Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének - WHO - adatai szerint Kínában a születéskor várható élettartam 2012-ben 75 év volt, vagyis hat évvel nőtt meg az 1990-ben várható évek számához viszonyítva. Egy 2013-ban nyilvánosságra hozott kutatás szerint ugyanakkor az ország északi területein a levegőszennyezés okozta betegségek miatt 5, 5 évvel rövidül meg az emberek élettartama.
Az elhunytak koráról, neméről, alapbetegségeikről a tájékoztató oldal minden nap frissíti az adatokat, melyek alapján körvonalazható, hogy kik vannak leginkább veszélyben Magyarországon. Az eddig elhunytak 46 százaléka nő, 54 százaléka férfi - korábban ez az arány kedvezőtlenebb volt a férfiak tekintetében. Az átlagéletkor emelkedett: 77, 5 év. A legidősebb elhunyt egy 97 éves nő, aki a koronavírus mellett magas vérnyomástól, pitvarfibrillációtól is szenvedett és tartós légcsőkanüllel élt. Egy ember Magyarországon kb hány évet él?. Egy 96 éves férfibeteg szintén koronavírus fertőzés következtében veszítette életét, viszont ő emellett veseelégtelenségtől, és érszűkülettől szenvedett. A legfiatalabb áldozat továbbra is egy 38 éves férfi, akinek krónikus pancreatitise és alkoholos májkárosodása volt. Az eddig elhunytak 46 százaléka nő, 54 százaléka férfi - korábban ez az arány kedvezőtlenebb volt a férfiak tekintetében. Az átlagéletkor emelkedett: 77, 5 év.
Vagy más tényező sokkal inkább belejátszott vajon? Ezen elmélkedem...
Genetikailag 120 évre vagyunk "kódolva, de sajnos nem élünk csak átlagban 65 éves korig! Ez köszönhető a 80 féle civilizációs betegségnek, és annak, hogy nem táplálkozunk megfelelően, hiszen az élelmiszerekben nincs meg az a tápérték, aminek lennie kellene!! vicces ez: "Hogy mégis öt-hat évvel kevesebbet élünk, mint a régi uniós államok polgárai, ahhoz alkoholfogyasztásunk, dohányzásunk, rohanó életmódunk, a mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás is hozzájárul. " Azt mért nem említi, hogy a többi uniós országokban mennyivel jobbak az életkörülmények??? hogy nem napról-napra élnek s éltek az emberek??? hogy nekik még van nyugdíj, s nem 2 munkahelyen kell a férfiaknak dolgozni azért, mert van egy gyesen lévő felesége. na ez a ksh is egy... A KSH adataiból kiderül: növekszik a születéskor várható átlagéletkor Magyarországon. A férfiak tavaly átlagosan 68, 29 évig éltek. Ezek a legfrissebb adatok az elhunyt magyarokról - már csaknem 200 áldozatot követelt a vírus. A nők még tovább: 76, 53 évig. Negyedszázada (1980-ban) a férfiaknál 65, 45, a nőknél pedig 72, 7 év volt az átlagéletkor.
Reggel mondta a tv. -ben egy nagyokos, hogy az átlagéletkor 67 év. Kíváncsi vagyok meddig élvezik átlagosan a nyugdíjat majd az emberek. Szerintem nem sokáig. A környezetemben 40-50 évesek halnak meg hirtelen. És nem olyanok voltak akik lógatták a lábukat, hanem keményen dolgoztak a minimálbérért meg 10 órás munka után még másik munkát is vállaltak-élni kell-jelszóval. És tessék-megéri-e vajon lelkiismeretesnek lenni és hajtani? Tudjátok mi a fucsa? Itt kinnt az USA-ban az emnberek sokkal tovább élnek mint tudom, talán más életvitelt folytatnak, vagy nincs akkora hajtás, stressz mint nálunk. Itt 70-80 évesek kocsit vezetnek, futni járnak, sportosan öltözködnek, én otthon nem igazán látok 70 éves Mamát NIKE cuccban az után rohangálni:))Jókat szoktam magamban mosolyogni néanyosak. :D MC-be, pizzázni járnak... hihetelen, hogy itt mennyivel másképpen élnek az emberek. itt az átlak életkor 80-90 az biztos:) Van aki a 90-et is megéri, de mostanában az 50-60 évesek halnak a legtöbben. Sok minden befolyásolhatja az élettartamot, de átlagosan:60-70 évet.
