Meghatározás Keresztnevekről általában. A név kötelez, a nevünket általában születésünkkor kapjuk, és viseljük, amíg élünk, minden előnyével és hátrányával együtt. A vezetéknév általában adott, tehát egyik legfőbb szempont, hogy ahhoz passzoljon. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Vezetéknév Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924). Portré Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések (1. ) I. (Hódító) Oszmán * 1258 körül † 1326 1299 – 1326 (2. ) Orhán * 1281 körül † 1362 márciusa 1326 – 1362 I. Oszmán fia. (3. (Isteni) Murád * 1326. június 29. † 1389. június 15. 1362 – 1389 Orhán fia. (4. (Villám) Bajazid * 1354 † 1403. március 8. 1389 – 1402 I. Murád fia. Oszmán interregnum ( 1402 – 1413) (5. (Hóhér) Mehmed * 1387 körül † 1421. május 26. 1413 – 1421 I. Bajazid fia. (6. ) II. Murád * 1404 júniusa † 1451. február 3. 1421 – 1444 I. Mehmed fia. (7. (Hódító) Mehmed * 1432. március 30. † 1481. május 3. 1444 – 1446 (6. Murád 1446 – 1451 Második uralkodása. (7. (Hódító) Mehmed 1451 – 1481 II. Bajazid (8. ) * 1447. december 3. † 1512. május 26. 1481 – 1512 II. Mehmed fia. Trónfosztották halála évében. (9. (Vad) Szelim * 1470. október 10. † 1520. szeptember 22. 1512 – 1520 II. Bajazid fia.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9. ) orosz író. A világirodalom és az orosz irodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-ideológiai regény vagy eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere. Könyv: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. Hadmérnöknek tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Egyre inkább az irodalom és a publicisztika, illetve a korabeli szellemi mozgalmak felé fordult figyelme. Első sikeres alkotása Szegény emberek (1845–46) címen jelent meg 1848-ban. Bátyjával többször kísérelt meg lapokat, folyóiratokat megjelentetni (pl. Vremja – Az Idő címmel) – sikertelenül. Bár sohasem csatlakozott semmilyen mozgalomhoz, szervezethez, mégis megvádolták, hogy tagja volt az utópista szocializmus nézeteit képviselő, ateista Petrasevszkij-körnek. Felségárulás vádjával halálra ítélték (1849), s több társával együtt alávetették annak a megalázó és félelmetes helyzetnek, hogy csak a vesztőhelyen, az ítéletre várva kaptak kegyelmet.
Újabb és újabb megvilágításokba kerülnek. Ez azt mutatja, hogy a személyiség nem ismerhető meg önmagában, csak más személyekhez való viszonyában. Ennek a szerkesztési technikának a kitalálója Bahtyin. A regényt sokan feldolgozzák, operákat írnak róla.
A regény rövid bemutatása Raszkolnyikov, a nyomorúságok körülmények között élő diák hosszas előkészületek után megöl egy uzsorásnőt (filozófiát alkot hozzá, hogy ehhez joga van). De nem számol az ártatlan Lizavetával, akit szintén meg kell ölnie. F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (elemzés) – Oldal 11 a 11-ből – Jegyzetek. A pszichés terhet nem tudja elviselni (megbetegszik, hallucinál), végül feladja magát a rendőrségen. Ennyi a regény fő szála, de a mellette kibontakozó történetek (Szonyával való kapcsolata, Porfirijjel való játszmája, a Szvidrigajlovval folytatott dialógusok, Dunya és Razumihin szerelme) különböző (világnézetű) válaszok a történésekre. A regénytípus eszmeregény Ellentétben a tézisregénnyel az eszme a hősök sajátjává válik, szüntelen változásban, módosulásban van, s nemcsak az eszme irányítja a hősöket, hanem a hősök is alakítják, formálják az eszmét. bűnügyi regény néhány jellegzetességét őrzi: bár a gyilkos személyét az elejétől tudjuk, de Porfirij, az okos, logikusan gondolkodó nyomozó tipikus krimihős lehetne leginkább lélektani regény, mert a szereplők belső világára, érzelmeire, gondolataira épül.
82. oldal Sose kezeskedjék olyasmiről, ami férj és feleség, vagy szeretők között történik. Ott mindig van egy zugocska, amelyet csak ők ketten ismernek, senki más a világon. 302. oldal Ki-ki magáról gondoskodik, és az éli világát a legvígabban, aki a legjobban be tudja csapni magát. 303. oldal Csak a lelki nemessége meglegyen valakinek, mást mindent megszerezhet tehetséggel, tudással, értelemmel, zsenialitással. Mert hogy igen nagy bűnös vagy, az igaz (... ), kivált azért nagy a bűnöd, mert haszontalanul áldoztad fel és dobtad oda magadat. Ez ne volna förtelem? Nem förtelem, hogy mocsokban élsz, mikor annyira gyűlölöd a mocskot, és magad is tudod (csak a szemedet kell kinyitni), hogy senkinek nem használsz ezzel, senkit semmitől meg nem mentesz? 4. Bűn és bűnhődés. rész, 4. fejezet Ott ül a förtelmes szakadék szélén, a pusztulás szélén, már húzza lefelé a mélység, és ő csak legyint, befogja a fülét, mikor a veszedelemre figyelmeztetik! De hát mire vár? Csodára talán? Igen, csakis így lehet! Hát nem a téboly tünetei ezek?
Ahogy párhuzamosan jelen van bennünk az ellenszenv és a szimpátia Raszkolnyikov iránt, pontosan mutatja, hogy Dosztojevszkij a valóságot képezi le, annak árnyalt, összetett jellemeivel. A hitelesség egyúttal vonatkozik a mű összes szereplőjére, hiszen elképesztő, hogy mennyire élő karakterrajzokat fedezhetünk fel benne. A köztük lévő kapcsolatok mélységét érzékletesen adagolva olyan rétegeit ismerjük meg személyiségének, amelyek szinte összeférhetetlennek látszanak a róla született korábbi benyomásainkkal, mégis kiegészítik azokat. Dosztojevszkij bűn és bűnhődés tétel. A szereplőktől eltérően mi végig tisztában vagyunk a gyilkos személyével, azonban az alkotó folyamatosan képes váratlan húzásokkal előrukkolni, esélyt sem hagyva arra, hogy kifulladjon a mű dinamikája. Érdekfeszítő dialógusok szövik át az egész alkotást, kiváltképp Raszkolnyikovnak Porfirij Petroviccsal való beszélgetései, hiszen saját lelkiismerete mellett a rendőrbíróval is meg kell vívnia csatáját, kettejük küzdelme pedig nagy élvezetünkre egy parádés szellemi játszma.