Széles Csongor, 2008. február 19. 19:30 Ha egy új fényképezőgép kerül a boltokba, rögtön felüti a fejét a kérdés: "A, B vagy a C gépet vegye meg az ember? " Nem nincs ez most másként: Canon-fronton fel van dobva a labda: a 400D-ről, a 450D-re vagy a 40D-re frissítsünk? A válasz attól függ, hogy mit fotózunk, hogyan fotózunk és természetesen mennyi pénz csörög a zsebünkben. Az első, legegyértelműbb dolog az, hogy az új 450D fel tud mutatni olyasmit, amit sem a 400D, de sem a 40D nem tud: egy 12 megapixeles képérzékelőt. A másik két modell, 400D és a 40D 10 megapixeles szenzorral rendelkezik, vagyis képérzékelők tekintetében olyan jelentős különbség azért nincs a vázak között. Ha 20D-ről 40D-re, azaz 8 megapixelről 10 megapixelre váltunk, a képfelbontás sokban nem különbözik. Persze ha közelről alaposan megnézzük, látszik a különbség, de nem olyan lényeges, mint azt sokan hinnék. 10-ről a 12 megapixelre való ugrás pedig kisebb (plusz 20%) mint a 8-ról 10 megapixelre való váltás (25%), vagyis az esetek legtöbbségében nem jelent valódi előnyt.
Az első képek elkattintásakor hamisítatlan canonos zárhang hallható, ugyanaz a fémes, karcos hang, amelyet a márkahű tulajdonosok nem cserélnének másra, nyoma sincs a Nikonok tompa puffogásának. A beépített villanó annak bekapcsolásakor, vagy az automatika által szükségesnek ítélt helyzetekben elektromos kioldással nyílik fel. Ez a villanó a fénytelen helyszíneken az élességállítás során is szerepet kap, stroboszkóplámpaként világítja meg a témát, míg a gép fókusztávot vesz. Az 1000D lehetőségei között automatikusan üzembe lépő szenzorportalanítót is találunk, amelyet bármikor mi is bekapcsolhatunk, de a por ellen antisztatikus bevonat is küzd. A vázat ellátták élőkép üzemmóddal, melynek használata közben a tükör felcsapása szükséges a fókusz beállításához, éppúgy, mint az EOS 450 esetében. A rokonság ezzel a géppel emellett az energiafogyasztáson is tettenérhető, az azonos típusú akkumulátor az 1000D-ben is elegendő 500 kép ellövésére a CIPA szabvány szerint (23 celsius fokos hőmérséklet, fele részben vakuhasználat).
Első képek, lehetőségek latbavétele A használatbavétel egy SD-kártya behelyezésével kezdődött, a kategóriában korábban szokványos, a csúcsmodellekben mai napig látható Compact Flash típust a Canon a 400D-ben alkalmazta utoljára. A gépváz tetején található módválasztó tárcsa -- amellyel a zár és blende előválasztás, az automata üzemmód és a teljes kézi beállíthatóság választható ki a témaautomatika módjai mellett -- nagyon finoman forgatható, a 350D-hez képest jelentős javuláson esett át. Az épp kiválasztandó értékek beállítására szolgáló tekerőtárcsa viszont kissé logikátlan: míg az expozíció-korrekció esetében a hozzátartozó gomb nyomvatartása mellett, addig az ISO-érzékenység beállításakor csak a gomb elengedése után módosít. A hátoldali kijelző az EOS 400D-ben látható 230 ezer képpontos 2, 5 hüvelykes panel. Az 1000D nem rendelkezik külön LCD státuszkijelzővel, ezért az egyetlen kijelző a géppel kapcsolatos beállítások megjelenítésére is szolgál az élőkép-üzemmódos használat és az elkészült fotók visszajátszása mellett.
Mivel a vázat csupaszon kaptuk, munkára fogtuk szerkesztőségünk már nyugdíjba küldött 18-55 F/3, 5-56 EFS II optikáját, amely minőségében kevésbé, szolgáltatását tekintve azonban jócskán elmarad az 1000D-hez készletben mellékelt, rázkódásvédelemmel kiegészített objektívtől. A műanyag váz a kisebb méretei ellenére hamisítatlan canonos vonalakkal rendelkezik, akár egy kicsinyített 450D is lehetne, bár kissé szögletesebb vonalvezetésű. Az EOS 350D-től egészen a legfrissebb modellig sokat kritizált vékony markolatot most sem módosították, ahhoz több hely kell, örülhetünk, hogy a kisebb burkolaton a helyszűke miatt ez nem lett még vékonyabb. Sajnos ahogy azt megszokhattuk, a kisujjunk számára ennél a gépnél is kényelmetlen a fogás, sőt, egy idő után akár fájdalmas is: a gép aljával érintkező ujjpercünkben akár nyomot is hagyhat a váz éle. Ami az Olympusnak sikerült az E-420-nál, az a Canonnak nem jött össze az 1000D-nél: előbbi esetben a kisujj nem kívánkozik a gépváz alá, még elfér a markolaton, jóval kényelmesebb fogást eredményezve.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Forrás: Melyiket válasszam? A manapság kapható termékek már rendkívül megbízhatóak, nem csak UVB, hanem UVA szűrőt tartalmaznak. Ezt bizonyos uniós standardok is előírják – emeli ki a bőrgyógyász. Érdekesség, hogy a naptejek tesztjében kifejezett jól szerepelt az egyik áruházlánc saját terméke, így elmondható, hogy a magasabb ár nem feltétlenül garantál jobb minőséget. Égés és öregedés Alapvetően az UVB felelős a napégésért, míg az UVA pedig a bőr öregedéséért. Hasznos információ, hogy a szoláriumok, magasabb arányban tartalmaznak UVA sugárzást. Épp ezért annyira nem égünk meg szolizás közben, de a károsító hatása hosszútávon ugyanúgy megvan. Netrendelő. Egy biztos, hosszú távon sokkal jobban öregíti a bőrt. Barna vagy hófehér - A 70-es, 80-as években volt divat a barnaság - állítja Dr. Ezt követően újra trendi lett a világosabb bőr, talán a bőrráktól való félelem is közrejátszott ebben. Manapság kicsit szélsőségessé vált a helyzet: néhányan ragaszkodnak a csokibarnasághoz, és akad, aki már túlságosan is fél a napfénytől.