2013. 24. 15:13 Portikról is vallott a "fekete sereg" vezére Tagadta bűnösségét a fekete sereg néven ismertté vált bűnszervezet ügyének elsőrendű vádlottja, Magyar Róbert, aki a Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásában szerdán kezdte meg a vallomástételt. 2013. 09:35 Nemet mondott a fekete seregnek a Kúria Elutasította a Kúria a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet ügyében a felülvizsgálati indítványokat, és hatályában fenntartotta a korábbi jogerős ítéletet hétfőn kihirdetett határozatával. 2013. 31. 15:33 Fekete sereg-ügy a Kúrián: "Nem vagyok ártatlan" A jogerős ítélet megváltoztatását - enyhítést, felmentést -, illetve az eljárás megismétlését indítványozták a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet tagjainak ügyében eljáró védők a Kúrián csütörtökön. 2013. 11:59 A Kúrián folytatódik a fekete sereg ügye Jövő héten kezdődik a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet több tagjának felülvizsgálati tárgyalása a Kúrián. Index - Belföld - Nem tartja magát bűnösnek a Fekete Sereg fővezére. 2012. október. 17. 16:43 Most akkor ki nyomta fel a fekete sereg vezetőjét?
Magyar Róbert szerint koholt vádak alapján folyik ellene az eljárás, Vizoviczki és a korrupt rendőrök áldozatának tartja magát. Állítja, hónapokig győzködte Portik Tamás, hogy szivárogtasson Orbánról. Mozaik: Emberölési kísérlettel vádolják a fekete sereg legtovább bujkáló katonáját - NOL.hu. Tagadta bűnösségét Magyar Róbert, aki a Fekete Sereg néven ismertté vált bűnszervezet ügyének elsőrendű vádlottjaként a Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásában szerdán tett vallomást. Magyar az elsőfokú büntetőpere során házi őrizetből szökött meg, és másfél évnyi külföldi bujkálás után tavaly a spanyol Riviérán, bolti lopás miatt kapták el. Kölcsönös, baráti segítségnyújtás Magyar Róbert a bűnszervezet vezetőjeként távollétében már megkapta a tényleges életfogytiglant, ám miután a hatóságok kézre kerítették, a törvény szerint perújítást kell lefolytatni. A Fekete Sereg ügyében összesen 30 vádlott volt, közülük korábban többen tíz év feletti, mások meg öt év körüli szabadságvesztést kaptak. Magyar a tárgyaláson azzal védekezett, hogy már csak azért sem lehetett bűnszervezet vezetője, mert a vádbeli cselekmények idején többször is épp börtönben ült.
Magyar életfogytiglant kapott, a feltételes szabadság kizárásával. március 13. 12:20 Jogos önvédelem címén Sz. Attila felmentését kérte az ügyész és a védelem a fekete sereg egyik tagjának megölése miatt. Sz. korábban hét évet ült börtönben a gyilkosság miatt. A tárgyalás ideje alatt egy gyanúscsomagot is meg kellett vizsgálnia a tűzszerészeknek. március 06. 19:08 Ajánlataink
1861-ben Erkel Ferenc operát írt a Bánk bán ból, és beletette a darabba Vörösmarty Keserű pohár című bordalát is. Katona József érzelmi válságokat jelenít meg a darabban, de túllép a szentimentalizmuson és már a romantika formanyelvét alakítja. Az írás vázlata: ● Bevezetés ● A Bánk bán történeti forrásai ● A Bánk bán szerkezete ● A Bánk bán alapszituációja (előversengés + 1. szakasz eleje) ● A bonyodalom kezdete (1. szakasz) ● A bonyodalom kibontakozása (2-3. szakasz) ● Melinda: bűnös-e a csábítási ügyben? ● Tiborc panasza ● Tetőpont (4. szakasz) ● Bánk bán és Gertrudis nagyjelenete ● Végkifejlet (5. szakasz) ● A Bánk bán utóélete A Bánk bán rövidített története ITT, magyarázatokkal és idézetekkel kibővített, részletes tartalma (olvasónaplója) pedig ITT olvasható. Más szempontú, részletes elemzés ITT található. A Bánk bán történeti forrásai A középkori Magyar Királyság Európa egyik nagyhatalmának számított, ezért ami a magyar udvarban történt, azt számon tartották, lejegyezték a krónikák.
