03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
A feltárt honfoglalás korabeli sírok már letelepült, földműves életmódot folytató avar-szláv őslakosságra engednek következtetni, akik ismerték a szőlőművelést. Mivel a település a Nagybereket megkerülő régi római út nyomvonalában helyezkedett el, ezért feltételezhető, hogy Lengyeltóti már a római időkben is lakott volt. Az első írásos említés azonban a XII. századból való, amikor Villa-Tout néven jelölték. Az első ismert lakók a királyi birtok őrzésére letelepített szláv katonák voltak, s Lengyeltóti neve is a "TÓT" népnévből eredhet. Később, miután a Lengyel család birtokává lett a környék, a település neve összeforrt a Lengyel névvel. Dr. Tóth Sándor, lengyeltóti fogorvos – aki a település helytörténetét kutatta – nagy monográfiájában megrajzolta a birtokos családok kapcsolódását. Balatonujlak.hu – Balatonújlak község weboldala. Tőle tudhatjuk például, hogy Lengyel László, aki Tótiban élt, az 1505. évi rákosi országgyűlésen Somogyvármegyét képviselte küldöttként. Kétszáz évvel későbbi utóda, Lengyel Miklós Somogy alispáni székét foglalta el, Lengyel Gáspár pedig orgonát, padokat vett a templomnak.
Élénk társadalmi élet jellemezte a századelőt, nyáron különösen megélénkült a mesterséges tó, a Kék-tó környéke, amely a lengyeltótiak korzójaként szolgált. A második világháború az elhurcolt zsidó lakosság és a harctérre vitt férfiak révén érintette az embereket, ostromot azonban nem kellett elszenvedniük, mert Tótit elkerülte a front. Az 1950-es években kialakult tanácsrendszer elvette a településtől a központi szerepet, amikor Fonyódot tette közigazgatási centrummá. Lengyeltóti hol a fonyódi járáshoz, hol a Marcali járáshoz tartozott, nagyközségként sorolták Boglárlelle város vonzáskörzetébe is, míg végül a rendszerváltással 1989-ben visszakapta önállóságát. Lengyeltóti 1992-ben kapott városi rangot. A 90-es évek második felére kitisztultak a viszonyok, a települések megfogalmazták valós érdekeiket, és önkéntes társulásokat hoztak létre. (Forrás: Pogány völgye, 1999. Orvosi rendelő Lengyeltóti, Bem u. 20.. Szerző: Németh Márta)
A Zichy családnak köszönhető a templom megnagyobbítása, a plébánia építése, az orgona és a harang. 1890-ben avatták fel az irgalmas nővérek zárdáját, melyben óvoda és leányiskola is helyet kapott, a Zichyekre, mint bőkezű, gondos földesurakra emlékeznek vissza a helybéliek. A század végén a lakosság száma meghaladta a 3 és félezret. Lengyeltótiba 1896. Orvosi ügyelet Lengyeltóti - Telefonkönyv. július 15-én ért el az első vonat. Az állomás a település központjától távol épült fel, a kettő közötti összeköttetést az 1926-ban meginduló helyi járatú autóbusz-közlekedés oldotta meg. Ebben az időben már volt Tótiban közvilágítás, és a megyeszékhellyel is kiépült a távbeszélő kapcsolat. A XIX. századtól Lengyeltóti már a dél-balatoni vidék települési központja, egészen 1950-ig járási székhely volt: négy nagy és huszonkét kisebb település tartozott hozzá. Közintézményei között megtalálhattuk a főszolgabírói hivatalt, a járásbíróságot, a telekkönyvi hivatalt, a közjegyzőséget, az adóhivatalt, a csendőrséget, a posta- és távíróhivatalt. Szép számban dolgoztak orvosok, ügyvédek, gyógyszerészek, és jelentős teret nyertek a társadalmi egyesülések: a kaszinó, az iparoskör, a lövészegylet és a tűzoltóegylet.
Rangos és gazdag nemzetség volt a legkorábban ismert Pok nemzetség is – tagja Tóthi Móricz, csakúgy, mint a Lengyel családot követő leszármazott, báró Fechtig, majd a Zichyek. A török hódoltság idején, amikor számos somogyi település kihalt, Lengyeltóti nem néptelenedett el. 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott, ahol még mindig a szláv lakosság volt a jelentős. A németség betelepítése csak későbbre, a XIX. századra tehető, amikor fejlődése is erőteljesen megindult. E vidék vadat és halat mindig bőven adott a lakosságnak, lombos erdei egyaránt jelentettek védelmet, építőanyagot és tüzelőt, völgyei pedig élelemmel szolgáltak: a berek gazdag halban és vadkacsában. Lengyeltóti orvosi rendelő. Az itt élők könnyen bejárták a környéket, egy rönkből faragott bödönhajóikkal behajózhatták az egész dél-balatoni mocsaras vidéket. A 19. század közepén a jó adottságú Lengyeltóti környéki földeken Fechtig báró működtetett neves gazdaságot: tízezres juhászata, arab ménese használta a bőséges legelőket. 1860-ban a Zichy család vette meg a birtokot, melyen azután később áthaladt az épülő vasútvonal.
Kosár 0 db termék - 0 Ft 0 A kosár üres. Kosár megtekintése Irány a pénztár!
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Ezzel fejlesztik pszichomotoros képességüket, tanulnak, de közben szórakoznak is. Ez egy ideális játék, amely... 2 650 Ft-tól Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. Ikea játékkonyha kiegészítők angolul. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.