Leírás Szerző, cím Körmöczi Katalin (szerk. ): "…Leborulok a nemzet nagysága előtt": a Kossuth-hagyaték Kiadó, megjelenési hely, év Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1994 Terjedelem 489 oldal, 17 cm × 25 cm × 2, 5 cm ISBN 9637421807 Megjegyzés Kemény kötés Színes és fekete-fehér fotókkal Angol nyelvű összefoglalókkal Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.
Other Authors: Körmöczi Katalin (1948-), szerk. Hermann Róbert (1963-), közrem. Dabasi András, fotó Format: Book Language: Hungarian English Published: Budapest: [MNM], 1994 Subjects: Kossuth Lajos (1802-1894) politikus > magyar > 19. sz. > életrajz > képi ábrázolás emlékkönyv numizmatika életrajz Tags: Add Tag Be the first to tag this record!
» Ki mondta azt a berlini fal előtt zajlott beszédében, hogy "Berlini vagyok! "? » Ki mondta mindig: "Van másik! "? » Kit neveztek a magyar nemzet "napszámosának"? » Kije volt Kossuth Lajosnak Kossuth Zsuzsanna, az 1848-49-es szabadságharc főápolónője? »
Miről szól a tudományos pálya? Kinek ajánlott a doktori képzés, és mi lesz, ha valaki mégsem az egyetemi szférában szeretne elhelyezkedni? Kónya Istvánnal, a Corvinus Doktori Iskolák frissen kinevezett vezetőjével beszélgettünk. Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem "A kutatói lét nagy előnye, hogy az ember független és önálló. Saját maga dönti el, hogy mivel akar foglalkozni" – mondja Kónya István. Ezt viszont kitartóan, sok éven keresztül, gyakran azonnali visszajelzés nélkül kell csinálni. "Annak való a kutatói pálya, akit önmagában motivál az, hogy érdekes kérdésekre válaszokat találjon. Nagyon fontos, hogy legyen egy belső motiváció. Ne azért legyen kutató, mert egyetemen akar dolgozni, hanem azért, mert alapvetően kíváncsi a világra" – mondja a doktori iskolák vezetője. A kutatói tudományos munkát támogatja a doktori képzés is. Minden területen van egy tudásanyag, amit el kell sajátítani. Ezeknek egy részét ugyan már megtanulják a hallgatók korábban is, a legfrissebb tudományos eredményekkel és tudásanyaggal viszont inkább a doktori képzésen találkoznak.
Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni. Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az? #egyuttalagjobbak A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították! Kovács Máté 2020. április 15. Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock
Ligeti, Zsombor (2002) Gazdasági növekedés és felzárkózás. Palágyi, Zoltán Stabil eloszlások alkalmazása pénzügyi idősorok modellezésében. Révész, Tamás (2001) Költségvetési és környezetpolitikák elemzése általános egyensúlyi modellekkel = Analysis of fiscal and environmental policies by general equilibrium models. PhD thesis, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola. Darvas, Zsolt Sávos devizaárfolyam-rendszerek hitelessége. Major, Klára A nemzetközi jövedelemegyenlőtlenség dinamikája. Szabó, Imre Duális megközelítések a mikroökonómiában. Romhányi, Balázs A hozamgörbe tanulási hipotézise. Pataki, Attila A többváltozós Shapiro-Wilk tesztek vizsgálata. Cserháti, Ilona (2000) A fiskális politika elemzése makromodellel átmeneti gazdaságban. Tasnádi, Attila (1999) Adagolási szabályok és Bertrand-Edgeworth oligopóliumok. This list was generated on Fri Apr 8 15:02:19 2022 CEST.
Szende László 2021-ben részt vett a Szabadság Bástyája, a Citedella állandó történelmi kiállítási koncepcióját magában foglaló vizuális forgatókönyv kidolgozásában. 2021-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont senior kutatója. A Nemzetépítés a föld alól. A magyar régészet útkeresése a Trianon utáni Magyarországon című projekt eredményeit több tanulmányban, illetve előadásban tette közzé. A szakember az EMMI Közgyűjteményi, majd Múzeumi főosztályával 2014-től áll folyamatos kapcsolatban. Szakfelügyeletet látott el a történeti muzeológiai szakágban, ennek során számos helytörténeti gyűjteményt, illetve területi múzeumot ellenőrzött, de sor került országos szakmúzeumok, illetve megyei hatókerületű városi múzeumok vizsgálatára is. 2017-től rendszeresen bírálja több megyei hatókörű városi múzeum éves munkajelentését és munkatervét. Ezen felül szintén 2017-től a Kubinyi Ágoston Programra beérkezett pályázatok egy részét, illetve különböző múzeumok stratégiáját értékelte.