Ilyen kérdések felvetését követően kezdek hozzá egy magyar népmese interaktív könyv formájában való megtervezésébe. A magyar tartalommal az elsők között járnak, így e munka egyúttal a hazai szakmai figyelem középpontjába is került, másrészt a műfaj propagálását is szolgálja – a közönség számára. Tervezési elvek Feldolgozandó műként "A kiskakas gyémánt félkrajcárja"című népmesét választották – Arany László szövege szerint, s megőrizve a mese népi fordulatait, archaikus nyelvi elemeit. A választás azért is esett erre a történetre, mert az interaktív alkalmazás szempontjából szerencsések a mese ismétlődő, ráolvasás jellegű és mozgással kapcsolatos mozzanatai. Élő bemutató két helyszínen is: A MOME TechLab első interaktív meséje, A kiskakas gyémánt félkrajcárja az Ünnepi Könyvhét és Gyerekkönyvnapok alkalmából két helyszínen is megjelenik. Június 6-án, csütörtökön 15 órakor Székesfehérváron, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében "Az interaktív könyv" című rendezvényen az új alkalmazás több oldalról is megismerhető.
Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT, 2013) - Új könyv Tartalom "Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! " - Ki ne ismerné a kiskakas öntudatos kiáltását? Egyedül a felfuvalkodott császár nem hallgat a szép szóra; el is nyeri méltó büntetését, ahogy az a népmesékben lenni szokott. (Emlékszünk, ugye? "Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát! ") Arany László százötven éve jegyezte le népmesegyűjtését, de a mai olvasót is ámulatba ejti a szöveg elevensége és humora. A címadó mesén kívül A kóró és a kismadár, illetve A szomorú királykisasszony története kapott helyet a kötetben, amely Réber László böngészésre csábító, részletgazdag illusztrációival jelenik meg újra. Állapotfotók Olvasatlan példány
Egy új műfaj születőben Egyre fiatalabb korban kerül a gyerekek kezébe a kicsi, érintéssel működtethető, vonzó számítógépek új családjának egy-egy képviselője, mint a tabletek vagy okostelefonok. Mit hoz ezeknek az eszközöknek a tömeges elszaporodása? Arany László Könyv Móra kiadó, 2013 16 oldal, Kemény kötésű ragasztott A4 méret ISBN 9789631194821 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 1 990 Ft Megtakarítás: 7% Online ár: 1 851 Ft Leírás Nemzedékek nőttek fel "A kiskakas gyémánt félkrajcárja" című híres mesén, melyet ebben a kötetben Arany László tolmácsolásában kaphatnak meg a gyerekek. Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Ki ne ismerné a kiskakas öntudatos kiáltását? Egyedül a felfuvalkodott császár nem hallgat a szép szóra; el is nyeri méltó büntetését, ahogy az a népmesékben lenni szokott. (Emlékszünk, ugye? Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát! ) Arany László (1844 - 1898) író, népmesegyűjtő, Arany János fia több mint százötven éve jegyezte le népmesegyűjtését, de a mai olvasót is ámulatba ejti a szöveg elevensége és humora.
Sokszor emlegetik a sors iróniáját s itt valóban arról van szó: ez a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben "a kései korok számára", Ignotus pedig "lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta" ezt a "gyönyörűszép" verset, ahogy a Nyugatban írta róla és ezt a verset tette Ars Poeticájában az új költészet mintadarabjává. A következő évben – húsz éves voltam ekkor – Bécsbe mentem, beiratkoztam az egyetemre s abból éltem, hogy a Rathaus-Keller bejáratánál újságot árultam és a Bécsi Magyar Akadémikusok helyiségeit takarítottam. Dr fehér józsef. Lábán Antal igazgató, mikor tudomást szerzett rólam, ezt megszüntette, ebédet adott a Collegium Hungaricumban s tanítványokhoz juttatott: Hajdú Zoltánnak, az Angol-Osztrák Bank vezérigazgatójának két fiát tanítottam. Bécsből – egy szörnyű nyomortanyáról, ahol négy hónapig lepedőm sem volt – egyenesen a Hatvany-kastélyba kerültem vendégnek, Hatvanba, majd a ház asszonya, Hirsch Albertné ellátott útiköltséggel és a nyár végeztével Párizsba utaztam.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Andreovich, Andreovits, Andreovics családok címerével foglalkozik. Andreovich 1763 [ szerkesztés] Nagy Iván: A nemességet szerzé Andreovich András 1763 júniusban. Címere ilyen: A pajzs fölső részének közepétől két hajlott vonal nyúlik le a pajzs jobb és baloldalához; és így három udvar alakul, melyek közül a jobb oldaliban ezüst mezőn fél fekete sas kiterjesztett szárnnyal s piros nyelvvel és körmökkel látható. A baloldali piros udvarban fehér vagy ezüst ló ágaskodik. Címerhatározó/Száraz címer – Wikikönyvek. Az alsó kúpos kékszín mezőben arany szalagról függ egy drágaköves postakürt. A vért fölötti sisak koronáján páncélos kar nyugszik, villogó kardot tartva. Körül van véve két kiterjesztett fekete sasszárnytól. A foszladék innen ezüst-vörös, onnan arany-kék. E család most Temes megyében birtokol. Belőle Péter 1812-ben a Ludoviceára tett adakozásával hagyta föl emlékezetét. [1] Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai.
