Webináriumok (felvételről), e-learningek Az ügyvédi tevékenység elméleti és gyakorlati kérdései - 2021. Webináriumok (felvételről), e-learningek Bérszámfejtők feladatai 2022-ben - 2021. 11. 25. A képzés megrendelhető ide kattintva Webináriumok (felvételről), e-learningek A személyiségi jogok és egyes személyállapoti perek érvényesítésének anyagi és eljárásjogi kérdései, bírói gyakorlata - 2021. 24. Webináriumok (felvételről), e-learningek Határokon átnyúló családjogi perek - 2021. Wolters kluwer képzés address. 23. Webináriumok (felvételről), e-learningek Adó visszatérítés - 2021. Webináriumok (felvételről), e-learningek Adatvédelmi aktualitások a munkáltatói adatkezelés területéről - 2021. 10. 27. Következő oldal
Szállítás és fizetés Rólunk Kapcsolat Értékesítési képviselők Hírlevél Mégse Belépés WK-fiókom Kijelentkezés Kosara jelenleg üres. Tekintse meg termékeinket!
Térelemek, térmértani alaptételek. Ábrázolási módszerek: perspektíva, axonometria, vetületek, Monge féle ábrázolás. Térelemek ábrázolása, transzformáció, metszési feladatok, méretes feladatok. Síklapú testek ábrázolása, síkmetszése, áthatása. Síkgörbék, térgörbék, görbe felületek, vonalfelületek, forgástestek. Görbe felületű testek ábrázolása, síkmetszése, áthatása. Mértani helyek három dimenzióban, alkalmazása térmértani szerkesztésekben. Térben építkező feladatok gyakorlása: térelemek felépítése és ábrázolása adott térgeometriai feltételekkel. Térszemlélet fejlesztése számítógépes modellezés segítségével, a számítógépes térgeometria alapjai. CAD alkalmazás: matematikai alapok, a 3D modell sajátosságai, modellezési technikák, szoftver-hardver alapismeretek. Dr. Privorszky Alajos: A két képsíkon való ábrázolás elméletéhez (1909) - antikvarium.hu. Alkatrészek rajzainak készítése. Rajzolási alapismeretek, szabványos jelölések, vetületek, metszetek, méretmegadás, mérethálózat, szöveges utasítások. Jelképes ábrázolások: csavarmenetek, rugók, fogazatok, bordázat, ismétlődő részletek, hegesztési varratok ábrázolása.
Egyenes ábrázolása Tekintsük az egyenest a rá illeszkedő pontok összességeként és vetítsük minden egyes pontját! A pontok vetítősugarai a megfelelő képsíkra merőleges vetítősíkot alkotnak. Ha az egyenes nem merleges a képsíkra, akkor a képe az egyenesre illeszkedő vetítősíknak és a képsíknak a metszésvonala, tehát szintén egyenes. Az egyenest rekonstruálhatjuk a vetítősíkjai metszésvonalaként (kivéve, ha a vetítősíkok egybeesnek, azaz a profilegyenes esetében). Ha az egyenes merőleges a képsíkra (vetítősugár), akkor a képe egyetlen pont. Az egyenes nyompontja az egyenesnek és a képsíknak a döféspontja. A nyompont jele (általában) N 1, N 2. A nyompont egyik képe azonos a nyomponttal (ezért a kép jelét elhagyhatjuk), a másik képe pedig az x 1, 2 tengelyre illeszkedik. Dr. Zigány Ferenc: Ábrázoló geometria (Tankönyvkiadó Vállalat, 1950) - antikvarium.hu. Egy egyenesnek képsíkonként egy nyompontja van (ha párhuzamos a képsíkkal, akkor a végtelenben). Az egyenes a nyompontban döfi a képsíkot és átkerül egy másik térnegyedbe. Ha a képsíkok átlátszatlanok, az egyenesnek csak az első térnegyedbeli részét látjuk.
Matematika Példatár I. -II.
Az elektronikus gépi rajzolás rövid megismerését két függelék követi: Az első "Transzformációk", a második pedig "Sima görbék és felületek" előállítása spline-függvényekkel. " Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Monge-féle képsíkrendszer Merőleges vetítés Egy test, alkatrész vetülete úgy keletkezik, hogy az alkatrész mögött képzeletben egy képsíkot helyezünk el oly módon, hogy az párhuzamos legyen az alkatrész élével vagy felületével, illetve forgástesteknél merőleges a tengelyre, majd a képsíkon azokat az éleket jelenítjük meg merőleges vetítéssel, amelyeket a szemünk által is látunk, a nem látható éleket pedig szaggatott vonallal ábrázoljuk. A számítógépes ábrázoló geometria alapjai - Polygon jegyzet (Kurusa Árpád; Szemők Árpád). A képsíkokra történő merőleges vetítés után a térben elhelyezkedő képsíkokat ki kell forgatni úgy, hogy azok a rajzlap síkjában helyezkedjenek el. Ennek megfelelően a +K1 képsíkot (felülnézetet) lefelé forgatjuk, a bal oldalnézetet tartalmazó +K3 képsíkot pedig az elölnézet mellé jobbra. Merőleges vetítés Európai vetítési rendszer Az egyes vetületek elhelyezésének szabályrendszerét nézetrendnek nevezzük. Az európai nézetrendnél az elölnézet a főábra, bal oldalára kerül a tárgy jobb oldalnézete, a jobb oldalára a bal oldalnézete, alá a felülnézet és fölé az alulnézet.
Vetület Az axonometrikus ábrázolási mód a tárgy térben való elképzelhetőségét nagyon jól szemlélteti, ám bonyolult, furatokkal, üregekkel teli alkatrészek axonometrikus képének kézzel történő elkészítése gyakran lehetetlen, másrészt a méretek megadása is nagyon körülményes. Azért, hogy az alkatrész minden oldalát mérethűen tudjuk ábrázolni, a több vetületen való ábrázolásmódot szoktuk alkalmazni, amely mindennemű torzítástól mentes egyértelmű megfeleltetés, tehát az alkatrész alakja és mérete is változatlan marad. Monge-féle képsíkrendszer A Monge-féle (Gaspard Monge (1746-1818), az ábrázoló geometria "atyja") képsíkrendszer a vetületekkel való ábrázolásmód alapja. A test (alkatrész) alatt elhelyezkedő képsíkot K1-nek, a test mögött elhelyezkedőt pedig K2-nek hívjuk. A K1-en ábrázoljuk a test felülnézetét, a K2-n pedig a test elölnézetét. A K1 és K2 képsíkok metszésvonala az x1, 2 tengely. A képsíkok a teret négy térnegyedre osztják, a két pozitív képsík által meghatározott térrészt hívjuk az I. térnegyednek.