A program nyilvános volt, és ezért a jövőbeni különféle programok alapját képezhetik többek között annak a programnak az alapja, amelyet a Királyi Vakok Nemzeti Intézete (később ITS) Londonban DOTSYS néven, az IBM Braille Master programja és a Duxbury Braille program keretében fejlesztett ki Londonban. Fordító. Az első használók vakok voltak, akiket látó emberekkel együtt iskoláztak a grúziai Atlantában. Az első, a szélesebb piacra kifejlesztett Braille-fordító program, a Duxbury Braille Translator 1976-ban indult. A német vak gyorsírásra történő automatikus fordítást az 1970-es évek eleje óta dolgozták. Aztán az 1980-as évek végén a program a Hagen Braille szoftverrendszer (HBS) volt a piacon, amelyet Németországban manapság elsősorban a Braille-nyomtatás használ. A Windows RTFC program Braille- írásba (részleges gyorsírással együtt) lefordítható a 2001-ben megjelent 5. Könyv: Louis Braille - A vakírás feltalálójának élete (Jakob Streit). 1-es verzióból. A hátsó fordítás, azaz H. a Braille-írás fekete szöveggé történő fordítását hozzáadták az RTFC 2007-hez, a 2008 - as e-könyv szabványhoz és a DAISY 2009-hez.
Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően 15 éves korában már segédtanárként tanított, az iskola elvégzését követően pedig ő lett az intézmény első vak tanára. Történelmet, geometriát és algebrát oktatott. Kitűnő hallásának és zenei érzékének köszönhetően remekül játszott csellón és orgonán is. Tanári munkája mellett egyházzenészként is tevékenykedett mint orgonista. Az 1821-es év kiemelkedő jelentőségű esztendő Braille életében. 12 éves korában ismerkedett meg ugyanis az iskolájukba ellátogató Charles Barbier tüzérszázados 12 ponton alapuló írásrendszerével, amit Napóleon megbízásából a francia hadsereg számára fejlesztett ki azzal a céllal, hogy a csatatéren éjszaka, fény gyújtása nélkül is lehetővé váljon az írásos kommunikáció. Ez az "éjszakai írás" papírba szúrt pontokból állt, amelyeket tapintással kellett elolvasni. Ám a rendszer a katonák számára túl bonyolultnak bizonyult, a gyermek Louis Braille-t azonban lenyűgözte. Ettől kezdve fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy az írásrendszert tökéletesítse.
Ma a webes Braille-átviteli lehetőségek ( RoboBraille) léteznek a helyi mellett. Egyéni bizonyíték ↑ Booth, Andrew D. : A nyomtatott szöveg fordítása Braille-írásba. Az új tudós, 1957. május 28., 1207. f. ^ Sullivan, Joe: A Braille Translators and Embossers korai története 1995 ^ Kimbrough, BT: Pontok és kétségek: A technológia és a zűrzavar Braille első másfél évszázada után is virágzik. Információs technológia és fogyatékosságok 10 (2004) 1 ^ Vakok könyvei, mi kapható. Hogyan segítsek. Változó idők. A Kiplinger Magazine 15 (1961) 2, 37 ^ Amerikai Vakok Alapítványa (AFB 2011): Segédtechnikai idővonal ^ Slaby, WA: Automatikus fordítás gyorsírásra a vakok számára. Münster: A Münsteri Egyetem számítógépes központja 1974 ↑ Christensen, Lars Ballieu: RoboBraille - Braille Unlimited. A Pedagógus 21 (2009) 2, 32-37
Kedvenc szereplő: Góg…:D Akit nem kedveltem: Dohi, Fehértoll Kedvenc rész: Rásó és Lia beszélgetése kettejükről a padon Ami nem tetszett: túlzásnak érzem, hogy a főszereplők zömét csak az érdekli, hogy mikor kivel hol tudnak…. -. - Oké, hogy tinik, de akkor is… Meg ezek a fiatalok tényleg elég sok hülyeséget csinálnak, ami már így olvasva is elég idegesítő… Emiatt azt is mondhatnám, hogy ez a magyar Zabhegyező, csak kicsit máshogyan. (Az 1 csillag levonás ezért volt. Akkor májusban esett a hó ho ho. ) A Rásó-Lia szál miatt, és leginkább kettejük közötti párbeszédek stílusát illetően pedig Szilvási Lajos regényei jutottak eszembe, amiket szintén szívesen olvasok. Kiadó: Magvető Oldalszám: 172 Olvastam: 2014. 09. 10. Osztályzat: 5/ 4 Címkék: iskola 4* diákélet ¤Magvető¤ #magyar szerző# -2014- |Végh Antal|
Érthető hát, hogy a fiúk nem veszik egyiket sem komolyan, hanem kiélik - a valóságban és a képzeletben - kamaszösztöneiket. Az évek azonban nem múlhatnak el nyomtalanul: közeledik az érettségi, és Rásó Gábor szerelmes lesz... Borító tervezők: Maczó Péter Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás éve: 1979 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Alföldi Nyomda ISBN: 9632710134 Kötés típusa: egészvászon kiadói borítóban Terjedelem: 172 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. 50cm, Magasság: 18. 50cm Kategória: Végh Antal (Jánkmajtis, 1933. október 14. – Budapest, 2000. Akkor májusban esett a hó ho song. december 19. ) magyar író, szociográfus, pedagógus, újságíró. akár 50% akár 60% akár 60%