Fehérkő vára Ország Magyarország Tszf. magasság 283 m Épült 14. század eleje Elhagyták 1543 (magyar csapatok felrobbantották) Állapota rom Építőanyaga tégla Elhelyezkedése Fehérkő vára Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 46′ 58″, k. h. 17° 54′ 10″ Koordináták: é. 17° 54′ 10″ A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkő vára témájú médiaállományokat. Fehérkő vára a somogyi dombok között húzódó Kereki községben, egy 283 méter magas domb csúcsán helyezkedik el. A középkori várból mára csak restaurált maradványai láthatóak. A vár története [ szerkesztés] A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Fehérkő vára Kereki -. Egy 1336 -os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. 1403 -ban fegyvercsörgés verte fel, mivel Marcali Miklós erdélyi vajda csatlakozott Nápolyi László trónkövetelő táborához Luxemburgi Zsigmond ellen, ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak kereki várát.
Kereki ennek az útnak az egyik völgykatlanában fekszik. Területén találtak őskori kőbaltát, tehát a vidék feltehetően elég régóta lakott. Első írásos említése 1193-ból való Querequi néven, de első temploma korábbi is lehetett. A feltételezések szerint nevét egy korai kerek templomról kapta, igaz első papját csak jóval később említik. A romanikabéli templom a mai falutól keletre fekvő domblejtőn állhatott, körülötte temetővel, 1959-ben errefelé találtak Árpád-kori hajfürtkarikát. A 19. században Rómer Flóris még látta a templom romjait. Fehérkő vára - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Fehérkő vára bizonyosan későbbi építésű, annak területén nem találtak Árpád-kori leleteket, első várnagyáról, Czikóról 1336-ban tesznek említést, az épület valamikor a 14. század elején születhetett. A 283 m magas agyagos, löszös dombra épült téglavár eleinte királyi birtok, 1396-tól Zsigmond Marczali Miklós ispánnak adományozza. Marczali Zsigmond király ellen lázadó főurak táborához csatlakozik, akiket a királyhoz hű erők aztán legyőznek. 1403-ban így Fehérkő várát is megostromolták.
A tetőn egy pihenő fogad tájékoztató táblával, ami a somogyi várak történetét regéli. Jobbra tőlünk már látszik a gyűrűs sáncárok felett húzódó foghíjas falmaradvány, a kereki vár romja. A meredek sáncokat keresztezve elérjük a tarkán málladozó falakat, amik vegyesen téglából és homokkőből épültek. Láthatóan többször pótolták, erősítették a várat. A végletekig lepusztult maradványokat az utolsó pillanatokban mentették meg a 60-as évek elején. Ekkorra a falu népe javarészt elhordta köveit, tégláit, többek között a 19. század elején a templom építéséhez, de egy környékbeli vadászkastély is profitált a pusztulásából - pedig a feltárt díszes kandallócserepek alapján hajdanán mívesen díszített erődítés állhatott itt. A 14. században már említették, és kalandos évszázadok után a török fenyegetés okozta vesztét. Az oszmán betörés idején a magyar seregek robbantották fel 1544-ben, hogy a pogányok ne fészkelhessék be magukat. A megmaradt falak évszázadok rágta mélyedései, a keményebb kőzetekkel kidomborodó struktúrája ódon hangulatot kölcsönöz a romnak.
: foglalási dátumok, szállodai szabályzat, stb. ). Adja meg a dátumokat és tekintse meg az árakat.
Ezzel hitet, biztonságot és jövőt tudnak biztosítani a gyermekeiknek, a jövőnek. Szabó Csaba, Téglás polgármestere | Fotó: Kovács Péter