megoldás. A rugalmas, időjárási viszonyokat jól tűrő folyékony műanyag speciális összetételének köszönhetően tökéletesen alkalmas állag megóvásra, a tovább romlás megállítására. Terasz burkolat házilag . A több hónapja tartó tartós esőzés miatt valós veszélyt jelent, hogy az eső vagy a talajvíz megrepedezteti a fugázást, majd később az el nem folyó víz szétáztatja a terasz vakolt vagy burkolt oldalait. Az utólagos vízvédelem egy másik módja bontás útján érhető el: a terasz szerkezetébe olyan speciális, hálós, egyenként 2, 5 méter hosszú, de vágható PVC vízelvezető profilokat kell építenünk, amelyek a megfelelő irányba terelik majd el a csapadékot, miután természetesen ezeket a műanyag elemeket már lecsempéztük. Az oldalfelületeken túlnyúló vízszintesen felrakott burkolólapok csak akkor biztosítanak megfelelő vízvédelmet a terasznak vagy az erkélynek, ha vízorr kiképzésű lemezelést, pontosabban horonyt is aláépítünk.
Azoknak, akik irtóznak a fugák látványától, csak a meglehetősen drága, utólag vágott szélű (ún. rettificato) lapok ajánlhatók. Ma már a fuga sem a régi Jó minőségű fugamasszából szép, tömör felületű fugakitöltés készíthető, amely könnyen tisztítható, nem rakódik bele a szennyeződés. A megfelelő minőségű ragasztóanyag használatával is sok kellemetlenségtől és sokszor csak költségesen orvosolható hibától kímélhetjük meg magunkat A ragasztás különösen fontos a padlók esetében. A spórolásból foltokban, hézagosan felkent ragasztó következtében a burkolatunk kongó hangot ad. Burkolás házilag - Ezermester 2007/3. Ezeken a helyeken néhány hónap múlva, a használat során megrepedt, letörött sarkú lapokkal találkozunk. Sokan - sajnos még burkoló szakemberek is - úgy hiszik, hogy padlófűtés esetén fagyálló burkolólapot kell használni. Ez bizony tévedés! Ebben az esetben nem fagyállóságra van szükség. A ragasztónak és a fugázó anyagnak kell rugalmasnak (flexibilisnek) lennie. A padló újraburkolásától ne riasszon vissza a bontással járó felfordulás és por!
A fuga gyártó cégek is évek óta dolgoznak egy jobb alapanyag kifejlesztése érdekében, ennek hatásai többé-kevésbé láthatóak is, de a fugázott csempe problémái még mindig létező gondot okoznak a tulajdonosoknak. A legegyszerűbb megoldás a fuga nélküli, rugalmas, időt álló alappal összekötött szigetelés alkalmazása. Erre nyújt megoldást a folyékony műanyag, illetve folyékony fólia. Egy újonnan épített teraszt, balkont, lépcsőt vagy körfolyosót jól és szakszerűen kell leszigetelni, mert így megakadályozza a víz károsító pusztítását, amely az éveken át tartó lassú szivárgással rombol. A kenhető szigeteléssel kezelt terasz, balkon, lapos tető, úszómedence stb. évtizedeken át nem okoz problémát. Felülről történő szigtelés Amennyiben a teraszburkolás alatt lakóhelység, garázs vagy bármi más van, ahol számít, hogy ne keletkezzen beázás, ott különös figyelmet kell fordítani a csapadékvíz elleni szigetelésre. Teraszburkolás - Hartmann Burkolás. Kétrétegű betonozással és köztük (nem neylon fólia) kátrányos szigetelő lemez egybefüggő (lapok illesztéseinek, átlapolásainak hibátlan egymásra hegesztésével) kialakítással ez könnyen megoldható.
Az örökbefogadott hiperaktív gyermekek családjában ritkább az előfordulása, mint a nem örökbefogadott gyermekeknél. A biológiai tényezők zavarát okozhatja enyhe agyi károsodás, ami az ADHD esetében a bal féltekét érinti. Ez a károsodás létrejöhet genetikai okból, vagy a terhesség, szülés körüli komplikációk hatására. A hiperaktív gyerekekre általában jellemző, hogy alacsony súllyal születnek, a szülők pedig gyakran oxigénhiányos szülésről, vagy elhúzódó vajúdásról számolnak be. Emellett az agyban az idegsejtek közötti ingerület-átvivő vegyületek szintjén is eltéréseket találtak. Végül, de nem utolsó sorban említjük azokat az eredményeket, amelyek az ADHD környezeti okaira hívják fel a figyelmet. Léteznek ugyanis olyan elméletek, amelyek szerint hiperaktivitást okozhat a kora gyermekkorban átélt káros stresszhatás, a családi körülmények, konfliktusok, esetleg szülői pszichiátriai kórkép, az egyedül nevelő szülő terhei, valamint a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet is jelenthet kockázati tényezőt.
