Nekem sajnos nagyon rossz élményem van Hánzli doktor úrral kapcsolatban. Tavaly ősszel történt, hogy egy alhasi görcs miatt (endometriózisom van) bekerültem az ügyeletre a Klinikára. Bevett gyakorlat, hogy amíg ki nem derül, mi a görcs kiváltó oka, nem adnak semmiféle fájdalomcsillapítót, görcsoldót. Ezzel tisztában voltam, de arra ami azon a vasárnap hajnalon történt, egyáltalán nem számítottam. Dr hánzli janis joplin. Mikor felébredtem, ollyan fájdalmam volt, h a lábamat alig bírtam megemelni. Még a Szüleim segítettek indulás előtt az öltözködésben is. Miután a mentő bevitt, az ügyeletes nővér hosszasan kikérdezett. Eközben a székbe kapaszkodtam, olyan fájdalmam volt. A kérdések után feltelefonáltak Hánzli doktor úrnak, h le kellene jönnie megnézni. Anyukám a váróból látta, h az említett doktor úr olyan lassan teszi egymás mellé a lábait a folyosón idefelé jövet, mintha szándékosan váratni akarna. Úgy gondoltam, biztosan fáradt, reméltem, h minél előbb kiderül, mi a bajom, és végre kaphatok vmi görcsoldót.
Bár már nagyon régi ez a kérdés, de a kereső alapján a ma érdeklődőknek is feljön, ezért szeretném én is árnyalni a képet a véleményemmel. Dr hánzli jános. Be kell vallanom, hogy nem értem az itteni hozzászólások többségét. Mivel okom nincs kételkedni mások tapasztalatában, nem tudok másra gondolni, mint hogy egyrészt igen, egy orvosnak is lehetnek nagyon rossz napjai, aminek persze az aznapi betegek láthatják esetleg kárát, másrészt nagyon különbözőek vagyunk mi nők és túl különbözőek a szempontok, amelyek alapján kialakítjuk a véleményünket egy orvosról ahhoz, hogy feketén-fehéren értékelhető lenne ez a vélemény. Én a doktor úrhoz az sztk-ba járok, mivel körzetileg az ő terhesgondozásához tartozom. Éppen az itteni előző válaszok miatt már eleve félve mentem be hozzá első alkalommal, de egy kedves, udvarias, semmi felesleges bizalmaskodást magának nem megengedő doktor úrral találkoztam, aki lelkiismeretesen megvizsgált, megnyugtatott, és azóta is minden látogatásom alkalmával hasonlóak a tapasztalataim.
Oldalainkon a rendelők illetve orvosok által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, kérünk, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt közvetlenül tájékozódj az orvosnál vagy rendelőnél. Az esetleges hibákért, elírásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni. A Doklist weboldal nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Jól választottam, ha az orvosom Dr. Hánzli János pécsi nőgyógyász?. Minden tartalom tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti a látogató és az orvosa közötti kapcsolatot. © 2013-2019 Minden jog fenntartva.
Szabó Magda Abigél című műve egy elkényeztetett kisgimnazista lány felnőtté válását ábrázolja. Gina megszokott, nyugalmas életébe egyszercsak beleszól a II. világháború, és szerető otthonától elszakadva kell helytállnia és hirtelen felnőnie egy egészen más környezetben. A nehézségeken azonban átsegíti őt társai összetartó szeretete. Szereplők: Vitay Georgina, Vitay tábornok, Gina édesapja, Mimó néni, Gina nagynénje, Kuncz Feri hadnagy, Gina szerelme, Marszell, Gina francia nevelőnője, Zsuzsanna testvér, Gina prefektája, Torma Gedeon, a Matula Lánynevelő Intézet igazgatója, Kis Mari, diák, Torma Piroska, diák, Kalmár Péter, osztályfőnök, Kőnig, magyar- és latintanár, Horn Mici, a Matula egykori növendéke, Bánki, diák, Murai, diák, Szabó Anikó, diák, Cziller, diák, Ari, diák, Aradi, tanuló, Erzsébet testvér, prefekta, Gigus tanárnő, francia- és némettanár, Truth Gertrúd, tornatanár. Műfaja: regény, fejezetekre tagolódik. Helyszínek: Budapest, Árkod. A rövid tartalom: Bővebben…
Tavaly történt, hogy rákattantam Szabó Magdára. Az Abigél mindig is nagy kedvenc volt, meg olvastam az ifjúsági és meseregényeit, de az életműve többi részével alig több mint egy éve kezdtem el ismerkedni. S az Ajtó, A Danaida, Katalin utca, Freskó, Mózes, egy huszonkettő után eljutottam a Régimódi történetig. Ahogy utána olvasgattam az írónő előszeretettel építkezik saját életének epizódjaiból, szereplőiből, ennek aztán igazán legszemélyesebb példája Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja, a Régimódi történet főhőse. Talán nem is regény ez a könyv, bár a történet amelyet elmesél meglehetősen regénybe illő. Az írónő levelek, naplók, rokonok elbeszélései alapján rekonstruálja anyja életét, hogy megpróbálja megérteni a nőt, aki felnevelte, s halálos ágyán azt mondta mellette ülő lányának, hogy "Annyi titkom volt". Jablonczay Lenke annyi minden szeretett volna lenni, de a körülmények, a sorsa úgy hozta, hogy le kellett mondania a zenéről, irodalomról, a terveiről, álmairól. S miközben íróvá vált lánya megpróbálja feltárni az életét, kiváló képet kapunk a XIX második feléről és a XX század első két évtizedéről, a vidéki életmódról, a dzsentrikről, egy számunkra távolinak tűnő társadalom hanyatlásáról, s a korabeli nők sorsáról.
Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.
Az is gyanús volt Kőnig személyét illetően, hogy pont ő kapta el a lányt a vasútállomáson, amikor először akart megszökni. A csattanó Horn Mici házában "csattant el", Kőnig váratlan megjelenése során. Vitay Gina eltűnése után Zsuzsanna keresésére indul, ekkor betér Mici házába, ahol később a tanár úr is felbukkan. A diakonissza nagyon ellenségesen viselkedik Micivel, szemére hányja, hogy ő szöktette meg Vitayt. Ekkor derül ki az is, hogy Zsuzsanna féltékeny az asszonyra, azt hiszi, szerelme, inkább Horn Micihez vonzódik. Ám ekkor nyilvánvalóvá válik ez nem így van, mert "Nekem a föld hátán semmi közöm sincs valakihez, akiről maga azt hiszi, hogy van" (Mici). Majd a titokzatos férfi, Kőnig később betoppan és ekkor Zsuzsanna teljesen összezavarodik. Kőnig végül magyarázatot ad, hogy valójában azért játszotta el, hogy Micikét szereti, hogy ezzel "megvédje (Zsuzsannát) a veszélytől. Önmagától. " A regény másik nagy fordulata, amikor Kuncz Feriről kiderült, nem csupán egy fiatal hadnagy, aki bolondul Gináért, hanem az ellenség küldötte.
Az összetört akvárium. Búcsú a tábornoktól Főbb szereplők Időpont Helyszín Gina Torma Gedeon Kőnig Kalmár Zsuzsanna Mráz Suba a tábornok 1943. november egyik szerdája Az iskola Az igazgatói iroda A cédula hatására Gina ismét elkezd azon gondolkodni, ki lehet a szobor mögött. Kis Mari azt mondja, hogy hagyja a nyomozást, ez még Aradinak sem sikerült, és egyébként is, mit csinálnának Abigél nélkül, aki már egy csomószor segített nekik? Ezen a szerdai napon sok érdekes dolog történik, amelynek a Gina csak később érti meg a jelentőségét. Reggelre az igazgató irodájában valami vagy valaki leverte az akváriumot, elpusztult a sok hal. A diákok körében ez megerősíti azt a régi matulás legendát, hogy az igazgatónak van felesége, akinek csak nappal van hal alakja, éjjelre átváltozik nővé. Betörésnek nincs nyoma, nem hiányzik semmi, az eset nagyon rejtélyes. Az irodát rendbe kell rakni. Mivel a takarítónők az internátust takarítják ilyenkor, így a folyosón álló ötödikesek közül jut valakinek a boldogító feladat, hogy az igazgatói irodában ólálkodhat.
Az osztály azonban továbbra sem bocsát meg Ginának. A pénzt akkor is visszakapja majd. Gina bocsánatot kér amiatt, amivel előző nap gyanúsította meg Kis Marit, de Marit ez nem érdekli. Még Torma Gedeon is megdicséri Ginát a tettéért, és kiadja, hogy az osztályok perselyadományait ezentúl hetente változó perselypénzesek dobják be. A délután és az este ugyanúgy telik, mint máskor. Éjfél után egy órakor megszólalnak a szirénák. Bár csak gyakorlat, hogy tudják, mi a teendő bombázás esetén, de senki sem érzi annak. Félnek. Az óvóhelyekké átépített pincébe mennek le, az ötödikesek egymás mellett ülnek és egymás kezét fogják. A lánc csak Ginánál szakad meg, az ő kezét nem fogja senki. A kislányok töprengenek, nemcsak Gina, hanem Kis Mari és Torma Piroska gondolatait is megismerhetjük: "Meg kellett volna köszönnöm, hogy játszanak velem, hogy tudnak valamit, amin nevetni lehet, valamit, aminek semmi köze a háborúhoz, ami nem bomba és halál és veszedelem, a terráriumot, amit adni akartak. De buta voltam, buta és gőgös! "