Játékosok Száma Szerint db db
Ezek könnyen megbirkóznak a rájuk bízott feladatokkal és lehetővé teszik,... Tovább >> Óriási különbségek vannak a gyermeknevelésben a néhány évtizeddel ezelőtti, valamint a jelenlegi preferenciákat illetően. Önismereti játékok óvodásoknak és kisikolásoknak. Ma már nem pusztán normális, de konkrétan elvárt dolog, hogy elég nagy választék legyen fejlesztő játékokból óvodásoknak, sőt, már tulajdonképpen a gyermek megszületése előtt sokszor elkezdődik a nevelés. Minden korban fontosak a fejlesztő játékok Egyre többen... Tovább >>
Szőcei Tőzegmohás Láprét Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb fokozottan védett része az Őrség keleti peremterületén fekvő szőcei tőzegmohás láprét és patakvölgy, mely értékes növénytani ritkaságokat őriz. E láprétek különlegessége abban rejlik, hogy a talajviszonyok, a speciális hidrológiai és mikroklimatikus körülmények olyan feltételeket biztosítanak, melyek kedveznek a tápanyagszegény környezetet és a hűvös éghajlatot kedvelő jégkorszaki reliktum növényfajok megtelepedésének. Mindemellett a láprétek fennmaradásához az itt élő lakosság is hozzájárult az évszázadokon keresztül folytatott hagyományos gazdálkodással. A tudomány számára Pócs Tamás és munkatársai fedezték fel a területet. Kutatási eredményeiket az 1958-ban megjelentetett Vegetationstudien im Őrség című német nyelvű könyvben foglalták össze, így Szőce bekerült hazánk botanikailag kiemelkedő jelentőségű területei közé. Ekkor azonosították a területen az azóta sajnos eltűnt tőzegkákát, mely Magyarországon csak Szőcén volt megtalálható.
Szőcei tőzegmohás láprét Ország Magyarország Elhelyezkedése Szőce Vas megye Terület 1, 27 km² Felügyelő szervezet Őrségi Nemzeti Park Szőcei tőzegmohás láprét Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 16° 34′ 27″ Koordináták: é. 16° 34′ 27″ A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. Szőce címerében is a tőzegmoha látható. A természetvédelmi terület legértékesebb része a völgytalpon húzódó rétek láncolata (14 ha) — ezt a helybéliek "széles víznek", illetve "széles vízi rétnek" nevezték el. Kialakulása A völgyoldalból fakadó hideg források mentén a sajátos éghajlati és hidrogeológiai viszonyok tették lehetővé, hogy számos, jégkorszaki reliktum faj, illetve növénytársulás — ahogy a patak vízhozama csökkent, ezek fennmaradásához egyre inkább kellett a hosszú évszázadokra visszanyúló, hagyományos gazdálkodás is.
Fotó: Dabis Balázs Silvius Joó Annamária A szőcei tőzegmohás láprét ugyan április-májusban mutatja legvirágosabb és legszínesebb arcát, de a ködös-nyirkos őszi idő se riasszon el bennünket attól, hogy ellátogassunk ide, hiszen ilyenkor is bőven van mit csodálni. Ködpamacsok a rét felett, kristálytiszta patak, hajszálerekként felbukkanó rétegforrások, puha tőzegmohapárnák, páfrányos ösvények, élettől csöpögő, dús füvű nedves lápvidék. Ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él Ha csak annyit jegyeznénk meg a szőcei tőzegmohás láprétről, hogy a jégkorszak végén jött létre, s így számos jégkorszaki reliktumot (maradványfajt) megőrzött az utókor számára, még nem sokat mondtunk volna, hiszen hazánk többi tőzegmohás láprétjéről is ugyanezt lehet elmondani. Ám ha azt is hozzátesszük, hogy fokozottan védett természeti terület, ahol olyan különleges növényeket láthatunk, mint a rovaremésztő kereklevelű harmatfű ( Drosera rotundifolia) vagy a zergeboglár ( Trollius europeaus), akkor már állítottunk a szőcei láprétről valamit.