A hiperaktivitás és figyelemzavar, más néven ADHD úgy tűnik, mintha népbetegséggé vált volna az utóbbi időben, minden gyermek ovis csoportjában, osztályában van legalább egy valaki, akiről tudjuk, vagy hallottuk, hogy ADHD-s. Joggal merül fel a szülőben, hogy ez egy valós "betegség" vagy a mai, városiasodott társadalom nem tud mit kezdeni a gyerekek egészséges, nagyobb mozgásigényével, ezért hiperaktívnak címkézi őket. ADHD diagnosztikája Az alábbi cikkben azt gyűjtjük össze, mik azok a tünetek, melyeknek fenn kell állniuk, hogy valaki megkaphassa az ADHD diagnózist. A későbbiekben kitérünk majd az egyéb vizsgálatokra és a kezelés lehetőségeire is. Mint a legtöbb pszichiátriai kórkép esetében, itt is a DSM-V és a BNO-10 alapján diagnosztizálunk. A fent említett könyvek amerikai és európai kiadványok, melyek évtizedes kutatásokon alapulva gyűjtik össze azokat a jellemző tünetcsoportokat, mely alapján valaki egyik vagy másik pszichiátriai diagnózist kapja. Annak a megítélésében, hogy valóban fennállnak-e az ADHD tünetei, nagyon fontos a szülő és a pedagógus véleménye, melyet egy részletes interjúban kérdezünk ki tőlük.
Egy kiegyensúlyozott, megértő és odafigyelő környezet sok esetben megelőzheti egy súlyosabb állapot kialakulását. Nyugodt családi környezetben sokkal nehezebben alakul ki az ADHD, de akkor sem kizárt. Viszont kaotikus légkörben, zaklatott környezetben az esély megsokszorozódik. Ezen gyerekek mögött általában ott a családon belüli, tartós konfliktus – mondja dr. Szalma Ibolya. Működő terápia Jó hír, hogy az ADHD megfelelő terápiával lecsendesíthető, és a gyermek jól kezelhetővé válik. Persze ehhez nem elég a gyermekpszichológus, pszichiáter szakember munkája: a terápia akkor lesz teljes és sikeres, ha a szülő messzemenőleg együttműködik a szakemberrel, és az otthon végezendő feladatok elvégzésében segíti, támogatja gyermekét. A tolerancia jelentősége kulcsfontosságú. A szülői együttműködés mellett az is fontos, hogy a felnőtt ne essen kétségbe, amiért a gyermeke ADHD-s. A pánik helyett higgadtan, mérhetetlen türelemmel forduljon gyermeke felé, azzal segít a legtöbbet. Azzal erősítse magát anya, apa, hogy terápiával a helyzet sokat javulhat – magyarázza a szakember.
A kezeletlen ADHD szinte 100%-ban tanulási, sok esetben magatartási problémákhoz vezet. Számos érintett – hazánkban mintegy 50 ezer gyermek – él anélkül, hogy ő vagy környezete tudna állapotáról, holott az ADHD betegség időbeni felismerésével és megfelelő szakorvosi segítséggel nagymértékben javulnak a gyermekek szociális, beilleszkedési, magatartási problémái, interperszonális kapcsolatai, tanulási nehézségei, majd később továbbtanulási lehetőségei, munkaképességei, vagyis esélye lesz egy egészséges, pozitív életpálya kialakítására. (1) Neurobiológiai zavarról van szó Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. A betegség neuorobiológiai zavar, amelynek hátterében az agyban található figyelemközpont működési zavara áll, ami lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma.
"Félrevezető lehet, hogy egy-egy dologgal hosszú ideig képesek foglalkozni, hiszen ez csak azokra a tevékenységekre terjed ki, amelyeket igazán szeretnek" – magyarázza a szakember. " A hiperaktivitást talán annyiban nehezebb beazonosítani, hogy a pörgés, a túlmozgásosság gyakran életkori sajátosságnak tűnik. Ezek a gyerekek már csecsemőnek sírósabbak, kevesebb az alvásigényük, miközben nem minden hasonló baba lesz hiperaktív, hiszen a temperamentum is nagy szerepet játszik a viselkedésben" – magyarázza a pszichológus. A probléma akkor állhat fenn, ha a gyerek állandóan izeg-mozog, egy-egy feladat erejéig sem képes ülve maradni, nehezen valósítja meg az önálló nyugodt játékot, túlzottan sokat beszél, állandóan félbeszakítja más cselekvését és mondandóját, és nehezen gyakorol önfegyelmet. Tünetek az életkor függvényében "Attól függetlenül, hogy akár már 2-3 éves gyermek is mutathat jellemzőket, az ADHD-t általában késői óvodás vagy iskolás korban diagnosztizálják, amikor a gyerekek életében nagyobb hangsúlyt kap a különböző feladatok megoldása, és egyre inkább háttérbe szorul a szabad játék.
számlák befizetése, takarítás, adminisztráció) Jellemzően több dologba belekezd, de nem fejezi be őket Rossz időérzék, gyakran elkésik Nehezére esik előre megtervezni, megszervezni a mindennapok teendőit Feledékenység, szétszórtság, gyakran hagyja el a dolgait (pl. kulcs, telefon, stb. ) Egyenetlen, hullámzó energiaszint és hangulat, amely akár óráról órára változik (A cikk elkészítésében dr. Szalma Ibolya, valamint a volt segítségünkre. )