Minderre azért van szükség, mert jelenleg a 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását 3 millió ember fizeti. A kormányfő korábban idén januárra ígérte a potyautas-kiszűrő rendszer beüzemelését. Életveszélyesen sérült az egyik meglőtt őr Az egyik biztonsági őrt életveszélyesen, a másikat könnyebben sebesítette meg a támadó egy budapesti fegyveres bankrablás során. A sérülteket az Árpád Kórházban ápolják. A támadó a rablás után gyalog menekült el a helyszínről. A bank közleménye szerint a rabló kisösszegű készpénzt vitt magával a bankfiókból. Szalmonella okozhatta az ételmérgezéseket Vasárnap több mint ötvenre emelkedett azok száma, akik kórházba kerültek a csütörtöki és pénteki ételmérgezések miatt. A betegek egy része fővárosi színházakban kaptak ételmérgezést, a többieknek pedig egy budapesti főzőkonyha ebédjéből ettek. Koronavírus - Meghalt 103 beteg, 4140-nel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon | Paraméter. Az első adatok szerint szalmonellafertőzés történt. Orvosi műszerek: csere helyett sterilizálás Vizsgálatot indított a tisztiorvosi hivatal az egyszer használatos orvosi eszközök újrasterilizálása ügyében - írja a Népszabadság.
A kormány előterjesztésére az Országgyűlés kedden szavaz a rendkívüli jogrend 90 nappal történő meghosszabbításáról. Ha a parlament megszavazza a javaslatot, újabb védelmi intézkedések lépnek életbe, amelyeket Orbán Viktor kormányfő hétfőn ismertetett: többi között várhatóan kedd éjféltől kijárási tilalom lép életbe este 8 óra és hajnal 5 óra között, általános rendezvénytilalmat rendelnek el, digitális oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, bezárnak az éttermek, és az üzletek is csak 19 óráig lehetnek nyitva. A kormány az állampolgárok együttműködését kéri a rendkívüli intézkedések végrehajtásában - írták. "Magyarországon mindenkinek jut kórházi ágy, ellátás, lélegeztetőgép" - hangsúlyozták, hozzátéve: a most bevezetett védelmi intézkedések célja, "hogy ez így is maradjon". Az intézkedések a járvány lassítását szolgálják, amivel az egészségügy teljesítőképességét is védik. Annak érdekében, hogy a növekvő számú koronavírusos betegek kórházi ellátása továbbra is biztosított legyen, újabb kapacitásnövelő intézkedések következnek: keddtől felfüggesztik a halasztható műtéteket, bővül az ellátásba bevont kórházak és a koronavírusos betegeknek fenntartott kórházi ágyak száma.
Megújult a Bajai Kórház sürgősségi osztálya 2016. 01. 21 Már Kecskeméten is lehet mobillal jegyet venni a Volán járataira 2020. 03 Országszerte számos új intézkedést vezettek be az önkormányzatok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. 50 esztendős pályafutás a kórházban 2019. 11. 05 Két, öt évtizede kórházban dolgozó főorvost, dr. Küttel Pétert és dr. Huszár Gergelyt köszöntöttek a bajai intézményben. Keddtől teljes látogatási tilalom lép életbe a megyei kórházban 2019. 04 Az apás szüléseknél influenza elleni védőoltással bent lehet lenni az apáknak, emellett a súlyos és életveszélyes betegeknél is lehet kivétel. Kecskemétre jön az Egészségváros 2016. 07 Lesznek szűrések, tanácsadás, előadások és még a megyei kórház csecsemő-koraszülött osztályának is segíthetünk, ha részt veszünk a programokon a Kossuth-téren, szombaton. Kiskunfélegyházára érkezik a Richter Egészségváros 2016. 05. 19 A Richter Gedeon Nyrt. 2. 000. 000 forintos alapadományt ajánl fel a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és Rendelőintézet számára, de hogy ez végül mekkorára nő, az a félegyháziakon múlik.
A Pécsi Tudományegyetem és az MTA együttműködésében létrejött kutatócsoport megtalálta a mohácsi csata tényleges helyszínét. Bebizonyították, hogy az a terület, amelyet száz éve hiszünk mohácsi harcmezőnek, nem is lehetett nagyobb ütközet helyszíne. A mohácsi csata kutatása 1889 óta zajlik, 130 éve keresik pontos helyszínét, a táborokat, és az ütközetben elpusztult mintegy húszezer katona földi maradványait. A kutatók eleinte a csata centrumterületének Sátorhely, Törökdomb és Kölked környezetét vélték. Az esemény 400. évfordulójára készülve azonban elvetették ezt az elméletet, és a csata helyszínét nyugatabbra, a Borza-patakon túl, Majs község közelében keresték és keresik napjainkig is. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA együttműködésében létrejött mohácsi kutatócsoport, amelynek dr. Pap Norbert és dr. Fodor Pál a vezetője, azt állítja, megtalálta a csata tényleges helyszínét. A kutatók írott források, régi térképek, távérzékelés és térinformatikai eszközök segítségével modellezték a térség korabeli környezeti viszonyait, és meghatározták a csata helyének földrajzi jellemzőit.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert. Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá.