Míg Magyarországon jelenleg 75, 06 év a születéskor várható élettartam, ami nem egy alacsony szám, van, ahol még magasabb az átlagéletkor. A legfrissebb adatok szerint jelenleg Kínában, ezen belül is Pekingben a legnagyobb ez a szám, és a népesség is egyre növekszik. 82 és 84 év Rekordmagas a születéskor várható élettartam a kínai fővárosban, állandó lakosai átlagosan 82 évig élnek, a 60 év felettiek száma Pekingben pedig már 3 millió felett van. Az információról a China Daily című lap számolt be a városi egészségfelügyelet adatai nyomán július elején. A nők életkilátásai itt is jobbak, átlagosan 84 évig élnek, míg a férfiaknál 80 évet mutat a statisztika. Országos összehasonlításban mindkét szám a kiemelkedőek közé tartozik. A szakemberek szerint ennek meghatározó oka az egészségügyi ellátás minőségének javulása. Tavaly a hivatalosan regisztrált pekingi lakosok 22, 6%-át adták a 60 év felettiek. Mára a számuk meghaladja a 3 milliót, míg 2013 végén 2, 8 millióan voltak. Többségben az idősek és a gyerekek A rohamosan öregedő Pekingben az elmúlt években tapasztalt népességszaporulat miatt számottevően nőtt a 10 éves és az annál fiatalabb gyerekek száma is, mindez együttesen nagy nyomást jelent a munkaképes korúakra - állapítja meg a jelentés.
Fejezetek egy filmszínház történetéből – ezzel az alcímmel jelent meg az a könyvtárgyként is kivételesen szép monográfia, mely a nemzeti filmszínház múltjába és jelenébe enged betekintést. Az ismeretlen Uránia című kiadványt Buglya Zsófia filmesztéta szerkesztette – következetes, alapos, átgondolt és elképesztően nagyívű munkájának köszönhetően jóval több ez, mint egy épület vagy intézmény történetét ismertető könyv. A Rimanóczy-ház keletkezés- és felújítástörténetét bemutatva Az ismeretlen Uránia úgy kalauzol bennünket a 19. század végére, a 20. A Casablanca című, Kertész Mihály rendezte világhírű filmet 75 éve mutatták be | Paraméter. század elejére, hogy érzékelhetővé teszi, milyen üzleti megfontolások, álmok, tervezői kihívások nyomán épült fel a mai Rákóczi úton (akkor Kerepesi út) az a móros-keleties bérház, melynek felső szintjére lakásokat, az alsó szintekre pedig hangverseny- és tánctermet terveztek. A tulajdonos a mulató helyiségeit Oroszi Antal író-vállalkozónak adta bérbe, 1896. október 1-jén nyílt meg az Oroszi Caprice, melyet a pesti szórakoztatóipar fellegvárának szántak.
Hyppolit, a lakáj, fotó: MTI/reprodukció Az igazi áttörést az 1931. november 27-én a mozikba került második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. A Hyppolit és az 1934-es Meseautó sikerét követően a vígjáték lett a kor meghatározó, exportképes műfaja – e művek népszerűségén nem fog az idő, olyannyira, hogy az utóbbi évtizedekben többet újraforgattak. A színes filmtechnikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmben akkor úttörő módon három tízperces színes betét volt látható. Kertész mihály filmek ingyen. Az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be, a rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a társrendező Ranódy László volt. A negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni.