Már megjelentek első verseim is, 17 éves koromban írt költeményeimet a Nyugat publikálta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. A VI. osztály elvégzése után otthagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott. Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII. Címerhatározó/Aczél címer – Wikikönyvek. és a VIII. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt osztálytársaim. Tanulásra azonban mindössze három hónap állt rendelkezésemre s így történt, hogy a hetedikből tiszta jó, a nyolcadikból pedig tiszta elégséges osztályzatot kaptam. Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért istenkáromlás miatt pörbefogtak. A Kúria fölmentett. Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején hivatalnokoskodtam a Mauthner-féle magánbankházban.
VII. – Kihird: Nógrád vm. 1633. – Eredeti n. Aczél János birtokában Miskolcz. – Hit. másolat Dr. Magasházy Bélánál Miskolcz. Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. Budapest, 1913 [6] borosjenői Acél [ szerkesztés] Acél de Borosjenő. 3. Siebm. W. U. A. 2. Ch→ Aczél de Borosjenő báró. Ferenc József király Aczél Antalnak báróságot ad. 1857. III. 27. – Aczél Lajos pedig 1875. X. 5-én nyert báróságot. – Sieb. József Attila: Zúgó, fehér falkában ujból ránk tört a tél : hungarianliterature. – Lendvay Temes vm. 31. ettől eltérő címert közöl. Ch→ Pozsony és Bihar vármegyékben elterjedt család. Temes vármegyei ágának megalapítója István, a vármegye visszaállítása után 1779-85-ig első főjegyzője volt a vármegyének. 1782-ben adományul nyerte Németságot, melyet női ágon jelenleg is bír. 1786-ban a kir. táblánál előadó-tanácsos. 1791-ben nádori ítélőmester. 1808-ban kir. személynök és alkancellár. 1803-ban nyerte adományul Borosjenőt a Borosjenői előnévvel. Fiai közül: Antal Temes vármegye táblabírája, 1836-ban Békés vármegye főispáni helytartója, 1837-ben udvari tanácsos, 1841-ben Csongrád vármegye főispáni helytartója, 1842-ben Torna, 1845-ben Csongrád vármegye főispánja.
Anyám már betegeskedett, méhdaganata támadt, s ekkor én magam jelentkeztem a Gyermekvédő Ligánál – így rövid időre Monorra kerültem. Visszatérvén Budapestre újságot árultam, bélyegekkel, majd kék, és fehér postapénzzel kereskedtem, mint egy kis bankár. A román megszállás alatt kenyeresfiú voltam az Emke kávéházban. Közben – öt elemi elvégzése után – polgári iskolába jártam. 1919 karácsonyán meghalt anyám. Gyámommá az árvaszék sógoromat, a most elhunyt Makai Ödön doktort nevezte ki. Egy tavaszon és nyáron át az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein szolgáltam. Ekkor vizsgáztam magánúton a polgári negyedik osztályából. Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr. Nyergesújfalura küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz. Itt csak két hetet töltöttem, hiszen görögkeleti vagyok és nem katolikus. Innen Makóra kerültem, a Demke-internátusba, ahol rövidesen ingyenes helyet kaptam. Dr fehér józsef tiszaújváros. Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen. A gimnázium VI. osztályát színjelesen végeztem, jóllehet pubertáskori zavarok miatt több ízben öngyilkosságot kíséreltem meg, hiszen valójában sem akkor, sem előzőleg nem állott fölvilágosító barátként mellettem senki sem.
1857-ben osztrák bárói rangot nyert. Fiai: István (szül. 1824, 1866) és Lajos (szül. 1828, †1910) 1875-ben magyar bárói méltóságra emelkedtek. Halála után a németsági uradalmat örökbefogadott leánya, Konstanczia, férj. gróf Szápáry Istvánné örökölte. István fia Béla (szül. 1850, †1900 márc. 29) cs. és kir. kamarás, volt orsz. képviselő, a Park-Club megalapítója. A nemesi ágból József (†1845) huszárkapitány, Sándor 1834-1838-ig Arad vármegye másodalispánja és János 1849-1852-ig Arad várm. csász. kir. biztosa. Fia Péter (szül. 1836, †1901 szept. 11. ) Arad város polgármestere, majd Arad város és vármegye főispánja, 1892-96 orsz. képviselő. Címer (bárói): négyelt pajzs, kék szívpajzzsal. Ebben zöld alapon álló természetes daru, csőrében a markolat fölött élével lefelé fordított aranymarkolatú görbe kardot tart. Nagy pajzs. és 4. ezüstben lángokból kiemelkedő kék főnix-madár. és 3. veresben, zöld alapon, fehér kövekből rakott négyszögletes vár, melynek negyedik oldala sánckarókból áll, elül kapuval és három saroktoronnyal: Sisakdísz: a daru, csőrében természetes patkót tartva.