L. Mátyás egy 20 fős cellában van, a földön kell feküdnie /Fotó: YouTube A védő szerint az történhetett, hogy amikor L. Olaszországban is bundabotrányba keveredett, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ez azonban csak addig volt érvényben, amíg Spanyolországban el nem kapták – ahol többek között a Barcelona volt elnök-vezérigazgatójával ült egy cellában – és át nem szállították Itáliába. Ennek már jó ideje, hiszen L. ügyében ítélet is született: másfél évnyi börtönbüntetést szabtak ki rá, három évre felfüggesztve. – Míg Dubajban az mondják, hogy az olaszországi ügy miatt kapták el, addig az olasz szervektől azt az információt kaptam, hogy már régen visszavonták a nemzetközi körözést. Remélem, többek között a magyar konzulátus segítségével nagyon hamar rendeződik Mátyás sorsa – közölte dr. Szilágyi Roland. Ügyvédeket vettek őrizetbe, mert Orbánra, Pintérre és Poltra hivatkozva közel egymilliárd forinttal húzhattak le egy vállalkozót | BENNFENTES. Az ügyvéd szerint hibázott a hatóság /Fotó: Pozsonyi Zita A hazai bundabotrány kapcsán készült vádiratból kiderült: a vádlottak éveken keresztül több tucat magyar és külföldi mérkőzést manipuláltak.
Nem volt pénzük Szilágyiék már korábban is nagyon szegényen éltek, kevés pénzből gazdálkodtak, és amijük volt, az sem volt elég. Sz. Péter ráadásul gyógyszeres kezelés alatt állt, azonban a gyilkossága előtti napokban a házaspár nem tudta kiváltani a fiuk gyógyszereit, mert annyira kevés pénzük volt. Jolika néni megbocsátott fiának A szörnyű tragédiát követően Jolika néni azt nyilatkozta, tudja, hogy a fia rosszat tett, de nem tud haragudni rá, mert nagyon szereti a fiát. Az anya hitt abban, hogy ki fogják engedni Pétert, és még az utolsó kívánsága gyanánt is azt kérte, hogy hadd láthassa még egyszer utoljára a fiát. Kiemelt kép: Szilágyi István
Ez úgy zajlott, hogy az összecsapások előtt pár nappal K. Zoltán elsőrendű vádlott vagy L. Mátyás másodrendű vádlott a meccsek előtt megkeresték a játékosokat, játékvezetőket, majd a megbeszéltek szerint alakultak a meccsek eredményei. Az is eldöntött volt, hány játékosnak kell ezekben részt vennie. Beállt az ügybe a külügy is A Külgazdasági és Külügyminisztériumot is megkerestük, akik elmondták: ismerik az ügyet, tartják a kapcsolatot a helyi szervekkel, és mindent megtesznek azért, hogy mihamarabb megoldás szülessen. Dubaj Egyesült Arab Emirátusok bundabotrány tévedés lecsukták Külügy Blikk extra cella börtön ügyvéd
Húsz magyar civil szervezet levélben fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalához (ODIHR), írja a Telex. A lap szernt azt szeretnék elérni, hogy az EBESZ ne "korlátozott missziót" küldjön az áprilisi parlamenti választások megfigyelésére, hanem a megfigyelés legyen teljes körű.
A támogatott pályázatok sokfélék voltak: gyakran foglalkoztak a gyermekjogokkal, a nők helyzetével, az aktív állampolgársággal, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatokkal. Ezekre olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy a 900 millió eurós keretre lényegében csak konzorciumok tudtak pályázni, és forrásaink szerint még nekik is olyan volt megnyerni egy-egy pályázatot, mint egy lottó ötöst. Helyi, kisebb civil szervezeteknek nem sok esélye volt. © AFP Civilek a jogállamiságért Az eddigi rendszeren változtat a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) program, mely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Magyar falu program civil szervezetek. Fontos változás viszont, hogy az Európai Parlament és uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban másfél milliárd euróra növelte a hétéves keretet, és kibővítette azt egy új ággal: ez az uniós értékek védelme és népszerűsítése. Vagyis ezzel pénzhez juthatnak azok a helyi civil szervezetek is, amelyek a jogállamiságért, demokráciáért, egyenlőségért és emberi jogokért küzdenek.
A magyar választók – írja a jelentésben a két misszió – a média széles kínálatából tudnak választani, a televíziós csatornák és a médiapiac tagoltságának köszönhetően az őket körülvevő politikai, gazdasági és társadalmi valóságról is átfogó képet kaphatnak. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor. Az Ökotárs Alapítvány szerint egyelőre felmérhetetlen a civil szervezetek vesztesége. 2010 óta a médiapluralizmus Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt, és a kormánypárti és kormánykritikus médiatartalmak potenciális hatósugara kiegyensúlyozott és nagyjából azonos méretű – szögezik le. A megfigyelők azonban aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az egyes közösségi médiaszolgáltatók erőfölénnyel való visszaélése esetén nincsenek megfelelő jogi garanciák az esélyegyenlőség biztosítására. Az összefoglalóban az áll: a népszavazási eljárás tekintetében a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere hatékony, és a kormánytól függetlenül működik.
Az ügy megszólalói és érintettjei a Magyar Nemzet lejáratásra szánt kampányát egyértelműen a 2018-as országgyűlési választások előtti "Black Cube-botrány"-hoz hasonlítják. Ekkor a kormánypropaganda több, Soros-ügynöknek beállított civil szervezet munkatársát próbálták kompromittálni. Az izraeli hírszerzőket alkalmazó cég által ily módon gyűjtött információk alapján írt például "leleplezést" Bayer Zsolt is a Magyar Időkbe, de a cikkek később eltűntek az archívumból.
Különösen pikáns, hogy ennek első – jelenleg is futó – szakaszában az Európai Bizottság ügynöksége (EACEA) olyan lebonyolító szervezeteket keres, melyek közvetítőként tudnák segíteni a pályázatokra esélyes helyi NGO-kat. Ez nemcsak azt jelentené, hogy a pénzt osztanák tovább, hanem hozzá kellene járulniuk a kapacitásbővítéshez és tanácsokat is adnának nekik. BAMA - Állatvédő civil szervezetek munkáját támogatja a magyar kormány. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány éppen azért vétózta meg a Norvég Alaptól járó milliárdokat, mert nem volt hajlandó elfogadni, hogy egy független alapkezelő ossza szét a civileknek járó pénzt. Információink szerint az uniós értékek védelme alapján támogatható projektek palettája meglehetősen széles: a helyi érdekvédő csoportoktól kezdve, a közügyekben való aktív részvételen keresztül a jogvédő szervezetek munkájáig terjedhet. A kiírásban külön szerepel, hogy Brüsszel kifejezetten olyan kisebb, távoli helyeken működő helyi szervezeteken szeretne segíteni, melyek ritkábban és nehezebben jutnak pénzhez – ez esetben maximum 60 ezer eurót, vagyis 21 millió forintot kaphatnak.