keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Közös érdekünk a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás előmozdítása, a szárazsággal szembeni eredményesebb mezőgazdasági termelés megteremetése, valamint az, hogy a víz- és az élelmiszerbiztonság közös nevezőjén alapuló valós vízkeresleti igényekre épülő vízkínálati fejlesztések kerüljenek megvalósításra, amelyhez jelentős, 2030-ig évi 17 Mrd/év milliárd nemzeti forrást különített el a kormány. Hogy intézzük az ellenőrzitetést? Az érvényes szabályozás értelmében tehát valamennyi újonnan épített kutat engedélyeztetni köteles az építtetője. Hamarosan megszületik a végleges döntés a fúrt kutakról. Minden olyan kút fennmaradási engedélyköteles, amely korábban engedély nélkül épült, vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapta, de a tervektől eltérő műszaki tartalommal épült meg. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a tulajdonos, aki 2018. január elsejét megelőzően létesített kutat, ha a vízjogi engedélyezési eljárást kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Fontos tudni, hogy az engedélyezési eljárás minden olyan kútra vonatkozik – legyen az ásott vagy fúrt – melyet engedély nélkül létesítettek.
Az Alaptörvény P) cikke rögzíti, hogy: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. HelloVidék: Minden újonnan épített kutat köteles engedélyeztetni az építtetője? Győrffy Balázs: Igen, ez gyakorlatilag mindig is bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenység volt, mivel a víz kizárólagosan állami tulajdonba tartozó vagyon. A vízilétesítmények sajátos építményfajták, ahogyan az épületek, úgy ezek is építési (vízjogi létesítési) és használatbavételi (vízjogi üzemeltetési) engedélyhez kötöttek. Kútbejelentés | Mád honlapja. Az engedély nélküli kutak legalizálásával ezen kutak fennmaradási engedélyt kapnak, amely nem csak a fennmaradásra, hanem a további üzemeltetésre is jogosít. HelloVidék: Miért bírságolják meg az illegálisan kialakított kutak tulajdonosait?
Csak az 50 méternél nem mélyebb talajvízkutak esetén szűnik meg az engedélykötelezettség január 1-től – fotó: MTI/Rosta Tibor Fontos módosítás ezen túl, hogy mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül létesített kút (néhány kivétellel) esetében 2023. december 31-ig benyújtja a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét az illetékes hatósághoz és azt kútvízmérő órával felszereli. Ez azokra a kutakra érvényes, amelyeket "Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról" szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően, tehát 2020. Kitolták a határidőt - 2023-ig kell engedélyezni a fúrt és ásott kutakat | Agrotrend.hu. július 1. előtt létesítettek. A törvénymódosítás teljes szövege itt érhető el. A megszavazott törvénymódosítás a köztársasági elnök aláírására vár. Milyen út vezetett idáig? A törvénymódosítással kapcsolatban számos aggály merült fel, többek között a WWF Magyarország is kifejette véleményét az ügy kapcsán. A szervezet szerint a módosítás elfogadása a vízkészletek túlhasználatát tenné lehetővé és tovább rontana az aszályhelyzeten.
Fontos ugyanakkor azt is rögzíteni, hogy az illetékmentesség nem jelenti a határidőn túl bejelentett kutakra való bírság megfizetése alóli mentességet. Ezt az eredeti módosító indítvány indoklásában látjuk, mely rendelkezik a most december 31-én lejáró moratórium határidejének meghosszabbításáról. Ez a másik lényeges változtatás. A moratórium meghosszabbítása ellen ugyanis az Alkotmánybíróság sem jelzett kifogást, tehát ezzel lehet ösztönözni a kutak tulajdonosait arra, hogy a bírság kockáztatása nélkül, új határidőig lépjenek kútjuk helyzetének rendezése kapcsán. Vagyis: "... a bírságkiszabási moratórium úgy kerül meghosszabbításra, hogy a létesítő/üzemeltető az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített/ üzemeltetett, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény tekintetében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást meghatározott határidőig köteles kérelmezni. A moratórium kiterjesztésével kapcsolatban ugyanis az Alkotmánybíróság nem jelzett alkotmányellenességet. "
Tájékoztató kútbejelentésről Kérelem letölthető innen ADATLAP - Vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyhez - Fúrt kút ADATLAP - Vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyhez - Ásott kút TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁSOTT ÉS FÚRT KUTAK VÍZJOGI FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSÁRÓL Meghosszabbította a kormány az ásott és fúrt kutak ügyintézését. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. 2018. december 21-én hatályba lépett az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény, amely módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény fúrt kutak bejelentéséhez kapcsolódó határidejét. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a módosítás hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
A megélhetési politikusokat ki kell pucolni az EU-ból A májusi európai parlamenti választás lehetőséget ad arra, hogy azokat a megélhetési politikusokat, akik Soros György pénzén akarnak maguknak jobb életet teremteni, ki lehessen pucolni az Európai Unióból - fogalmazott Csizmadia László, a Civil Összefogás (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának elnöke.