A növényt főleg köhögés és asztma elleni szerekben használják, a benne található köptető és görcsoldó hatóanyagoknak köszönhetően. 13 / 15 Fotó: Tóth Judit A tanösvény ingyenesen és szabadon bejárható, a Lápok Háza belépőjegy ellenében látogatható. A tanösvényen augusztusban több időpontban is szakvezetéses körtúrára várják az érdeklődőket. További információ ide kattintva érhető el. Alább pedig egy túraajánlat, ami érinti a szőcei tőzegmohás láprétet is. Forrás:
Gazdag és értékes a patak élővilága is: számos ritka tegzes és szitakötőfaj él, fejlődik tiszta vizében. A rét jellegzetes növénytársulása a kékperjés láprét, itt található kígyógyökerű keserűfű (Poligonum bistorta), őszi vérfű (Sanquisorba officinalis), széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), kornistárnics (Doronicum austriacum), fehér zászpa (Veratrum album). Kis egyedszámban fellelhető a zergeboglár (Tollius europeus), az északi sás (Carex hartmannii), csapadékos, bővizű években a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) nagyobb foltokban is. Az elmúlt évtizedektől kezdve kiszáradásos folyamat indult meg, a csapadékban szegény időjárás miatt a források vízhozama lecsökkent, sok teljesen eltűnt. Ennek hatására az ismert növénytársulások mellé más, gyakran tájidegen, vagy éppen közönséges növények kezdenek betelepülni és teret hódítani, például a magas aranyvessző, nagy csalán, szeder stb. A kaszálás hiánya a beerdősülésnek kedvez. A rétek gondos kezelésével, a kedvezőbb időjárás visszatértével azonban e sérülékeny élőhely fenntartható, megmenthető hossz úttávon is.
Ezt a közel 35 fokban azért elég nehéz volt elképzelni. A természeti adottságok mellett a láprétek fennmaradásához az emberi tevékenység, vagyis a láprétek megfelelő kezelése is hozzájárult. A környékbeli gazdák itt évszázadokon át a rendszeresen kaszáltak és legeltettek, a nemzetipark-igazgatóság szakemberei pedig tovább folytatják ezt a gyakorlatot, hogy továbbra is fenntartsák a láprét jellegzetes képét, és elejét vegyék a fás szárú növényzet térhódításának. 5 / 15 Fotó: Tóth Judit Tőzegmoha, tőzegeper és egyéb ritkaságok A szőcei láprétek uralkodó növényfajai a kékperje, a szőrfű és a sásfélék, de számos olyan ritka növényfaj is megmaradt itt, amelyek az utolsó jégkorszak után voltak jellemzőek. A Szőce-patakot kísérő lépréteken 34 védett növényfaj él, köztük 10 tőzegmoha-faj, de van itt tőzegeper, keskenylevelű gyapjúsás és a sárga virágú európai zergeboglár is. A láprét április-májusban, a virágzás fő időszakában a leglátványosabb. Így nyár második felében már jóval kevesebb virág van, de például a szintén védett kenyérbél cickafark épp most virágzik.
Ennek részeként a fűvel együtt az "aranymohának" nevezett tőzegmohát is évente kétszer kaszálták, és a mohát főleg marhaalomnak hasznosították. Az állattartás visszaszorulásával csökkent a kaszált terület, és a láprétek egy része beerdősült. Tudományos felfedezése, leírása A völgyet és természeti értékeit először Pócs Tamás biológus, mohakutató írta le 1958-ban. Megállapította, hogy a völgy Magyarország egyetlen tőzegkákás lápja, a tőzegeper (Comarum palustre) egyetlen hazai előfordulási helye. Sajnos, a tőzegkáka azóta valószínűleg már innen is eltűnt. Értékes növényfajok, növénytársulások Természetvédelmileg legjelentősebb növénytársulása a tőzegmohás láp (Sphagnetum). Ebben több tőzegmoha faj nő együtt, és közöttük, a mohapárnákon él az itt meglehetősen gyakori kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A tőzegeper a magassásos, ingólápos részeken nő. A völgyoldalban, a források mentén a hegyvidéki lápokra jellemző mohatársulások alakultak ki. A patak lassabb folyású részein telepedett meg a mocsárhúr (Callitriche polimorpha) és az apró békalencse (Lemma minor).