Egy 1700-as térkép vezethet nyomra. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint: A helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.
A mohácsi csatát vizsgáló MTA-kutatócsoport egyik fő célja az volt, hogy minél előbb meghatározzák, hol is zajlott az 1526-os mohácsi csata. "A közelmúltig kikristályosodott álláspontokkal szemben egy alternatív megoldást ajánlottunk, ami tulajdonképpen nem is annyira alternatív, mert visszatér a XX. század előtti felfogáshoz" - ismertette kutatásuk eredményét Fodor Pál, a tudóscsoport egyik vezetője. Szerinte a régiek tudták, hogyan zajlódhatott ez a csata, az 1920-as évek kutatásai viszont félrevitték a tudományos vizsgálódás irányát. Az erről árulkodó eredményeket mutatták be egy minapi konferencián az érdeklődőknek. A kutatók által használt módszer a környezetrekonstrukció volt. "Egy szisztematikus gyűjtőmunka eredménye az egész. Az összes forrás összes földrajzi információját kigyűjtötték, ezt próbálták meg térképre rakva értelmezni, illetve az egymáshoz való viszonyukat meghatározni. Ez, miután elég elem volt - Földvár falu, várelem, domb, nézőtér vagy amfiteátrum, mocsár -, nagyon szépen meg lehetett határozni, hogy ezek együtt hol fordulhattak elő" - írta le Fodor, hozzátéve, hogy kiindulási forrásként Brodarics István korabeli krónikás leírásait használták.
Az átkaroló hadmozdulatot azonban idejekorán felfedezték. Tomori azonban nem akarta megbontani a csatarendet, így a király védelmére rendelt könnyűlovasokat küldte az ellenség kikémlelésére. A csapat harcba szállt a lopakodókkal, de a túlerő végül legyűrte, s ezután a török portyázók csata közben egyaránt támadták a magyarok táborát és a magyar sereg hátát is. Tomori és vezértársai tudták, hogy aznap valószínűleg már nem várható Szülejmán egész serege a csatamezőre, és abban is bízhattak, hogy az oszmánok támadni fognak. Látva azonban az ellenség felvonulásának lassúságát, és talán még a táborveréshez készülődő ruméliai csapatokat is, arra a következtetésre jutottak, hogy nem szabad a csatát elhalasztani, s addig kell kiprovokálniuk a harcot, amíg nem az egész, hatalmas ellenséges sereggel állnak szemben. Ezért muszlimok délutáni imája idején – négy óra tájban – a magyarok első harcrendnek jobbszárnya, Batthyány Ferenc horvát bán jórészt horvát katonasága megtámadta az oszmánokat. A roham a ruméliai hadtest centrumában felállított ágyúkig vetette vissza a táborverést biztosító oszmán lovasokat, az ágyúk védelmére emelt torlasz azonban eltérítette a támadást.
A könnyűlovasság és a gyalogság közé állították fel az ágyúkat – már amennyit még időben partra tudtak tenni a dunai hajókról. Ezután következett a második harcrend, melynek közepén az előkelők és csapataik között állt a király, a háta mögött ezer vértessel. Két oldalt könnyebb felszerelésű lovasság kaphatott helyet, míg a harcrend szárnyait kisebb gyalogos csapatok biztosították. A király testi épségének őrzésére, menekítésére még egy kisebb könnyűlovas csapatot is elkülönítettek. A csatarend azt sugallja, hogy elsősorban védekezni kívántak, Az oszmánok viselkedése azonban mindent megváltoztatott. Bár már három napja folytak az előcsatározások, s Szülejmán is harcra készült augusztus 29-én, a nehéz terepen csapatai csak lassan jutottak a felsorakozott magyar seregig: az élen haladó Ibrahim nagyvezír a 4000 janicsárral és 150 ágyúval megerősített ruméliai hadtesttel csak dél környékén jutott el a mohácsi síkságot övező fennsík szélére. Bár Ibrahim pasa erői önmagukban is felülmúlták a magyarokét, a nagyvezír úgy döntött, hogy serege fáradt a harchoz, ezért csupán egy 7–10 000 fős könnyűlovas különítmény küldött előre, hogy lesállást foglaljon a magyarok hátában, többi katonájának pedig elrendelte, hogy harcrendben várakozzanak a magyarok jobb szárnyával szemben, miközben a szolgák hozzáláttak a táborveréshez.