A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "A Nyugat folyóirat szerzői" kategóriába tartozó lapok A következő 31 lap található a kategóriában, összesen 31 lapból.
A Nyugat legendáriumába tartozik az a már a középiskolában is oktatott nézet, hogy a folyóirat megindulása egyszersmind a modern magyar irodalom időszámításának kezdete. Ezt mindjárt a szerkesztők hirdették az első évek után. A Nyugat léte, irodalmi, és társadalmi szerepe nem köthető pontos dátummal a Nyugat folyóirat megjelenési dátumaihoz. A Nyugat ma fogalom, legendák és anekdoták világa, mely után vágyakozva és csodálattal tisztelgünk, olvassuk szerzőinek sorait, gondolatait, idézzük a megjelent kritikákat, esszéket. Talán lehetetlen még egyszer a Nyugatéhoz hasonló zseniális művészekkel, alkotókkal, tudósokkal és pesti suhancokkal (bizony akadt belőlük is) teli szerkesztőséget létrehozni, de lehetetlen azt gondolni, hogy mindenki jó helyen volt, jó időben. Az első évfolyam első számának élén Ignotus híres Kelet Népe című publicisztikai esszéje állt, jelzés, hogy bár Magyarország földrajzilag keletre esik, a nyugat felé tart. Az 1941-es utolsó évfolyam utolsó számának utolsó írását pedig Vas István írta, mely inkább volt gúnyos kritika, mintsem reformokra buzdító esszé.
A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának vállalásával is. A Nyugat rendkívül széles és változatos szellemi mezőnyt képviselt. A magyar irodalomban ismét a líra került előtérbe, a példakép a francia szimbolizmus, mellette helyet kapnak a szecessziós, impresszionista és naturalista törekvések is. A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politikai rendszereket. Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozza meg a Nyugat szellemét, arculatát, irányvonalát. 1929-1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár volt a segítségére. Babits halála a Nyugat halálát is jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag külsőleg változatlan formában, a Mikes-emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető.
A politikai cselekvés alapja a nyelv, maga az önerő is tömör, rövid üzenettel bír. Békés szerint nyugaton elitválság van, az elitek kialakulása egy körforgásos szociológiai folyamat. Az elitet ki kellett nevelni, meg kellett tanítani a vezetésre, ennek spirituális, gazdasági vetülete is volt. Nyugaton a '68 utáni események miatt nagy politikusok már nincsenek, a régi nagy példáknak, Charles de Gaulle-nak, Helmut Kohlnak vagy Ronald Reagannek nincsenek utódjai, például Merkel után konkrétan nem maradt semmi. A nyugat vezetői válságán szerinte csak egy nagy kataklizma változtathat. Eközben Magyarországon más helyzet van: a jelenlegi elit összetart, közös kultúrából jönnek, közös nyelvet beszélnek. A magyar ellenzék elitje egy közösségnélküli közegből jön, a világra nem reflektálnak, a Nyugathoz igazodnak, és bár " a baloldal problémáival csak távolról kell foglalkoznunk", Békés szerint érdemes elgondolkodni, hogy ez miért alakult úgy.
"Az irodalom, úgy képzeltem, ott kezdődik, ahol több önmagánál: arkangyalok összeesküvése a világ feje fölött: ami a Nyugat volt. Ezek az óriások rendületlenül, tűzön-vízen át kitartottak egymás mellett, fölébe emelkedve nemcsak mindennek és mindenkinek, hanem az egymás közötti, civilek által fel sem fogható mértékű ellentéteiknek is. " Ottlik Géza, 1971. A 20. század eleji Magyarország pezsgő szellemi életében sorra alapították a lapokat, szinte minden évben új irodalmi folyóirat indult. A Nyugat közvetlen előzményeinek tekinthető lapokban összegyűlt, évről évre formálódott a Nyugat kezdő gárdája, Osvát Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa, Ady Endre, Hatvany Lajos, Kaffka Margit, Gellért Oszkár. Hajnalba nyúló kávéházi beszélgetések során határozták el a Nyugat elindítását. A főszerkesztői posztra a progresszív nézeteiről ismert, már tapasztalt Ignotust kérték fel, bár a valódi szerkesztői munkát élete végéig Osvát végezte. "A Nyugatot ellenségei tették elterjedtté, érdekessé, figyelemreméltóvá" – emlékezett vissza az indulásra Krúdy Gyula 1926-ban.
[1] A híd közlekedési és biztonsági hatósága kétmillió dolláros pályázatot írt ki a védőkorlát tanulmányára, amelyet négy pályázó készített el 2006 augusztusára. A hatóság ezek közül választja majd ki a nyertes elképzelést annak érdekében, hogy lezárhassák a mindeddig megoldhatatlannak tűnő problémát. Az öngyilkosok elriasztására már több terv is született az utóbbi évtizedekben, azonban eddig egyik sem valósult meg. Érdekesség [ szerkesztés] A híd építői közül utolsóként Jack Balestrei halt meg 95 éves korában, 2012. április 21-én San Franciscó-i otthonában. A férfi 17 évesen kapott munkát az építkezésen. [2] Kulturális hatás [ szerkesztés] A Golden Gate híd számos San Franciscóban játszódó filmben felbukkant, így például a Piszkos Harry -filmekben, Alfred Hitchcock filmjeiben, a Star Trek több mozifilmjében, vagy James Bond Halálvágta című kalandjában. További információk [ szerkesztés] Hivatalos oldal (angolul) A Golden Gate híd a Structurae adatbankban (angolul) A Golden Gate híd 75. Golden gates hu magyar. születésnapjára összeállított fotóalbum információkkal az elmúlt hetvenöt évből (Index, 2012. )
A híd azóta San Francisco szimbóluma lett. Az Amerikai Építészek Intézete 1999-ben listát állított össze az USA legnépszerűbb építményeiről, a Golden Gate híd az 5. helyen szerepelt. A hatsávos út mellett a hídon gyalogosan és kerékpárral is lehet közlekedni. A híd alatt nagy a hajóforgalom. Előzmények [ szerkesztés] A híd megépítése előtt hajón, csónakon lehetett átkelni a San Franciscó-i öblön, a rendszeres komphajójáratok az 1840-es években indultak meg. Az átkelés 20-25 percet vett igénybe. Golden Gate - KaticaMatrica.hu - A minőségi falmatrica / faltetoválás és vászonkép webáruház és online bolt. San Francisco volt a legnagyobb amerikai város, amelynek ellátását kizárólag komphajók biztosították. Mivel a városnak nem volt állandó összeköttetése az öböl más helységeivel, lassabban fejlődött. A szakemberek egy része azt állította, hogy lehetetlen hidat építeni a 2042 méter hosszú tengerszoros felett, ahol a rendkívül erős dagálykor örvénylik a tengervíz, és a szoros közepén a 150 m mélységet is eléri, a gyakori viharos szelek és a köd pedig meghiúsítanák az építkezést. A híd építésének ötlete már régen felmerült, 1916-ban James Wilkins egykori mérnökhallgató javasolta a San Francisco Bulletin ben egy híd megépítését.