A reklámgépezet 1941-ben még azt terjesztette, hogy a két főszerepet a későbbi elnök Ronald Reagan és Ann Sheridan játssza majd. A valóságban a férfi főszerepre senki sem jött számításba Bogarton kívül, a nőire először a francia Michelle Morgant vették számításba, de mivel érte 50 ezer dollárt kellett volna fizetni, inkább a feleennyiért is megszerezhető svéd színésznő mellett döntöttek. AKINEK A HANGOSFILM TETTE TÖNKRE A KARRIERJÉT: LUCY DORAINE KÁLVÁRIÁJA - Újságmúzeum. Bergman és Bogart a való életben nem szívlelte egymást (sem azelőtt, sem azután nem szerepeltek együtt), a vásznon azonban tökéletes párost alkottak, olyannyira, hogy Bogart soros felesége is féltékeny lett. Érdekesség, hogy a náci Strasser őrnagy szerepét alakító német Conrad Veidt a valóságban ki nem állhatta a fasisztákat, hazájából is azért kellett elmenekülnie, mert az SS halállistáján szerepelt - Hollywoodban viszont csak gonosz náci szerepekre szerződött. A stúdió a külföldi forgalmazás profitjának növelése érdekében döntött úgy, hogy minden ellenszenves szereplőnek Amerikával hadban álló országból kell származnia, s lett minden gonosz náci vagy olasz.
Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert. Ismeretlen hívás - Viasat6, június 25. péntek, 22h Jillnek a zsebpénzéből kell állnia a telefonszámláját. Ezért bébiszitterkedést vállal a mindentől távol eső házban. Miután a házaspár lefektette a gyerekeket, és szórakozni ment, Jill bezárja az ajtót, bekapcsolja a riasztót, és felfedező útra indul az épületben. Kertész mihály filmek sorozatok. Egyre-másra telefonhívások zavarják meg a nyugalmát, az idegen hang minduntalan azt kéri, hogy nézze meg a gyerekeket. Jill pánikba esik, majd félelme rettegésbe csap át, amikor kiderül, hogy a hívások a házból jönnek. Nincs más választása: föl kell vennie a harcot az arctalan idegennel, ha a gyerekekkel együtt meg akarja élni a reggelt. Ignác - Duna Tv, június 25. péntek, 22. 20h Ha meghallanád Isten szavát, titokban akarnád tartani? Történelmi dráma Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend alapítójának visszaemlékezései alapján. Egy katona története, egy erőszakos, bűnös emberé, aki miközben megpróbált a fény felé fordulni, rákényszerült arra, hogy egészen a legvégsőkig, a halál küszöbéig elmenve megküzdjön belső démonaival.
A vaskos (340 oldalas) kötet megkérdőjelezhetetlen szakmaiságával együtt a nagyközönség érdeklődésére is számíthat – olyan neves kutatók, mint Kelecsényi Kristóf és Torma Ágnes művészettörténészek, Barkóczi Janka, Forgács Iván, Kelecsényi László, Varga Balázs filmtörténészek, Gajdó Tamás és Molnár Dániel színháztörténészek, Perényi Roland társadalomtörténész, Murányi Gábor sajtótörténész, valamint Csordás Lajos városkutató írásait vonultatja fel a könyv, kiegészülve a szerkesztő által jegyzett remek összegzésekkel, interjúkkal, tanulmányokkal. A mintegy 260 illusztrációt – látványtervet, térképet, tervrajzot, plakátot, képeslapot és dokumentumértékű fotót – felvonultató kiadványt lapozgatva könnyen azon kapja magát az olvasó, hogy elröppent a délután, pedig épp csak kinyitotta a könyvet. Buglya Zsófia (szerk. ): Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből. Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapest, 2021. A nyitóképen a mozi 1970-ben. Forrás: Fortepan. Gyerekként vizet árult a Népszínház utcában az Oscar-díjas filmrendező – Könyv jelent meg Kertész Mihály életéről - Dívány. Adományozó: Főfotó Az írás a Magyar Kultúra magazin 2022/ámában jelent meg.