A Frank-hegy, vagy más néven Kakukk-hegy eléggé meghatározó eleme a budaörsi látképnek. Viszont ha a Rupp-hegyet, a Tűzköves-hegyet, és a Nap-hegyet említjük, akkor a város felől alig látható természetvédelmi területekről beszélünk, kis zöld szigetek a nyaralók és hétvégi házak óceánján. Az itt található tanösvények pedig nagyon is figyelemre méltóak, meghökkentően szép kilátással. Budaörs Rupp-hegy, Tűzkőhegyi tanösvény, Nap-hegyi pihenő körtúra 1. Ezt a kört nem is Budaörsről kezdjük, hanem a Gazdagréti lakótelep fölötti Irhás-árok tövéből. Busszal is jól megközelíthető, az Irhás-árok megállónál kell leszállni a 8E jelzsésű buszról, érkezhetünk a Kelenföldi pályaudvar felől, vagy a belvárosból is. Parkolóhelyeket is találunk a mellékutcákban. 2. A buszmegállóban induló piros négyzet jelzésen indulunk, amely a Frank-hegyi turistaházhoz vezet, de nem fogjuk végig követni. Hárs-hegyi tanösvény - Wikiwand. Az Ördögorom úton sétálunk felfelé, míg el nem érjük a Rupp-hegyi természetvédelmi terület szélét jelző erdőt. A fák között az ösvényen megyünk egy pihenőpadig, ahol egy elágazást is találunk.
A Hárs-hegyi tanösvény avatása A Hárs-hegyi tanösvény egy specifikus, egészségvédelmi célokat is szolgáló tanösvény Magyarországon, a budapesti Kis-Hárs-hegy és Nagy-Hárs-hegy tömbjében. A tanösvény létesítését a II. kerületi Szent Ferenc Kórház kezdeményezte, kialakítását civil segítők bevonásával végezték el a Pilisi Parkerdő Zrt. Rupp hegyi tanösvény super. által kezelt területen, a Sanofi gyógyszergyár anyagi támogatásával; átadása 2015. július 28-án zajlott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Beer Miklós váci püspök részvételével. A tanösvényt meglévő turistautak felhasználásával alakították ki, 5, 1 kilométeres hosszban; kiindulási és végpontja is a Széher út végén elhelyezkedő kórháznál van. Az útvonal elhalad a budaszentlőrinci pálos kolostorromok közelében és a Kis-Hárs-hegyen álló kilátó mellett, és körbekerüli az egész Nagy-Hárs-hegyet. A tanösvénynek van egy rövidebb útvonalváltozata is, melynek teljes útvonala csak 2700 méter. A tanösvény túrajelzése A tanösvény útvonala mentén több helyen is pulzusmérőpontokat jelöltek ki, a bejáráshoz pedig a kórház olyan, speciális túralapokat kínál minden érdeklődőnek, amelyen a megadott helyszíneken mért pulzusadatok és más egészségügyi paraméterek oly módon rögzíthetők, hogy azok orvosi kiértékelésre is alkalmasak lesznek.
