Emléke sír a lanton még – No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szétszáguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edwárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort*, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. 1857 Jegyzetek A vers keletkezése feltehetőleg összefüggött Ferenc József 1857-es, második magyarországi látogatásával: ekkor számos üdvözlő vers készült a – törvényesen még meg nem koronázott – uralkodó köszöntésére (ezekről összefoglalólag: Kovács József: Adatok " A walesi bárdok" keletkezéséhez.
/ Több versről szóló szócikket megnéztem: többnyire ott az alkotás szövege teljes terjedelemeben (pl. : Nemzeti dal, Szeptember végén, Családi kör (költemény)). / Csak öt (! ) Arany János-alkotásról van szócikke a Magyar Wikipédiának... – Jávori István Itt a vita 2017. március 15., 14:37 (CET) [ válasz] Megatáltam: "A 2000-es évek közepén viszont Milbacher Róbert rekonstruálta A walesi bárdok keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre Ötszáz gael dalnok címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét. " Akkor írhatta vagy fejezhette be? – Jávori István Itt a vita 2017. március 15., 14:49 (CET) [ válasz] Szia! Az Arany-cikk pár hete lett kiemelt. Javarészt - saját véleménye szerint (lásd a vitalapot) - Szerkesztő:Andrew69. írta. A kérdéses állítások forrását nyilván ő tudja leginkább megadni.
I. Edward angol király 1277-ben meglátogatta a frissen leigázott Wales tartományt. Az ifjú I. Ferenc József 1857-ben első ízben Magyarországra látogatott. Arany János – és ezzel nem volt egyedül – elég sok hasonlóságot látott Edward kora és a Bach-korszak Magyarországának eseményei közott. Bár a legendárium ezt állítja, Arany János nem konkrétan az uralkodói látogatás alkalmából írta a balladát, a kőkemény politikai áthallásokat azonban nem lehet nem észrevenni. A vers közvetlen ihletője Széchenyi István Londonban álnéven kiadott Ein Blick (Egy Pillantás) című híres pamflettje volt, melyet a Döblingeni Elmegyógyintézetben írt. A walesi bárdok Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.
Emléke sír a lanton még – Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edwárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg? … mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. * (1857 jún. ) *A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására.
lágyabb ének kell nekünk; "Ah! lágyan kél az esti szél Szüzek siralma, özvegyek Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még De vakmerőn s hivatlanúl Kobzán a dal magára vall, "Elhullt csatában a derék - Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még - Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Máglyára, ki ellenszegűl, Szolgái szét száguldanak, Montgomeryben így esett S Edward király, angol király Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal Felköttetem a lord-majort, Áll néma csend; légy szárnya bent, "Fejére szól, ki szót emel! Ha, ha! elő síp, dob, zene! Fülembe zúgja átkait De túl zenén, túl síp-dobon, Ötszáz énekli hangosan
S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! … ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. – Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap.
DIY Kézműves ötletek -Anyáknapi képeslap - YouTube
meghívó, esküvői meghívó, francia meghívó, olcsó meghívó, meghívó akció, esküvői meghívó akció - Köszönetajándék doboz, cukrozott mandula, virágzó tea, ültetőkártya, köszönetajándék.
Fonalszív: Kartonlapból készítsünk egy szívet, majd ragasztózzuk be mindkét oldalát, végül tekerjünk rá fonalat. Készíthetünk karkötőt is a család csillagjegyeinek megfelelő színű gyöngyökből: Tűpárna befőttesüvegből: ugye milyen cuki? Kisebbek is elkészíthetik: Virág: ezt a papírvirágot elkészíteni nem nehéz, sablont is találsz itt hozzá. Kavicsok szívvel: akrilfestékkel tartós lesz az eredmény, a szívekhez érdemes sablont használni. A só-liszt gyurma nyakláncok, vagy hűtőmágnesek elkészítése gyerekjáték. Gyurma receptek itt. A fonalszív készítését a kisfiúk is élvezni fogják, főleg, ha a szögeket ők kalapálhatják a falapba. Azért egy kis felnőtt segítség elkel a művelethez. Bögre: A kedvező árú IKEA bögre nagyon egyedi lesz, ha süthető porcelánfilctollal dekoráljuk. Kézműves anyák napi ajándékok odasoknak. Így még a kézi mosogatást is bírja. Kedves kitűző: készülhet filcből, minimális varrással, amivel már egy ovis is elboldogul. Képeslap: a szív alakot érdemes előre megrajzolni, és a gyerekek kiszínezhetik kedvük szerint. Ceruzatartó: konzervdobozból sok minden készülhet, például tolltartó.
Saját készítésű anyák napi ötletek - YouTube