Tiborcon keresztül értette meg a parasztság sorsát, helyzetét. Segíteni azonban nem tudott, mert a harcban egyedül hagyták. A szerelemben is példamutató, mert a gyalázat után nem fordult el feleségétől. Nem őt vádolta, hanem vesztének okozóit. Petúr bán: az összeesküvők vezére. Hazafias érzelmű, de féktelen indulatú. A szervezéshez jól értett. A nagyurak ellen cselekedni nem tudott. Hibája, hogy csak a nemesség érdekeivel törődött, a parasztság panaszait nem hallotta meg, Bánk bánt pedig cserben hagyta. Melinda: hűséges, jó feleség. Spanyolországból menekült Magyarországra. 15 évesen ment feleségül Bánk bánhoz, amiben jól érezhető a hála is. Tragédiáját az udvar romlottsága okozta. Tiborc: a jobbágyságot képviseli. Jószívű és becsületes ember. Nemcsak saját sérelmének ad hangot, hanem az egész parasztságénak. Nem művelt ember, de egyszerű szavakkal is szépen ki tudja magát fejezni. Bánk bán mellett hűségesen kitart. Gertrudis: jó képességeit (okos és határozott) a rosszra használta fel.
II. Bonyodalom: Országjáró körútjáról hazatérve azonban megváltozott a véleménye, mert látta, hogy a nép szenved az elnyomástól. Találkozása Tiborccal különösen megrázta. A paraszt elpanaszolja, hogy amíg a parasztok éheznek, addig a gazdagok bármit megengedhetnek maguknak. "S aki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerít. " Bánk tűrésre biztatja az öreget. Az idegen nagyurak egyre arcátlanabbul léptek fel. Ez különösen a királynő öccsére, Ottóra vonatkozik. A királynő nem a célját, hanem a módszereit helyteleníti. III. Cselekmény kibontakozása: Bánk bánt egyéni sérelem érte, amikor feleségét, Melindát, hírbe hozták az udvarban. Bár a felelős Ottó volt, a királynőt is joggal lehet hibáztatni. IV. Tetőpont: Bánk ezért egy alkalommal felelőségre vonta Gertrudis. A beszélgetésük feszült hangulatban kezdődött. A bán az egyéni, és a nép sérelmeit egyaránt felsorolja. Gertrudis nem ismeri el a hibákat, szemtelenül beszél Bánkkal. A vita egyre élesebbé válik.
Katona József pályája kezdetén színész volt. Később befejezte jogi tanulmányait. Ügyvéd lett, a jobbágyok védője volt. Több történelmi drámát írt. Ezek közül a legismertebb a Bánk bán, amit a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására hirdetett pályázatra alkotott meg. A dráma csak halála után jelent meg színpadon. Erkel Ferenc zenésítette meg. A Bánk bán c. dráma cselekménye nem írói fantázián alapul. uralkodása idején, 1213-ban valóban sor került Bánk bán mozgalmára. A dráma legtöbb fő alakja valóságos történelmi személy. A műben Katona József saját koráról ír. A jobbágyok helyzete ugyanolyan keserves volt, mint 600 évvel ezelőtt. Lényegében a magyarság küzdelméről ír az idegen elnyomókkal szemben. Cselekménye szerkezeti vázlatban: I. Expozíció: király távollétében felesége, Gertrudis kormányozta az országot. Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar nemesek összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán személyét is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott.
Endre uralkodása idején. A történet helyszíne: a pilisi erdő közepén játszódik a királyi kastélyban. Főbb szereplők: Bánk bán, az ország nádora (a "bán" nem személynév, hanem egy ősi méltóság megnevezése: a déli országrész ura volt, pl. létezett horvát bán, szlavón bán, ez tehát egy rang, mint a herceg vagy a gróf). Gertrudis, II. Endre magyar király felesége, aki német Ottó, meránai herceg, Gertrudis öccse, szintén német Melinda, Bánk bán felesége, aki a bojóthi nemzetségből származik, azaz spanyol Biberach, kóbor lovag A szereplők közül II. Endre, Bánk és Gertrudis a valóságban is létezett, és létező helyszín Bojóth is, ahonnan Melinda származott (Bojót Komárom megyében van, valószínűleg ez a spanyol bojóthiak Bojótja, de ez nem bizonyított). A pilisi erdőben volt a királyi udvartartás központja. Katona mint író nyúl az anyaghoz és nem mint történész, azaz nem törekszik a hitelességre. Ez nem történeti jellegű munka: Katona József a maga céljai érdekében sűrítéssel, egy előadható tragédia megalkotásának céljával nyúlt ezekhez a történelmi személyekhez.
Elsősorban ő volt a felelős az idegen nagyurak gaztetteiért. Gőgös és gonosz volt. Sorsát megérdemelte. Ottó: az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva, rosszindulatú és aljas volt. A mű legellenszenvesebb alakja. Gertrudistól csak annyiban különbözik, hogy buta és műveletlen volt.