Az ösvényen nagyjából 2 km-t megtéve és a hegyet teljesen megkerülve érkezünk meg a Ló-hegy nyergébe. A sárga jelzés tovább halad a hegy oldalában szintben, de mi az ide érkező utcán folytatjuk a sétát lefelé. A Sóvirág utcába becsatlakozva ismét keresztezzük a főutat és a Hollósy cukrászdában fagyizhatunk, vagy sütizhetünk is. Innen már csak néhány lépés a szabadidőpark bejárata. Forrás: Nyáry Tamás, azaz az Ügyeletes Nagy Fehér Jelvényes Túravezető Pajtás.... Rupp hegyi tanösvény 11. szükségszerű rövidítésben csak egyszerűen Nagyfehér az Equinox Trekking Club nagyvezíre. Kedvence minden, amire fel lehet mászni. Domb, hegy, ferrata, csak a végén legyen kilátás. További túrái:
A környékbeli hegyekben könnyű, változatos gyalogtúrázásra van lehetőség (10, 5 km), amelynek csúcspontjai az egri vár másolata (a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjénél) és a Teve-szikla névre keresztelt függőleges sziklaformáció. Turistautak | Rupp-hegyi tanösvény (Rupp-hegyi-erdő – Rupp-hegy). Az erodálódott dolomittornyok nem mindennapi látványt nyújtanak, a naplemente idején úgy érezhetjük magunkat, mintha Matt Damon mellé csöppentünk volna a Mentőexpedícióban. A körülbelül háromórás kirándulást az autóval könnyen megközelíthető Háziréti-horgásztótól vagy, amennyiben tömegközlekedéssel érkezünk a túra helyszínére, Pilisborosjenőről érdemes kezdeni. Fotó: Schuszter Bogi Nyakas-kő Budapesttől alig 40 percre, Biatorbágy déli határában található a jellegzetes alakjáról ismert és elnevezett Nyakas-kő, amelynek lapos tetejére száraz időben akár ki is mászhatunk, valamivel magasabbra mászva pedig gyönyörű kilátás tárul elénk a sziklaformációkra és a környező településekre. A Nyakas-kő parkolóból indulva, a Madárszirtet és a Százlépcsőt útba ejtve egy kellemes egyórás délutáni kirándulás alkalmával (1, 9 km) bejárhatjuk a népszerű kirándulóhelyet.
Rengeteg ösvény hálózza be labirintus szerűen, minden sarok után újabb és újabb pihenőpadok szolgálják a kényelmet. A fák között megpillanthatóak a kopárokhoz tartozó Kőhegy és Odvas-hegy vonulatai is. A tanösvény tábláin padig a helyi állatvilágról, és a környék geológiai érdekességeiről olvashatunk. Egy nagy pihenő után a dombról leereszkedve a Bányász utcán sétálhatunk vissza az Irhás-árok elejére, vagy ha bevállalósak vagyunk, akkor megmászhatjuk a Frank-hegyet is egy turistaházas éttermezésre. Rupp-hegy: a kijelölt ösvényről letérni tilos. Forrás: Nyáry Tamás, azaz az Ügyeletes Nagy Fehér Jelvényes Túravezető Pajtás.... szükségszerű rövidítésben csak egyszerűen Nagyfehér az Equinox Trekking Club nagyvezíre. Kedvence minden, amire fel lehet mászni. Domb, hegy, ferrata, csak a végén legyen kilátás. További túrái:
Ezek közül az ismertebbek: a tavaszi hérics, az apró nőszirom, a nagyezerjófű, a magyar gurgolya, a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin, a bíboros kosbor és a fehér madársisak is megtalálható. A 7, 7 hektáros terület 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. A hegy a nevét egykori tulajdonosáról, Rupp György budai polgárról kapta. Megközelíthetőség A 8E busszal a Törökbálinti út–Irhás Árok utca sarok megállóig, ahonnan nyugati irányba 600–700 méteres kocsiút vezet a Rupp-hegyre induló sétányhoz, ahol a turistajelzés is megtalálható: körbe, nem meredek úton vezet a magasságpontig. A hegy a buszról való leszálláskor (a volt Barackos vendégló előtt) látszik Források Rupp-hegy, (hozzáférés: 2012. november 2. ) Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 1011. Rupp hegyi tanösvény 2017. old. Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk. : Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 41, 44, 176, 179, 180, 184, 223, 226, 232, 233, 339, 490, 677. old. m v sz Budapest XI.
