video Miller Dávid szerint megkaptuk a reggeli popóadagot, miután meglátta Radics Gigi új, fülledt hangulatú klipjét Legutóbb, mikor nálunk járt, szexi, szőke Beyoncéként robbant be a Reggeli stúdiójába Kávé című klipjével, ami igazán látványosra sikerült. Már akkor megígérte, hogy hamarosan új dallal is jelentkezik, mert mostanában csak úgy ontja magából az újabb és újabb saját szerzeményeket. A Szív című dalt ismét a Reggeliben hallhatják-láthatják először! Radics Gigi új klippel jelentkezett, Szív című dalát a Reggeliben mutatta be először. Az énekesnő nagyon termékeny időszakát éli, minden hónapban új slágerrel jelentkezik. Minden munkafolyamatba belekóstol. Ő írja a dalszövegeket, kitalálja, hogy milyen hangzásvilága legyen a számnak, sőt a legutóbbi klipjének még a rendezésében is részt vett. Minden dal olyan, mintha a saját gyermekem lenne – mondta Gigi, aki az alkotás folyamatának minden pillanatát élvezi. Mióta a kislánya megszületett annyira motiváltnak és önazonosank érzi magát, mint még soha.
Valentin-nap alkalmából nagyon édes képet posztolt az énekesnő, és azt is elárulta, hol lesz legközelebb látható a kislánya. Gyönyörű család 2020. október 4-e fontos nap volt Radics Gigi életében, hiszen ekkor jött világra a kislánya, Bella Szófia. A 24 éves énekesnő napjait azóta főként az anyai teendők töltik ki, de emellett másik nagy szenvedélyéről, a zenélésről sem mondott le a Megasztár egykori győztese. Sőt, pénteki Instagram-posztja alapján kislánya, a négyhónapos Bella Szófia is közreműködik a következő videóklipjében. Az énekesnő nem gyakran oszt meg képeket Belláról. Mivel az év elején feltörték az Instagram-oldalát, új profilt kellett létrehoznia, ezért a korábbi képei sajnos nem is fellelhetők már. Kattints a további képekért! Pár hete még attól zengett a sajtó, hogy Meghan Markle elvesztette babáját, most azonban csodás bejelentést tettek, és boldogabbak mint valaha. Leadfotó:
Szerző: 2020. október 8. Forrás: Radics Gigi énekesnő május elején jelentette be, hogy szobrász párjával, Mikus Áronnal kisbabát várnak. Megszületett Radics Gigi kislánya (Fotó forrása:) A Story magazin legfrissebb számából kiderült, hogy megszületett a pár kislánya, Bella. A lapban az énekesnő mesélt a szüléséről, és közös családi fotókon mutatta meg újszülött kislányát - írja az nlc. Korábban, a -nak adott interjújában nyilatkozott az akkor még közelgő szülésről is az énekesnő: " Természetes szülést terveztem volna, de az orvosom szerint lehetséges, hogy meg kell majd császározni, mert nagyon vizesedem, a baba pedig nagyobb, mint az átlag. Tisztában vagyok vele, hogy maga a szülés folyamata nem lesz a világ legjobb érzése, de én várom azt is, mert ott a végén még meg kell küzdeni egy kicsit a babáért - ugyan a kihordás része is egy picit küzdelem időnként, de nagyon megéri! "
Rengeteg energiát ad Radics Giginek az anyaság Új energiákat szabadított fel az énekesnőben az anyaság, olyan sok erőt ad Radics Giginek, hogy úgy érzi, bármit meg tud valósítani. Ennek a zenei életre is kiterjedő lendületnek az eredményét az énekesnő a Család-barát stúdiójában is bemutatta. Radics Gigi számára kislánya az igazi inspiráció Új energiákat szabadított fel az énekesnőben az anyaság, olyan sok erőt ad Radics Giginek, hogy úgy érzi, bármit meg tud valósítani. Ennek a zenei életre is kiterjedő lendületnek az eredményét az énekesnő a Család-barát stúdiójában is bemutatta. Radics Gigi sikersztorija: Ingyen turnéktól Michael Jackson producerének ajtajáig Radics Gigi nevét az énekesnő tehetségének és kitartásának köszönhetően már Amerikában is ismerik. Gigi elárulta, hogy úgy érzi még előtte az élet és igazi sikereket a zenei életben még csak most fogja elérni. Radics Gigi volt a legutóbbi vendége Palik László műsorának, amelyben az énekesnő mesélt gyermekkoráról, amerikai álmáról és… Rengeteg energiát ad Radics Giginek az anyaság Az anyaság olyan sok erőt ad Radics Giginek, hogy úgy érzi, bármit meg tud valósítani.
