Hegyi, Szilvia Cintia (2015) A pénzügyi kultúra összetevőinek vizsgálata a pénzügyi viselkedés középpontba helyezésével. MA/MSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Marketing és Média Intézet. Preview PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader 7MB Item Type: MA/MSc thesis Subjects: Finance ID Code: 8763 Specialisation: Marketing szak Deposited On: 09 May 2016 12:47 Last Modified: 02 Jul 2016 21:26 Repository Staff Only: item control page
Azt is bemutatjuk, hogyan hatnak a döntésekre a piaci-társadalmi versenykörnyezeti tényezők. Elemzésünkhöz a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet "Pénzügyi kultúra Magyarországon" című projektjének keretén belül készített országosan reprezentatív felmérés adatait használtuk. Multinomiális logisztikus regressziós elemzési eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyi kultúra új elemeinek ismerete és kreatív használata a vállalkozók körében a kisvállalati piaci versenyképesség fontos indikátora. Arra is rávilágítunk, hogy az innovációtól való elfordulás hátterében a belső tartalékképzés hiánya, továbbá a vállalati pénzügyi, gazdálkodási döntések nem megfelelő megalapozottsága áll. Item Type: Article Uncontrolled Keywords: kis- és közepes vállalkozások, innováció, vállalkozói pénzügyi kultúra Subjects: Knowledge economy, innovation Funders: Magyar Nemzeti Bank ID Code: 4259 Deposited By: Ádám Hoffmann Deposited On: 10 Oct 2019 08:38 Last Modified: 10 Oct 2019 08:38 Repository Staff Only: item control page
Tóth, Nóra (2018) Pénzügyi kultúra kutatás a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskolában, és a fejlesztési lehetőségek feltárása. Szakdolgozat thesis, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Kézirat Restricted to Registered users only Download (2MB) Tétel típus: Thesis (Szakdolgozat) Feltöltő: Admin System Elhelyezés dátuma: 15 Júni 2021 20:23 Utolsó változtatás: URI: Actions (login required) Tétel szekesztése
A válság utáni éveket világszerte ez az emelkedő tudatosság és kultúra szint jellemezte, azonban most, több mint 10 évvel a válság kirobbanása után, a lakosság pénzügyi kultúrájának szintje ismét csökkenésnek indult. Dolgozatomban a magyar egyetemisták pénzügyi kultúráját vizsgálom, kérdőíves kutatással, hogy megtudjam pénzügyi kultúrájuk szintjét. Institution Budapest Business University Kar Faculty of Finance and Accountancy Department Alkalmazott Kvantitatív Módszertan Tanszék Tudományterület/tudományág UNSPECIFIED Szak Gazdálkodási és Menedzsment Supervisors Konzulens neve Konzulens típusa Assignment, Scientific qualification, Institution Email Ország Gáborné Belső Adjunktus Kuruczleki Éva Külső UNSPECIFIED UNSPECIFIED Item Type: Thesis (UNSPECIFIED) Uncontrolled Keywords: Pénzügyi kultúra, magyar egyetemisták, OECD, pénzügyi tudás, Pénzügyi attitűd, pénzügyi viselkedés Depositing User: Date Deposited: 2019. Dec. 16. 11:10 Last Modified: 2020. Apr. 09. 13:39 URI: Actions (login required) View Item
LEGGYAKORIBB SZAKDOLGOZAT TÉMAKÖRÖK Különösen közkedvelt témák pénzügyi szakdolgozat terén az adózás, a válság és annak hatásai, a vállalati pénzügyek, ezen belül is a vállalkozások finanszírozása, vagy a vállalkozások pénzügyi helyzetének elemzése. Fókuszálhat a szakdolgozatíró a banki pénzügyekre vagy akár a nemzetközi pénzügyekre is. Ritkán választott, de nem elhanyagolható téma egy-egy befektetési döntés elemzése, a pénz – és tőkepiaci intézmények és pénzügyi eszközök bemutatása és elemzése, valamint a tőzsdei folyamatok elemzése. Adózás Az adózás az egyik legközkedveltebb téma a pénzügyi szakdolgozat terén. Az adózási szakdolgozatokat három nagy csoportra lehet különíteni: általános adózás témájú szakdolgozat, az önkormányzatok adózásával foglalkozó szakdolgozat, valamint a vállalkozások/társaságok adózásával foglalkozó szakdolgozat. Általános adózáson belül a szakdolgozatírók az adózás hatását a feketegazdaságra, az adózás és a versenyképesség kapcsolatát, a "zöldadózást", vagy az adórendszer felépítését vizsgálják a leggyakrabban.