A Főőrség épületének, amely egyfajta szimbóluma ennek a hagyománynak, az ügyvezető szerint deklarált célja is a testőrséghez kötődő hadi, lovas- és a testőrírók, például Bessenyei György révén az irodalmi kultúra felelevenítése, akinek egyik leszármazottja – Bessenyey Balázs – a Várkerti Sétákban olvasott felhívásra kereste fel az ügyvezetőt családi történetének elmesélésére. Az eredeti egyenruhák és fegyverek ma is lenyűgözőek (Fotó: Both Balázs/) A Főőrség emeletén, az épület tetősíkját követő, meglepően tágas térben létrehozott kiállításon pedig bárki betekintést nyerhet a magyar testőrségek múltjába: az eredeti egyenruhák, fegyverek, az eredetiről másolt oklevelek, iratok és rengeteg festmény között a hamarosan elkészülő leírások is segítenek majd eligazodni. A kiállított uniformisokat szemlélve könnyű átérezni, milyen büszkeséggel, ugyanakkor mekkora felelősséggel is járt az egyenruha viselése. A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában | PestBuda. A hazaszeretet, a lojalitás, a kötelességtudat mind-mind olyan értékek, tette hozzá Bottyán István, amelyek alapvetőnek számítottak a budai Várban szolgáló díszjárőrök számára.
Ezért a magyar testőrség történetének szakavatott ismerőjével, Gőgh Gáborral közösen dolgozták ki a kávézó és a fölötte lévő kiállítás koncepcióját. A Főőrség terasza, a háttérben a Budavári Palota Hunyadi-udvara (Fotó: Both Balázs/) Kérdésünkre, hogy miért kapta a kávézó az angol Royal Guard Café nevet, Bottyán István elmondta, hogy az épület neve természetesen Főőrség, ám a külföldieknek igen nehéz lenne elmagyarázni ezt a szinte lefordíthatatlan magyar szót, ezért döntöttek a kávézó esetében az angol "királyi testőr" kifejezés mellett, ez ugyanis magában foglalja a funkció lényegét. Cca 1970 Angol királyi lovas testőr, játékfigura, sérült, saját, sérült tokjában, m: 12 cm | 327. Gyorsárverés | Darabanth | 2018. 08. 02. csütörtök 19:00 | axioart.com. A nyelvválasztás pedig egyfajta párhuzam eredménye: ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia hajdani közvetítőnyelve a latin, illetve a német volt, napjainkban ugyanezt a szerepet az angol nyelv tölti be. A jelenleg még próbaüzemben, péntektől vasárnapig, 11–18 óráig nyitva tartó kávézóba már most is 200-250 vendég tér be naponta, a járványhelyzet enyhülésével és a vendégek számának növekedésével fokozatosan bővül majd az ételkínálat.
A mérnökök a busz két szintjén 64 embernek alakítottak ki ülőhelyet, a Routemaster hosszított változatain pedig már 72 utas élvezhette ülve az utazás örömeit, így nem csoda, hogy a londoni tömegközlekedési szakemberek az emeletes buszra esküdtek. A Trafalgar téren, előtérben Fekete Klári és Takács Zsuzsa manökenek, 1973 (Kép forrása: Fortepan/ Schiffer Pál) A "vertikális építkezést" a brit főváros keskeny utcái és kanyargó útjai is ösztönözték. Egy double-deckernek ugyanis kisebb fordulóíve volt, mint egy hagyományos, hosszabb egyszintes busznak, így egy tekervényes utcán kanyargó Routemaster nem lassította le a forgalmat, és ami a legfontosabb, be is tudott kanyarodni. Harry herceg fontos lépést tett a királyi család felé | Cosmopolitan.hu. Az AEC Routemaster prototípusát 1954-ben gyártották. Habár a sorozatgyártásuk csak 1968-ig tartott, a buszok a lelkiismeretes karbantartásnak köszönhetően olyannyira strapabíróak voltak, hogy egészen 2005-ig koptatták London aszfaltját. A legendás double deckertől azonban 2005 után sem tudtak megszabadulni a londoniak. A busz olyannyira a városkép része lett, hogy nem lehetett csak úgy kivonni a forgalomból, így, ha valakinek hiányérzete támad, mind a mai napig fel tud szállni egy klasszikus "Nagy Piros Buszra", amely nosztalgiajáratként üzemel a brit metropolisban.