1389. június 15. zerző: Tarján M. Tamás 1389. június 15-én vívták I. Murád oszmán szultán (ur. 1362-1389) és Lázár szerb fejedelem csapatai az első rigómezei csatát, mely a létszámfölényben küzdő török seregek győzelmét hozta. Az ütközet jelentős állomása volt az Oszmán Birodalom balkáni térhódításának, és megalapozta a délszláv fejedelemségek hűbéri alávetését. Az oszmán törzsi állam seregei 1354-ben, Gallipoli elfoglalásával vetették meg lábukat Európában, és az elkövetkező években a gyengülő Bizánc, Bulgária és a Dusán István (ur. Első rigómezei csata. 1331-1355) utódai alatt széteső – korábban Magyarországtól az Égei-tengerig terjedő – Szerbia rovására terjeszkedtek a félszigeten. I. Murád vezetésével a törökök 1365-ben elfoglalták Drinápolyt, majd a széttagolódott szerb és bolgár fejedelemségek alávetése következett, melyek ügyeibe leggyakrabban a belső viszályok révén – a "segítségnyújtás" jegyében – avatkoztak be. A kisebb uralkodók ugyanis időközben egymással, és Nagy Lajos (ur. 1342-1382) Magyarországával is háborúztak, aki próbálta magát hűbérúrként elismertetni a Balkánon.
A törökök ellen vívott előző, 1389. évi csatát lásd a Rigómezei csata (1389) c. szócikkben! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A második rigómezei csata (gyakran csak rigómezei csata) 1448. október 17 – 20-án a II. Rigómezei csata (1389) | Napjaim. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. (Az "első" rigómezei csatát 1389-ben vívták. ) Előzménye [ szerkesztés] Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni.
Valószínűbb azonban, hogy Branković később, a vereséget látva vonult el, hogy megkímélje embereit. ) A csatamezőn ott maradt a szerb nemesség színe-java, élükön Lázár fejedelemmel, de az ütközetet a török források is keserűen említik, mert I. Murád is életét vesztette (ő volt az egyetlen török uralkodó, aki csatában halt meg). I. Murád szultán nyughelye – Csámborgó. Az ma sem világos, hogy harc közben esett-e el, avagy - ahogy a török források írják - már a győzelem után, a csatamezőn sétálva döfte le egy magát színleg megadó szerb nemes, Miloš Obilić. A szerb források szerint ugyanakkor Obilić még a csata előtt, megadást színlelve ment a török táborba, és saját sátrában egy mérgezett késsel végzett Muráddal. Bajazid mindenesetre azonnal cselekedett: magát nyilvánította szultánná, öccsét pedig (aki a csatában a balszárnyat vezette) ott helyben megfojtatta, hogy elkerülje a trónviszályt. A csatában mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett, de a törököknek - a szerbekkel ellentétben - szinte kimeríthetetlen tartalékaik voltak.
Amikor röviddel Rigómező után Zsigmond magyar király megtámadta a meggyengült Szerbiát, hogy gyepűt teremtsen a magyar határ és a törökök között, a támadást a szerbek már török segítséggel verték vissza. Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nem csak azért, mert ez a vidék a szerb nemzet bölcsője, hanem azért is, mert a szerbség első állama is itt bukott el. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, és ez is szerepet játszott abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A független Szerbia 1878-as létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, és az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott nagyszabású ünnepségen, Slobodan Milosevic szerb politikus ekkor elhangzott beszéde pedig már a délszláv háborúkat előlegezte meg. Érdekes egybeesés, hogy a rigómezei csata 525. évfordulóján, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban a szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, casus bellit teremtve az első világháború kirobbantásához.