Az eredeti kék tollal aláírt eredetiség nyilatkozatot be kell szkennelni és ezt a szkennelt változatot, kell az elkészített feltöltendő szakdolgozat utolsó oldal után betenni a dolgozatba. Az eredetiség nyilatkozat a oldalon az Ügyintézés/Nyomtatványok menüpontból letölthető. A szakdolgozat formai követelményeit a Hallgatói követelményrendszer, Tanulmányi és vizsgaszabályzat 51. §-a és az adott Kar dékánjának utasítása határozza meg. Az 1/2021. (III. 5. ) számú Rektori - Kancellári együttes utasítás értelmében a szakdolgozatot/diplomamunkát csak a neptun rendszerbe kell feltölteni, nyomtatott példányt nem kell benyújtani. Az elektronikusan benyújtandó szakdolgozati fájlnévnek kizárólag az alábbi elnevezés adható meg: a szakdolgozatot benyújtó neptun kódja nagybetűvel, alsóvonal és a benyújtás idejének évszáma. A kiterjesztés minden esetben egy darab pdf (pl. :). A benyújtani szándékozott pdf fájl pedig semmilyen formában nem tartalmazhat fájl védelmet. Érvénytelen a szakdolgozat benyújtás az alábbi esetekben: • Az elektronikus szakdolgozat benyújtási űrlap adatai megadása (pl.
A speciális ranglistán az első tízbe mögöttünk még ezek az országok jutottak be: Svédország (49), Bahama (36), Dánia (33), Bulgária (31), Norvégia (28), Jamaica (26), Észtország (26) és Új-Zéland (24). Egészen más a helyzet, ha csak az aranyakat nézzük. Olimpiai érmek Szerbiának. Az olimpia előtt még ezt a rangsort is a finnek vezették, azonban Milák Kristóf és Szilágyi Áronnak köszönhetően megelőztük északi rokonainkat, míg Finnországban egymillió emberre 18, 256 aranyérem jut, addig nálunk a Tokióban szerzett aranyakat is beleszámolva ez a szám 18, 276. A népesség és a GDP szemszögéből nézve is kiemelkedő a magyar olimpiai érmek száma. A népesség mellett a gazdasági környezet is fontos iránymutató lehet az olimpiai érek kapcsán, a Központi Statisztikai Hivatal a 2016-os riói játékok kapcsán a GDP alapján hasonlította össze az éremtáblázaton szereplő nemzeteket. Érdekesség, hogy az akkoriban a 10 legmagasabb GDP-mutatóval rendelkező ország közül nyolc az éremtáblázatban is bejutott a Top10-be, ezek az országok közé tartozott, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország.
De ami igazán érdekes, hogy Rióban a nők mentették meg a haza becsületét, a nyolcból hét aranyat nyertek a nők és egyet a férfiak. Most meg a férfiak hozták egy kivétellel az összes aranyat. Ha egyszer sikerülne összhangba hozni a kettőt, akkor egy Helsinkihez hasonló eredményt is fel tudnánk mutatni. A magyar sportnak ezt a kettősségét most is érzékelem. Legutóbb már el voltam keseredve, hogy a férfiaknak nem sikerül. Annyi kihívás éri a modern korban a férfiak világát, a férfias erények nincsenek megbecsülve, a fizikum, a családért való felelősség, a gondoskodáshoz szükséges lelki és fizikai erő tisztelete szinte eltűnt a világból. A férfiembert meg ez hajtja, a sportteljesítménye is ebből fakad. De ha megnézi valaki a Tokióban aranyérmes magyar férfiakat, ők nemcsak, hogy bajnokok, hanem férfi idolok. Sportolók, akikre mutatva azt mondhatjuk az unokáinknak, hogy látod, így néz ki egy férfi. Olimpiai érmek magyarország 2021. Így néz ki a fizikuma, ilyen a lelkiereje, így harcol, így szereti a családját, és így tesz fel az életéből, ha kell, tíz évet egy célra.