Ezért is lényeges – részletezte az ügyvezető –, hogy a Honvédség újjászervezi a huszár díszalegységet. Hiába része ugyanis a kultúrának és a néphagyománynak a huszárság, annak szokásait évtizedeken át csak a hagyományőrző szervezetek, majd a Készenléti Rendőrség Nemzeti Lovas Díszegysége őrizték, a Honvédség hivatalos lovas alakulata nem. A Főőrség újjászületett épülete azért is különleges helyszín, mert polgári módon, minden látogató számára érthetően foglalja egybe és jeleníti meg a budai Várban egykor szolgálatot teljesítő testőrségek történetét. A népszerű régi-új hagyomány, az őrségváltás megtekintése után egy kávé, üdítő és sütemény társaságában mindenki alaposan megismerkedhet azokkal az emberekkel, akiknek egykor a legnemesebb feladata volt az ezeréves magyar államiságot jelképező Szent Korona, a mindenkori uralkodó, és a Budavári Királyi Palota védelme. Nyitókép: A Főőrség épülete a Hunyadi udvar felől (Fotó: Both Balázs/)
Az archív fotók sokak számára idéznek fel érdekes történeteket (Fotó: Both Balázs/) Az 578 négyzetméter alapterületű épületbe belépve szellősen berendezett, világos tér fogad minket: a kellemes színű falakat borító archív fotók, a halszálkamintás parketta, a kávéházi kultúra fénykorát idéző tonettszékek és a réz-üveg térelválasztó panelek között elhelyezett régi tárgyak elegánsak, mégis az otthonosság érzetét keltik a látogatóban. A Hergenrőder Ildikó által tervezett belső tér a múlt és a jelen érdekes elegye, és mint kiderült, szintén az épület korábbi funkciójára utal. A belső tér színeiben a magyar királyi darabont testőrség egyenruhájának színei köszönnek vissza (Fotó: Both Balázs/) Bottyán István, a Főőrségben működő kávéház ügyvezetője (Fotó: Both Balázs/) Mint a PestBudának a kávéház vezetője, Bottyán István elmondta: a falak színei az egykor a Budavári Palotában szolgálatot teljesítő magyar királyi darabont testőrség egyenruhájának színeit jelenítik meg: a piros a mente és a dolmány, a puha ülőpadokat borító aranysárga szövet pedig a lovascsizma és a deli cipőnek nevezett lábbeli színére utal.
Az ételsor a klasszikus kávéházi kínálatot követi majd: a helyben, frissen készített süteményeken kívül főételek is lesznek majd. Az általunk korábban már megkóstolt, rendkívül ízletes vadszalámi, illetve vadsonka-válogatáson túl a ház specialitása az M69 névre keresztelt csülök lesz, amelyet egy 1869-es tiszti kard mintájára készült nyárson tálalnak majd fel. Bottyán István hozzátette, hogy a hely szelleme által megkövetelt minőség biztosítására a személyzet (a séf, a barista, illetve a felszolgálók) kiválasztásakor is ügyeltek, s ezt a mi tapasztalataink sem cáfolták meg: az eszpresszókávé éppen olyan volt, amilyennek lennie kell, az apró figyelmességként mellé kínált sütemény kellőképpen omlós és nem túlzottan édes, a sajttorta áfonyaszósszal pedig olyan, ami miatt bizony önmagáért is visszajönne az ember. Az emeleti térben kapott helyet a nemesi testőrség történetét bemutató tárlat (Fotó: Both Balázs/) A kávézót díszítő fotókról a vendégeknek a személyzet is szívesen mesél, és egyre több olyan ember tér be hozzájuk – árulta el Bottyán István –, aki családja, felmenői révén maga is kötődik a hajdani testőrséghez.