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői érkeznek az Országház előtti Kossuth Lajos térre 2018. március 15-én (Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás) – Baloldali és liberális provokációtól mindig lehet tartani, de mi alapvetően egy csendes, békés és méltósággal teli menetet szervezünk, különösen azért, mert a forradalmat követő véres megtorlás mártírjai előtt is tisztelegni kívánunk – erről beszélt Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kuratóriumának elnöke az október 23-i rendezvény kapcsán a kormánypárti Magyar Hírlapnak. Elmondta, minden résztvevőt arra kérnek, hogy "hozzon magával mobiltelefont, és ha rendbontást vagy provokációt tapasztal, ne üljön fel a baloldali erőszaknak, ám híven rögzítse az eseményeket". – A szólás- és véleményszabadság tiszteletben tartásának alapvetése, hogy mi sem szoktunk odamenni zavarogni, amikor a baloldali és a liberális körök a csöppnyi létszámú tüntetéseiket tartják – mondta Csizmadia. Arra is kitért, szerinte "a Brüsszelből folyamatosan pénzelt és bátorított baloldali és liberális körök szándéka szemernyit sem változott az elmúlt esztendőkben – bármi áron meg akarják buktatni a 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott magyar kormányt".
Közeleg az újabb Békemenet, nem is akármilyen – derül ki a kormányközeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) által múlt héten közzétett sajtótájékoztatóból. Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke indításképpen a "klasszikus ellenzéki politika magyarországi mutánsairól" beszélt, ami szerinte életellenes, megnyilvánulásaik pedig provokatívak. Ezt követően egyebek között azt mondta: Közeledik annak az ideje, amikor az egyre súlyosbodó provokációk miatt – soha nem látott méretekben, békét sugallva, meghívva az operatív törzset és a pandémia legyőzésében részt vevő összes honfitársunkat, hősies munkájukat személyesen is elismerve – közösen haladhatunk a Békemeneten. A béke meghirdetése után a "a védekezés eredményességét rémhírterjesztéssel akadályozó vagy azt meghiúsító baloldali politikusok kapcsán" azt kérte, hogy a törvény leghatározottabb szigorával sújtsanak le azokra, akik "politikai haszonszerzésből kockáztatják a magyar emberek egészségét és életét". Kijelentette, támogatják a Büntető törvénykönyv "minél szélesebb körben történő alkalmazását".
Öblös kommunistázás hagyta el Csizmadia László ajakát szerdán. A Békemenetet szervező CÖF-CÖKA vezetője a március 15-i Fidesz-barát vonulásra reagált, de megkapta a magáét az ellenzék is. Ismét megmutatkozott a közösség összetartozása, ereje az 1848-49-es forradalom évfordulóján, a nemzeti ünnepen a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) által szervezett Békemeneten – közölte az alapítvány elnöke szerdán az MTI-vel. Csizmadia László szerint a kormány intézkedései a magyarság érdekeit követik, Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – amin "az ellenzék magyarellenes, több sebből vérző, összetákolt, azonos időben összehívott >>nagygyűlése<<" ellenére is félmillióan vettek részt – erőt sugárzott (A DK közlése szerint 80 ezren vettek részt az ellenzéki eseményen). Miközben civilek ezrei segítik az orosz-ukrán háború elől menekülőket szállással, étkezéssel és pénzadományokkal, "a magyar ellenzék álnok módon igyekszik háborúba sodorni" Magyarországot – tette hozzá.