* Svédország pont kivétel ebből a szempontból, náluk az élve születések száma évek óta meghaladja a halálozásokét. A különbség oka így elsősorban a migrációban keresendő. Miközben például nálunk 2010 óta * A kivándorlásra ennél korábban nem rögzített adatot a KSH. mindössze 25 ezerrel nőtt a népesség a be- és kivándorlás eredményeként, és nem egy olyan év volt, amikor többen hagyták el az országot, mint amennyien ideérkeztek, addig a svédeknél csak tavaly százezerrel növelte a népességet a migráció. Egymillió emberre hazánkban jut a legtöbb olimpiai arany. Az elmúlt nyolc évben pedig már közel 600 ezer ez a szám, azaz a 24-szerese a magyarországinak. Itt egyébként nem kizárólag az elmúlt években kialakult értelemben vett bevándorlókról van szó, bár kétségtelen, hogy Svédországba elég nagy számban érkeztek menekültek az éppen háború sújtotta területekről, így például Szíriából és Afganisztánból, korábban pedig Irakból. Fixen sokan mennek viszont a skandináv államba Kínából és Indiából is, a bevándorlók több mint harmada pedig európai volt. Minden 130. például Magyarországról, minden 50. pedig Romániából vándorolt be.
A magyarok, akik most nyertek, nagy szolgálatot tettek a hazának, és az ő segítségükkel talán visszahozhatjuk a férfieszményt is a magyar életbe. A női eszmény mindig is erős volt, a magyar nagyasszonyokra, ha baj van, mindig lehet számítani, az egri nőktől az olimpiai bajnokainkig, ott sosem volt hiba. " Ha ez nem volna elég, a kérdező - aki természetesen nem más, mint Szöllősi György, korábban Orbán focicsapata, a Felcsút (ezt a csapatot az előző bajnokságban a 2. helyre delegálták) korábbi kommunikációs igazgatója, 2016 vége óta pedig a Nemzeti Sport úgynevezett főszerkesztője - szolidan hozzáteszi, hogy az érmesek közül többen katonatisztek is. A második legsikeresebb olimpiai nemzetté vált Magyarország a svéd bevándorlóknak köszönhetően | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Így aztán Orbán tovább fejtegetheti, hogy "a hadsereg újjáépítése, a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése és az, hogy a férfi sportolóink újra felkapaszkodtak a dobogó tetejére, és hogy ismét vannak futballista példaképeink, ez így együtt jót fog tenni Magyarországnak. Mindez óriási segítség a gyerekek nevelésében. " Mindezek után a sportfejlesztés fontosságáról beszél, amelyről elmondja, hogy egyrészt a mindenki számára elérhető sportolási lehetőségeket tervezik fejleszteni.
A kruševaci Tijana Bogdanović olimpiai ezüstérmes lett, miután a riói olimpia taekwondo versenyének 49 kilogrammos súlycsoportjának döntőjében 7:6 arányú vereséget szenvedett a dél-koreai Kim Sohujtól A kruševaci Tijana Bogdanović olimpiai ezüstérmes lett, miután a riói olimpia taekwondo versenyének 49 kilogrammos súlycsoportjának döntőjében 7:6 arányú vereséget szenvedett a dél-koreai Kim Sohujtól. A sportoló ezzel megszerezte Szerbia második érmét a riói játékokon. A nagybecskereki születésű, 26 éves Ivana Španović pedig a szerb olimpiai csapat harmadik érmét zsebelte be az idei olimpián: a távolugró új országos csúccsal 7, 08 méteres eredménnyel bronzérmes lett. (Vajdaság Ma)