Alföldi Róbert elárulta, miben más, és miben hasonló a jubileum alkalmából felújított István, a király, mely a Szegedi Szabadtéri Játékokon debütál augusztus 17-én. … Tompos Kátya és Feke Pál színművész, valamint Nyári Gábor táncművész is szerepel az idén először színház- és filmművészet kategóriában kiosztott Junior Prima Díj kitüntetettjei között… Péntek este elkezdődött: idén a My Fair Ladyvel nyitott a Szegedi Szabadtéri Játékok, a közönség pedig örömmel fogadta a musicalt. 79 esztendeje harsant fel először harsona a Dóm téren. Tompos Kátya: Holdjárat. Nyolc évtizede az… Javában zajlanak a My Fair Lady szegedi részpróbái – Tompos Kátya, Szabó Kimmel Tamás, Gálvölgyi János és Széles László után Bezerédi Zoltán is megérkezett Szegedre… Fotók: Gémes Sándor A vasárnap este országosan először Szegeden, a Belvárosi mozi Zsigmond Vilmos termében bemutatott Valami Amerika 2. után kitörő tapsviharban a film rendezője, Herendi Gábor ismét megerősítette korábbi ígéretet, miszerint… Fotó: Gémes Sándor Vasárnap este Szegeden a Belvárosi moziban mutatták be először Herendi Gábor új filmjét, a 2002-es Valami Amerika című sikerprodukció folytatását.
Tompos Kátya szereti próbálgatni, feszegetni határait. Jól ismeri a kortárs karaktereket, átéléssel viseli más korok jelmezeit, de az elrajzolt, abszurd, groteszk figurák bőrébe is könnyedén belebújik. Ugyanúgy érti Alföldi Róbert, Bozsik Yvette és Vidnyánszky Attila rendezői színházát, otthonosan mozog alig százfős térben és az ország legnagyobb szabadtéri színpadain. Az összehasonlításokkal azonban nem tud mit kezdeni. Hisz a sokféleségben, abban, hogy eltérő megközelítésekben vagy gondolkodásmódokban lehet találkozási pont. Tompos Kátya : Holdjárat dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. "Kell egy kis bölcsesség és belátás, hogy meglásd, sok műfajt érdemes kipróbálni – ha abban találsz számodra értékes felfedeznivalókat –, és az alapjait ismerni, és hogy szinte mindenben lehet minőségit létrehozni. A zsigeri elutasítással emiatt nem tudok egyetérteni" – foglalta össze egyfajta ars poeticaként alkotói attitűdjét a 7óra7-nek. A politika továbbra sem érdekli, színészként függetlenítette és függetleníti magát a hatalmi csatározásoktól. Ahogy a Vasárnapi Híreknek elmondta: Elsődleges dolgomnak azt tartom, hogy a színpadon nyilatkozzam meg szerepek formájában, a többit a magam számára – nem szándékozva megsérteni senkit, aki önmagára nézvést máshogy gondolja – értelmetlennek tartom. "
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Anyukámnál ilyenkor teljes hangerőre van kapcsolva valamelyik orosz tévécsatorna, és közben azt túlkiabálva próbálunk beszélgetni meghitten" – meséli Kátya. A színésznő 10 év után jött el a Nemzeti Színházból, az elmúlt 3 évben szabadúszóként dolgozott: "Egyetlen dolgot bánok, hogy ezt a döntést nem sokkal hamarabb hoztam meg. Visszamenőleg jöttem rá, mennyire nehezemre esett a színházi rendszerben való létezés, de kezdetben rengeteget tanultam belőle. Alázatot, teherbírást, rendezőkhöz, kollégákhoz való alkalmazkodást. Aztán szép lassan rabjává váltam ennek a biztonságot adó rendszernek. Önbizalom és bátorság kellett volna, hogy előbb meglépjem ezt, de már kár siránkozni. Most sokkal több lehetőség közül választhatok, és az én kezemben van a döntés, ami hihetetlen szabadságot ad. Tompos Kátya: "Elkezdtem feladatokat adni magamnak". " A Nemzetis évekről szólva elárulta: "Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila igazgatása alatt is kaptam érdekes és kevésbé érdekes szerepeket, de közben elindult a zenei karrierem, és azt vettem észre, hogy más színházak sokkal konkrétabban gondolkodnak bennem, amikor meghívnak egy-egy vendégszerepre.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
(Petrás Ince János gyűjtése) Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.
És mivel Mátyás hadáról van szó, amelyet az utókor Fekete Sereg néven ismer, könnyen lehet, hogy a "bús had" egyszerűen fekete hadat jelent, vagyis a Fekete Sereget jelöli Kölcsey ezekkel a szavakkal. Ez utóbbi véleményt olvasni például Martinkó András és Madarász Imre irodalomtörténészeknél. Lehetséges, hogy Bécs elfoglalásának felidézésével Kölcsey üzenni akart a reformkori magyarságnak, kortársainak, akik Habsburg-elnyomás alatt szenvedtek: annak idején azért mi is voltunk győztesek őfelettük, volt ez fordítva is. A 2-3. versszak tehát a régmúltat ecseteli, a magyar történelem dicsőséges pillanatait mutatja be. Határozottan pozitív kicsengésű, értéktelített állapotról van szó. Minden fénylik, minden felmagasztosul ebben a két szakaszban. A következő három strófában azonban már a nemzeti tragédiákat, csapásokat részletezi a költő. Ijesztő, nagy erejű, érzelemmel telített romantikus képeket halmoz egymásra. Innentől dörgő hangok, a romantikára jellemző hangfestő és hangutánzó szavak jönnek.
Vár állott: most kőhalom; Kedv söröm röpkedtek: Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt: Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt! 1823, január 22, A vers eredeti teljes címe: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból; az "alcím" tehát később vált el a mai címtől. Kölcsey visszahelyezi költeményét a múltba, a "zivataros századokba", talán a 150 éves török hódoltság korába (16—17. század). Azonosul egy akkori protestáns prédikátor-költővel, beleéli magát a helyzetébe, s ezt az elképzelt elődöt szólaltatja meg. A Himnusz történelemszemléletének lényege, hogy Isten a történelem irányítója, az események mozgatója. Tőle kaptuk ajándékba ezt a "szép hazát", de "bűneink miatt" jogosan sújt a balsors évszázados szenvedéseivel. Az első és az utolsó strófa imádság, Istenhez forduló könyörgés: áldást, védelmet és szánalmat esdekel a magyarság számára.
Nyelvezetét, verselését tekintve erőteljesen archaikus (még sokszor a 19. század számára is). Mondatszerkesztése teljesen romantikus, bonyolult szintaktikai viszonyokat használ. Lejtése trochaikus, egyszerűen, tudatosan szerkesztett rímelése van. Ezek előzményei már Zrínyinél és Berzsenyinél is megtalálhatók. Hamar válik nemzeti versünkké, de Vörösmarty Mihály Szózat című műve sokáig elsőbbséget élvez a Hymnus-szal szemben. Igazi népszerűségét akkor nyeri el, amikor 1844-ben Erkel Ferenc megzenésíti, majd 1848-tól már első versünkként tartjuk számon.