Kattints, és mi értesítünk, ha a termék akciós lesz 12 760 Ft 1 300 Ft Basic | BASIC Női szürke szőrme mellény AT-KZ-173501A. 09P-gray Méret: S/M L/XL | S/M Termék részlete 24 160 Ft Raktáron BASIC Női lila kabát MBM-PL-1517. 00P-light purple Méret: ONE SIZE Méret csak Egységes 10 785 Ft 14 napon belül 800 Ft James&Nicholson James & Nicholson Női fleece mellény JN048 S | M | L | XL | XXL -33% 10 990 Ft 16 485 Ft 3 napon belül 790 Ft Fp FP Szürke női mellény -28% 7 490 Ft 10 335 Ft Och Bella Och Bella Lila női mellény Méret csak XL BASIC Szürke női szőrös mellény AT-KZ-4102-2.
10P-beige Méret: S/M Méret csak S/M BASIC Női krémszínű szőrös mellény AT-KZ-4102-1. 20P-ecru Méret: M/L 8 960 Ft BASIC Női sötétkék kockás mellény YP-KZ-bx4243c. 43P-dark blue Méret: S EX MODA Fekete női mellény övvel M-KZ-612. 22X-black Méret: S/M 20 820 Ft BASIC Barna női steppelt hosszú mellény LC-KZ-2021. 28X-brown Méret: S 11 540 Ft BASIC Barna női kockás mellény LK-KZ-507738-1. 70-brown Méret: 38 YUPS YUPS Bézs női mellény BASIC Fekete szőrmés mellény Loxxley YP-KZ-LP-018. Női mellény mayo chix sauce. 11P-black Méret: S BASIC Szürke szőrös mellény kapucnis TW-KZ-2116. 48P-grey Méret: L 31 920 Ft BASIC Krémszínű hosszabb steppelt mellény BRONS TY2473 Méret: S BASIC Fekete női szőrmés mellény AT-KZ-3501-1. 13P-black Méret: S/M 21 280 Ft BASIC Fehér női szőrmés mellény kapucnival TY2451 Méret: S 28 568 Ft 0 Ft | 38 090 Ft ICHI Női ICHI Mellény Bézs EU 36 -44% 7 568 Ft 18 090 Ft | 18 090 Ft Vila Női Vila Vineta Mellény Fekete -70% 10 764 Ft 35 880 Ft Bcbg Max Azria Női mellény BCBG Max Azria Méret csak XXS -45% 14 640 Ft 26 400 Ft High Point Női sport mellény High Point Termék részlete
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
Mayo Chix -Snow- szőrös mellény, karcsúsított, derekán megkötős, zsebes mellény, puha plüss anyaggal kombinálva, hátán film nyomott díszítéssel. 70% Polyester 25% Polyamid 5% Elastine
1538-ban I. Ferdinánd és Szapolyai János Váradon békét kötött, amely értelmében kölcsönösen elismerték egymás királyságát, továbbá megállapodtak, hogy János halála után trónja a Habsburgokra száll. 1540-ben, amikor Szapolyai meghalt, megeskette híveit, hogy fiát, János Zsigmondot teszik meg királynak. Hogy kérését teljesíteni tudják Fráter György a szultánhoz fordult. 1541-ben a törökök megszállták Budát, ahol be is rendezkedett, Izabellának és a csecsemőnek Erdélyt és a Tiszától keletre eső részt adta. Így az ország három részre szakadt; Királyi Magyarország (nyugaton és északon), Izabella királysága (keleten), Török Birodalom, vagy más néven a hódoltsági területek (délen). A Királyi Magyarország a Habsburgok vezetése alatt kialakuló közép-európai birodalom tagja lett, lakossága kb. 1, 5 millió fő volt. Helytartókat neveztek ki az ország élére. A pénzügyek irányítására létrehozták a Magyar Kamarát, ami Pozsonyban székelt, később kibővítették a Szepesi Kamarával. A Magyar Kamara elvben független volt, a valóságban azonban az Udvari Kamara alárendeltje lett.
A három részre szakadás: Szapolyai a halálos ágyán 1540-ben csecsemő gyermeke mellé gyámnak nevezi ki Fráter Györgyöt (Martinuzzi György) és Török Bálintot, akik elérik a szultánnál, hogy elismerje a kisgyermeket (János Zsigmondot) magyar királynak. Ferdinánd azonban nem törődött bele, hogy becsapták és nem övé, hanem a gyermeké lett a magyar trón és Budára támadt. Ekkor Szapolyai özvegye (Izabella királyné) behívta a törököket, így 1541 augusztus 29 –én Buda 145 évre oszmán kézre került. Az ország pedig három részre szakadt. A gyermekkirály gyámjaival: Izabella királynéval és Fráter Györggyel együtt Erdélybe ment, ahol a török nevében uralkodhatott, Erdély és a Tiszántúl felett. Az ország középső részén, vagyis az Alföldön és a Duna-Tisza közén illetve Budán a török lett az úr. Ez volt a Hódoltság. (Itt jött létre a budai vilayet). A Dunántúlon pedig és a Felvidéken maradt a Habsburg uralom, a Magyar Királyság, Ferdinánd uralma alatt. Kísérlet az ország egyesítésére: A gyermek király gyámja, Fráter György a titkos, Gyalui egyezményben arra tett kísérletet, hogy Erdélyt és a királyi Magyarországot egyesítse.
Magyarország → MAGYARORSZÁG MAGÁRA MARAD → Mohácsnál vereség, II. Lajos is meghalt. A török, felprédálva Pestet, a Duna-Tisza közén keresztül zsákmánnyal, foglyok tízezreivel kivonult az országból, de a Szerémségben állomásozó erőivel ellenőrizni tudta az országot. Az ország három részre szakadása Kettős királyválasztás: – Mohácsot követően a koronáért elsőnek Szapolyai János (1526-1540) szállt harcba – 1526 novemberében a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronáztatta magát – A Habsburg-barát bárok Pozsonyban gyülekeztek – 1526 decemberében Ferdinándot (1526-1564) királyukká választották.
Egri ostrom: A várat 2000 magyar katona védte a kb. 40 ezres oszmán haddal szemben, Dobó István vezetésével. A védők 38 napig tartottak ki, mikor a törökök végül 1552 október 17-én feladták a harcot és elvonultak. (Az egri vár végül csak 44 évvel később, 1596-ban került török kézre. ) LINK ( Egri csillagok) Az 1566-os szigetvári ostrom: A Dél-dunántúli Szigetvárt Zrínyi Miklós védte. Amikor elfogytak készletei (lőszer, élelem) feláldozta magát: kitört a várból és embereivel hősi halált halt. A várostrom alatt hunyt el Szulejmán is. Az új szultán II. Szelim békét kötött a magyarokkal. Drinápolyi béke (1568): II. Szelim és Miksa osztrák császár köti meg a békét. Lényege: A császár évi 30 ezer arany adót fizet a szultánnak, aki megtartja az addig elfoglalt magyar várakat. (Pl. : Szigetvárt) D O L G O Z A T II. Ulászló és a belső széthúzás Magyarországon (Kiemelve, hogy kik akarnak Habsburg és kik nemzeti királyt) + Tipartitum Dózsa féle parasztháború A mohácsi csata és előzményei A három részre szakadás A várháborúk F O L Y T A T Á S: 15 ÉVES HÁBORÚ, ERDÉLY