A legtöbb esetben nem külső hatás eredményezi ezt az állapotot, azonban súlyos baleset, égés, illetve nagyobb sebbel járó műtéti beavatkozások esetén is előfordulhat a lassú sebgyógyulás. Fontos lépés: a tudatos felkészülés A rizikófaktorok közül több is kiemelhető abból a szempontból, hogy nem váratlanul okoz hosszabb vagy nehezebb gyógyulással járó sebeket. Ilyen esetekben mindenképpen fontos odafigyelnie arra, hogy a megfelelő előkészületekkel megkönnyítse a későbbi felépülést. Egy előre tervezett műtéti beavatkozás, esetleg egy krónikus betegség fennállása esetén ajánlott előre számolni a nehezen gyógyuló sebek megjelenésével, vagy a szövődmények kialakulása előtt gondoskodnia kell róla, hogy elkerülje a későbbi szövődményeket. A kezelés sokkal hatékonyabbá válik, ha nem csupán a probléma elhatalmasodásakor teszi meg az első lépéseket. Specialisták segítenek országszerte Mára az ország 13 pontján áll rendelkezésre a professzionális segítséget nyújtó magánrendelő-hálózat, melynek célkitűzése, hogy minden páciens számára megtalálja a gyógyuláshoz szükséges megoldást.
A lakosság körülbelül 2-4%-a él krónikus, azaz nem- vagy nehezen gyógyuló sebbel, mint például a lábszárfekély, a cukorbeteg-láb sebei, a felfekvés. A nehezen gyógyuló sebek közül a leggyakoribb a vénás keringés elégtelensége miatt kialakult seb. A sebek háromnegyede vénás eredetű. A cukorbetegek száma drasztikusan nő, mára közel 800. 000 cukorbeteg él Magyarországon, minden ötödik 60 év feletti magyar érintett. A cukorbetegség szövődményei akár a sebes végtag amputációjához is vezethetnek. A cukorbetegség miatt végzett amputációk száma Európában hazánkban a legmagasabb, naponta 10 beteg lábát amputálják a betegség szövődményei miatt. Az átlagéletkor növekedésével folyamatosan emelkedik a nyomási fekélyek (felfekvések) száma, előfordulásuk évente 6%-kal nő. Van megoldás! A nem gyógyuló seb nem önálló betegség, hanem tünet, amely mögött gyakran régóta fennálló betegség húzódik meg. A gyógyuláshoz nem elég a sebet ellátni, az alapbetegséget is kezelni kell. A szakszerűtlen ellátás ("csodakenőcsök", ismerősök által ajánlott "bevált praktikák") súlyos szövődményeket okozhatnak, ehelyett forduljon szakemberhez!
A túl lassú gyógyulást viszont rendszerint az alábbi betegségekhez kötik. Cukorbetegség A főként végtagokon megjelenő, és nehezen gyógyuló sebek a cukorbetegség jellegzetes tünetei. Több oka is van annak, hogy a diabéteszes betegeknek állandó gondot jelent a sebkezelés. Az egyik legfontosabb, hogy a betegség miatt romlik a végtagok vérellátása és szűkülnek az artériák. A véráramlás csökkenése pedig a gyógyulási folyamatokat is hátráltatja, és a sebek is nagyobb eséllyel fertőződnek el miatta. Lecsökken a szervezet természetes védekezőképessége is, ami szintén hátráltatja a gyógyulási folyamatokat és növeli a fertőzésveszélyt. Ráadásul a beteg sok esetben észre sem veszi, hogy megsérült, a magas vércukorszint ugyanis károsítja az idegrostokat - ezek az idegek felelősek többek között azért is, hogy továbbítsák az információt a sérülésről, és beindítsák a gyógyító folyamatokat. A sebgyógyulási zavar többféle betegséget is jelezhet. Fotó: 123rf Keringési zavarok Ha nem megfelelő a vérkeringés, úgy sem a létfontosságú tápanyagok, sem pedig az oxigén nem jut el a sejtekhez.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Lándzsás útifű ( Plantago lanceolata, Syn: -) Más neve(i): útifű Közeli rokona a nagy útifű nek (Plantago major), valamint a réti útifű nek (Plantago media). A gyógyszeripar és a népgyógyászat mindhárom faj leveleit felhasználja, de a lándzsás útifű a legjobb erre a célra. A lándzsás útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő, és sebgyógyító, ezért összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén. A légutak gyulladásos megbetegedéseiben, köhögés csillapítására, köptetőként használják baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását, szünteti a köhögési ingert. Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtó szerként is használatos. Külsőleg a népgyógyászat bőrsérülésekre, vágott és gennyes sebekre, nehezen gyógyuló fekélyekre és vérzéscsillapításra használta.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 3729 bájt Növények Napraforgó olaj Napraforgóolaj ( Helianthus annuus, Syn: -) ( Drog(ok): Helianthi annui oleum raffinatum, ) Más neve(i): - ' A napraforgóolaj a napraforgó növény magjából, hideg vagy meleg eljárással nyert növényi zsiradék. :Sajtolásának módszerét Bunyan szabadalmaztatta 1716-ban, Angliában, A hidegen sajtolt napraforgómagvak átlagon felüli mennyiségben (65-70%) tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ehhez jön még a sejtanyagcserében oly fontos szerepet betöltő lecitin, valamint tokoferol (E-vitamin), :A-vitamin, fehérje, globulin, palmitin, sztearin, arachnin, lignocerin és arginin. A napraforgómag 35–60% zsírsavat tartalmaz; ezek 65-70%-a többszörösen telítetlen. Energiatartalma 29, 3–39, 8 kJ/g. Értelemszerűen a zsírokban oldódó vitaminok vivőanyaga, így jelentős a tokoferol- (E-vitamin-) és A-vitamin-tartalma. Emellett sok benne a a sejtanyagcserében oly fontos szerepet betöltő lecitin, ugyancsak sok a fehérje, globulin, palmitin, sztearin, arachnin, lignocerin és arginin.
Így történik a hortenzia szaporítása magról, a bugás hortenzia metszése tavasszal. A hortenzia metszése mikor javallott, hortenzia milyen földet szeret, mikor virágzik a hortenzia? A kertészkedés szerelmesei számára a hortenzia és a bugás hortenzia mindig az örök kedvencek egyikei lesznek, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egyik legszebb kerti növényről van szó, amit csak ültethetünk. Bugás hortenzia szaporítása. Cikkünkben a hortenzia gondozása kapcsán osztunk meg hasznos tudnivalókat, hogy biztos sikerrel vághassunk neki ennek a nagyszerű virágos növénynek a termesztéséhez. Tudd meg, a hortenzia ültetése mikor esedékes, hogyan történjen a hortenzia szaporítása magról, illetve a hortenzia szaporítása hajtásról miért jó módszer! Eláruljuk, mikor virágzik a hortenzia és a hortenzia miért nem virágzik egyes esetekben! A kerti hortenzia A kerti hortenzia a hortenziafélék számos taggal bővelkedő családjának legismertebb tagja, elterjedt és népszerű kerti dísznövény, amelyet színpompás virágai miatt tartanak. A hortenzia Japánból származik, ahol már évszázadok óta ismert kerti növény volt, ám Európába csak az 1800-as években jutott el – az észak-európai országokban hamar népszerű lett, mára már számos, különféle virágú és növekedésű fajtáját ismerjük.
Távolítsuk el a satnya, gyenge hajtásokat. Amennyiben a növény jó erőben van, akkor egy év alatt sok friss hajtást hoz, melyek mindegyikére nincs szükség, mert általuk túl sűrű lenne a bokor, ezért a leggyengébbeket távolítsuk el. Távolítsuk el a talajon fekvő, és az összevissza, kuszán fejlődött hajtásokat. Távolítsuk el a nagyon öreg, idős hajtásokat, azért, hogy legyen helyük az új, erős, virágzóképesebb hajtásoknak. A két csoport metszése eddig a pontig megegyezett. Kerti Hortenzia (Hydrangea macrophylla) gondozása, szaporítása. Itt azonban ketté válnak útjaik, pontosabban négyfelé. Az első csoport azoké, amelyeket tavasszal metszük, tehát virágaikat az az évi hajtások végén hozzák. Ők a: A megmaradt hajtásaikat 1/3-al kurtítsuk meg. A visszavágást egészséges rügyig tegyük meg. Ezzel elérjük, hogy minden hajtás további 3-4 hajtást fejlesszen, és mindegyik új hajtás végén virágot hozzon. A második csoport, ami gyakorlatilag nem is csoport, hanem egy fajta, és az elsőhöz kapcsolódik a: Hydrangea quercifolia – Amit főként érdekes levele, és őszi lombszíne miatt telepítenek, ezért nem elsősorban a virághozam a lényeg.
Adria - kék virágú hortenzia, gömb virágzat H. Hornly - piros, alacsony növekedésű