Vaszilij Kandinszkijt a művészettörténet az absztrakt művészet "kitalálójaként" tartja számon; tény, a ma leginkább elfogadott… Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij festő, író 1866. december 4-én született Moszkvában és 1944. december 13-án hunyt el a franciaországi Neuilly-sur-Seine-ben. A németek kimondták: elfajzott művészet szülöttei ezek a képek - Dívány. Cikkünkben téli képeire vetünk egy pillantást. Véget ért az első félév – tehát szokás szerint megjelent az Artprice Global Art Market… Több évig tartó felújítás után április 17-én megnyitották a németországi Dessauban a 100 éve alapított…
1910-ben született az első absztrakt akvarell, innentől kezdve műveinek még a címe is zenei művekére emlékeztet: számozott kompozíciók, szimfóniák, improvizációk. Az első világháború kitörésével, mint orosz állampolgárnak, el kellett hagynia Németországot. Moszkvában élt ekkor, és a kibontakozó szovjet rendszer kezdetben nyitott művészetpolitikájának kedvelt személyisége lett (például absztrakcióit megpróbálták szériaporcelánokra festve terjeszteni). Vaszilij kandinszkij - Papageno. A Bauhaus 1922-ben érkező meghívásának a falfestészeti műhely vezetésére (később ő vezette az előkészítő osztályt is) azonban már mint emigráns tett eleget: Berlinbe költözött, és az iskolának fennállásáig kötelékében maradt. Pedagógiai módszerére jellemző, hogy természet utáni rajzot követelt tanítványaitól, hogy azon keresztül vezesse őket a tárgy nélküli festészethez. Kidolgozta a "totális művészet" elméletét, s már a Der Blaue Reiter tagjaként kísérletet tett egy minden érzékszervre ható előadás létrehozására. Ebben kép és hang (zenekar, énekesek, táncosok és színes vetített képek) együtt nyűgözték volna le a nézőket, de a premier az első világháború kitörése miatt elmaradt.
Oroszországban jelentetett meg egy fametszetű mappát, és egyet Párizsban, valamint leginkább az orosz szecesszió-mesevilág hatását mutató képeket alkotott (már itt megjelenő téma a kék lovas), majd a fauve-ok útjára lépve hagyta, hogy eredendő kolorizmusa kibontakozzék. Szabadiskolabeli tanítványával, szerelmével, Gabriele Münterrel Murnauban festve kezdte el a tájképre, természetre irányuló kutatásait. A Neue Künstlervereinigung, majd a Blauer Reiter teljesítette ki az expresszionizmusból induló, analitikus, spirituális természetképét, és a zenét használva párhuzamként ez vezetett el az absztrakcióhoz. Kék Lovas - Vaszilij Kandinszkij: Vázlatok A Kék Lovas Almanach címlapjához, 1911 Feljegyzéseiből tudjuk, hogy egy délután megpillantott egy képet a műterme falának döntve, amely megrendítő hatást gyakorolt rá: közelebbről szemlélve tudatosult benne, hogy a kép az ő egyik fejjel lefelé fordított festménye. A színek érzelmi hatására, a színek köré épített absztrakcióra fókuszáló rendszere ekkortól bontakozott ki.
Beiratkozott Anton Azbe impresszionista mester iskolájába, hogy elsajátítsa a festészet fortélyait, megismerkedett Paul Kleével, különböző haladó szellemiségű művészcsoportoknak lett a tagja. Ugyanúgy hatott rá a realizmus, az impresszionizmus, a pointilizmus és a szecesszió, később az expresszionizmus és a fauvizmus kreatív színvilága ragadta magával, de az orosz ikonok és népművészet benyomásai is megmaradtak. Első önálló kiállítása Moszkvában volt 1903-ban. Később megalapította saját festőiskoláját, és egyik tehetséges tanítványával, Gabriele Münterrel szerelmi viszonyt kezdett, ami komolynak bizonyult: a pár otthagyta Münchent, és az Alpok lábánál fekvő, festői szépségű kisvárosban, Murnauban telepedett le, itt kezdte el Kandinszkij a tájkép lehetőségeinek tanulmányozását. Kialakult egyéni, a tiszta absztrakthoz vezető látásmódja: olyan képeket akart festeni, amelyeken mindenestül megszabadul a tárgyi ábrázolástól, és kizárólag a színeket, formákat, vonalakat használva hoz létre egy vizuális nyelvet, ami a zenéhez hasonlóan képes érzelmek és gondolatok elvont kifejezésére.
Vízkereszt, vagy másképpen a háromkirályok ünnepe, egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án tartanak, amikor sor kerül a karácsonyfa leszedésére is. Ez a karácsonyi ünnep 12. hete, azaz a vége. Január 6. - Vízkereszt Január 6-án nemcsak a karácsony lezárása és a fa leszedése a fontos, hanem ekkor kezdődik a farsangi időszak is. A néphiedelem szerint, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, hideg idő esetén pedig a korai tavaszban bíznak. Az ünnep története Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, egészen a 4. századra nyúlik vissza. A nyugati keresztények ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről, név szerint: Gáspár, Menyhért és Boldizsár (ezeknek a neveknek január 6-án van a népnapjuk). Január 6. - Számos hagyomány kapcsolódik vízkereszt napjához - alon.hu. A keleti keresztény egyház pedig Jézus megkeresztelkedését ünnepli ezen a napon, ami a Jordán folyóban történt, Keresztelő Szent János által. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
A vízkereszt ünnepéhez kapcsolódóan a magyarság körében különböző népszokások alakultak ki. Január 6-án vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük. Vízkereszt napja a IV. Január 6.: vízkereszt ünnepe | Miskolci Egyházmegye. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként. Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható (Penavin 1983: 108). Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.
"Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Volt ahol a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: "Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron. " Más tájegységek szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. (Berényi Kornélia/Felvidé)